Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-08-22 / 17-18. szám
Valahogyan összejöttek a dolgok ... Engem már fárasztóit a bejárás Pécsre, az örökös hajnali kelés, a vonatozgatás... A feleségém összekapott a téeszben a brigádvezetőjével, így mindig csak a munka alja jutott neki... A tetőt minderre az tette rá, hogy megszűnt a faluban az iskola. Körzetesítették. Tehát a kislányomból is ingázó lett.., Így aztán gondoltunk egyet, megpályáztunk az Uránvárosban egy lakást, és mint az Ércbánya Vállalat törzsgárdatagja, kiváló dolgozója, hamarosan kaptam is egy kétszoba-komfortot... Hát így kerültünk mi be Pécsre. (V. I, vájár.) íme, a „tipikus eset” — dióhéjban. V. I. egyike annak a 380 ezer falusinak, aki 1970 és 1980 között a városba költözött. És tipikus az eset azért, mert a legtöbben azoknak az apró falvaknak fordítanak hátat, amelyek akár egy szatócsboltot is képtelenek „eltartani”. Ezekben a törpe falvakban és környékükön nem települ meg ipar, ami a fiatalokat oda köthetné, ha pedig elmennek a fiatalok, elnéptelenedik az iskola is, a kevéske gyermeket buszon szállítják a nagy és életképes körzeti iskolába, aztán a tanítók és tanárok többsége is elköltözik, mennek az iskola után vagy máshová, be a városba. És ezzel létrejött az „ördögi kör”: az amúgy is kicsiny lélekszámú falvak lakossága tovább csökken, az ellátás tovább romlik, és ez még több embert késztet távozásra ... A községi népesség ezek szerint az aprófalvas területeken fogyatkozik a leggyorsabban, Baranya, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyében, valamint ott, ahol nagyok ugyan a falvak, de vonzó munkalehetőség csak távol, többnyire a megyehatáron túl kínálkozik, mint például Békés, Hajdú-Bihar vagy Szabolcs-Szatmár megyében. FOTO: FÉNYES TAMAS — MTI 1980 A falusi népesség azonban nemcsak az elköltözések következtében apad. Költözés nélkül is városi lakossá lett például nemrégiben kerek negyvenezer érdi, mert a település egyike annak a húsznak, amely a hetvenes években városi rangot kapott. Érd ezt annak köszönheti, hogy az ország szívének „alvóvárosa” lett. De Berettyóújfalu nem agglomerációs település, mégis várossá vált, hála az oda települt iparnak, gyorsan fejlesztett bolt- és szolgáltató hálózatának, s nem utolsósorban kulturális intézményeinek, többek között két középiskolájának. Akadnak azután szépen gyarapodó községeink is, olyan, mint például Nagykáta. Majd féltucatnyi üzem települt meg itt, a vasúti és az autóbusz összeköttetés 17
