Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-08-08 / 16. szám
NEW FOUNDLAND-BUDAPEST17 ÓRA 6 PERC! Július 19-én Endresz György és Magyar Sándor óceánrepülésének 50. évfordulója alkalmából két bátor pilóta: Krug László és Németh Zsigmond megismételte a sporttörténeti bravúrt: New Foundlandból leszállás nélkül Budapestre repültek. Az Amerikában élő két kiváló magyar sportembert a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Repülő Szövetség vezetői fogadták a Ferihegyi repülőtéren. Az utazást követő napon a Magyarok Világszövetségének székházában beszélgettünk. A repülők arcán nyoma sincs már a fáradtságnak, miközben a gratulációkat fogadták. — Milyen volt az útjuk? — A kedvezőtlen előjelek ellenére, minden rendben ment. Az indulást ugyanis kénytelenek voltunk öt nappal elhalasztani, mert a felszállás után vettük észre, hogy az óceánrepülésnél nélkülözhetetlen rádiókészülékünk elromlott. Bridgeportban kicseréltettük, de továbbra sem működött hibátlanul. Mégis vállaltuk a startot, hogy az óceánrepülés évfordulójának budapesti rendezvényeire időben megérkezzünk — mondta Krug László, a repülőgép kapitánya. — Milyen géppel vágtak neki a közel hatezer kilométeres repülőútnak? — A mi gépünk jóval korszerűbb, mint Endreszék Lockheed Sirius típusú gépe volt, hiszen az elmúlt ötven esztendő alatt hatalmasat fejlődött az elektronika és a repülőgépgyártás. Mi, egy Beachcraft Bonanza W 35—A típusú egymotoros sportrepülőgéppel repültünk, átlag 3800 méter magasságban. Jó néhány átalakítást kellett végrehajtanunk, mert a leszállás nélküli repüléshez 230 gallon benzinre volt szükségünk. Egyegy benzintartályt a szárnyak végén helyeztünk el, ami egyébként a gép stabilitását is növelte. Természetesen csak a legszükségesebb felszerelést hozhattuk magunkkal, de felkészülve esetleges váratlan esemény-1. A két óceánrepülő, megérkezés után a Ferihegyi repülőtéren 2. Dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja üdvözli a pilótákat 3. Krug László és Németh Zsigmond Bicske közelében meglátogatta azt a helyet, ahol ötven évvel ezelőtt Endresz György és Magyar Sándor 1936. július 16-án földet értek 4. A Közlekedési Múzeumban megtekintették az ötven évvel ezelőtti repülés útvonalát ábrázoló térképet FOTO: GABOR VIKTOR 4 re, felfújható gumicsónakot, mentőöveket, jelzőrakétákat, meg cápaölő kést is csomagoltunk ... — Nem féltek, hogy az óceán fölött elvesztik a kapcsolatot a világgal? — Tizenhárom órát utaztunk az óceán fölött, szerencsére jó időben és mondhatom, alig-alig voltunk „egyedül”, mert a menetrend szerint közlekedő repülőgépek szinte „kézről-kézre”,adtak bennünket. Ha nem jelentkeztünk rádión, akkor ők hívtak bennünket, és érdeklődtek: hol vagyunk, hogy érezzük magunkat, minden rendben van-e? Egy jugoszláv tengerjáró hajóval is sikerült összeköttetést teremteni. Persze nagyon jó érzés volt, amikor félnapi tenger feletti utazás után rádiónkon megszólalt az észak-írországi Shannon rádió jelzése. Boldogan ráztunk kezet. — Hogyan készültek föl az útra? — Az óceánrepülés ötletét Rojko Károly vetette föl, aki sajnos megromlott egészsége miatt nem tarthatott velünk. Előkészítő bizottságot szerveztünk, amelynek ülésein leszögeztük, hogy utazásunk egyetlen célja: leróni a tiszteletet a két kiváló magyar sportember emléke előtt. Ahogy Amerika a New York—Párizs repüléssel megünnepelte Lindberghet, úgy akartunk mi is emléket állítani a két magyar pilótának. Sokat gyakoroltunk, ismerkedtünk egymással és a repülőgéppel, mielőtt útnak indultunk. Néhány magyar anyagilag támogatta vállalkozásunkat, az óceánrepülés költségeinek java részét azonban magunk fedeztük. — További programjuk? — Részt veszünk az óceánrepülés jubileumi ünnepségein, aztán a családtagok és a barátok meglátogatása következik. Két hét pihenés után hazautazunk. Persze kis pihenőket közbeiktatva, most nem egy huzamban tesszük meg az utat. * A Budapesti Közlekedési Múzeumban Endresz György és Magyar Sándor fényképe mellett ott van már az övék is. LINTNER SÁNDOR 3
