Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 2. szám
MAGYARSÁGTUDOMÁNY A NAGYVILÁGBAN Kultúra — tudomány Bár a tudományok fokozott szakosodásának korában élünk, ugyanakkor — talán éppen ezért — az egyes szakterületek közötti érintkezésre, párbeszédre is egyre nagyobb az igény. Mindenekelőtt e cél érdekében alakult meg 1977-ben a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, amely a közelmúltban igen érdekes és nem csupán a szakemberek számára tanulságos két kiadvánnyal lépett a nyilvánosság elé. Megjelentette évkönyvét, a Hungarológiai Értesítő t — Béládi Miklós és Jankovics József szerkesztésében — majd Domokos Péter összeállításában egy füzetet, Tájékoztató a magyar nyelv és irodalom oktatásának egyetemi és főiskolai műhelyeiről címmel. A Hungarológiai Értesítő vaskos, 400 oldalas kötet. Kezdjük az ismertetést ezúttal a függelékkel, amely a Társaság vezetőségének és tagságának névsorát közli. Csupán néhány név: az elnök Bo Wickman, az uppsalai finn-ugor intézet vezetője, főtitkára Klaniczay Tibor, a főtitkárhelyettesek között találjuk Sinor Dénesi, az Indiana University professzorát, a végrehajtó bizottság tagja egyebek között az újvidéki Bori Imre, Czigány Lóránt, londoni irodalomtörténész, a göttingeni Futaky István, Imre Samu és Kálmán Béla magyarországi professzorok. Rédei Károly, a bécsi finn-ugor intézet tanára Jean-Luc Moreau a Sorbonne-ról, a romániai Szabó Zoltán, az egyesült államokbeli Tezla Albert, Szabolcsi Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója. A társaság tiszteleti tagjai egyebek között a kolozsvári Balogh Edgár és Szabó T. Attila, továbbá Illyés Gyula és Keresztury Dezső, a német szövetségi köztársaságbeli Wolfgang Schlachter. A tagok névsora szintén a Társaság nemzetközi jellegét tükrözi: Basa Molnár Enikő (USA), Bátori István (NSZK), Beöthy Erzsébet (Hollandia), Brunauer-Hunyadi Dalma (USA). Csatlós János (Svédország), Éltető Lajos (USA), Gömöri György (Anglia), Karátson Endre (Franciaország), Kesztyűs Tibor (NSZK), Lázár Oszkár (Svédország), Rónai Pál (Brazília), Sulyok Vince (Norvégia), Várdy Huszár Ágnes és Várdy S. Béla (USA), Magyarországról Boldizsár Iván, Köpeczi Béla, Makkai László, Pach Zsigmond Pál, Pomogáts Béla és még sokan mások. Az Értesítő első fejezete könyvismertetéseket közöl -a magyar irodalomtörténet, zenetörténet, nyelvészet és néprajz tárgyköréből, valamint klasszikus magyar irodalmi alkotások hanglemezfelvételeit mutatja be. Kritikáknak ugyan nem tekinthetők ezek az írások, ám a recenziók szerzői némi értékelést is adnak. Fáj Attila Rómában megjelent művéről Rónay László például a következőket írja: „...érdekes, izgalmas írás, sok problémát tartogat és számtalan, továbbgondolásra érdemes ötletet vet föl.” Kovács József A szocialista magyar irodalom dokumentumai az amerikai magyar sajtóban. 1920—1945 című kötetéről olvastuk (Akadémiai Kiadó): „A bevezető tanulmány — Az amerikai magyar munkássajtó és -irodalom történetéhez — csak adalékszerű részlettanulmányt ígér, Kovács azonban, ha csak fő vonásaiban is, voltaképpen a több hullámban létrejövő amerikai magyar emigráció teljes történetét is felvázolja a 19. század közepétől a második világháború végéig... majd az első amerikai magyar hírlapokról és egyesületekről szól. E tablóba építi be azután a munkássajtó, -kultúra és -művelődés rajzát.” Nagy Károly Tanítsunk Magyarul (Püski, New York) című tanulmánykötetének „Külföldi magyar kétnyelvűségünk — torzulás, vagy gyarapodás?” című írásából idézi Szakolczay Lajos: „... a kétnyelvűség buktatóit, önfegyelemmel és tanulással el lehet kerülni, s a magasabb forma pedig a kettős nyelvűség... A kölcsönös kétnyelvűség ott virágzik, ahol a kétkultúrájúság emberi joga biztosított.” Ugyancsak Szakolczay Lajos írt recenziót Cs. Szabó László „Két tükör közt” című kötetéről (Beszélgetések. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem ' — Auróra Kiadó, Basel 1977). „... a kötetben szereplő négy interjú összetartozását, egymás kiegészítését sugallja: az első négyben Cs. Szabó a kérdező, — Illyés Gyula, Weöres Sándor és Pilinszky János faggatója —, a második négyben őt bírja vallomásra Peéry Rezső (kétszer is), Siklós István és Kadbebó Tamás... Cs. Szabó, ha riporter is, sohasem csak kérdező. Aktív résztvevője minden beszélgetésnek... A vele folytatott beszélgetések szociológiailag is érdekesek: gazdag tárházát adják a nyugati magyarság életformájának, kultúrájának, a megmaradás esélyeit más-más módon értelmező életszemléletének.” A csaknem 180 oldalas könyvismertető fejezetet bibliográfiák követik irodalomtudományi, nyelvtudományi és néprajztudományi munkáikból. A hungarológia híreit közli a harmadik fejezet: budapesti, varsói, pozsonyi, londoni, nápolyi, győri eseményekről — konferenciákról, tudományos ülésszakokról — olvashatunk. Pomogáts Béla írja erről a fejezetről: „... irodalmunk és kultúránk, amelyek sokáig nem tudtak eljutni a nemzetközi tudományos élet színe elé, most mintha megindulnának azon az úton, amely a nagyvilág érdeklődéséhez vezet. Sokan dolgoznak azon, hogy ez az út minél járhatóbb legyen.” A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság másik említett kiadványa — a magyar nyelv és irodalom oktatásának egyetemi és főiskolai műhelyeiről — nemkülönben izgalmas olvasmány, bár „csupán” neveket és címeket közöl. Meglepő adat: tizenegy egyetemen és főiskolán, s több mint harminc tanszéken foglalkoznak hazánkban a magyar nyelv- és irodalom oktatásával, kutatásával. A kötet igazi meglepetése azonban az, hogy külföldön — Belgiumtól Vietnamig — tizenkilenc országban, 76 (!) városban lehet egyetemi szinten magyar nyelvet és irodalmat tanulni. B. I. A magyar sajtó kezdetét jelentő tudósítások, a Mercurius Hunigaricus megjelenésének 275. és a magyar nyelvű újságírás megszületésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományok osztálya és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége emlékülést tartott. Fertődön, a volt Esterházy kastélyban és a budapesti Zeneakadémián vették fel a Music in Time című — az európai zene történetével foglalkozó — 16 részes angol tévésorozat magyarországi részét. A műsorban a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Takács-quartett Haydn-, Liszt-, Kodály-, Bruckner- és Bartók-műveket szólaltatott meg. * Csoóri Sándor költő kapta meg az 1980-as Herder-díjat. * Lovas Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézetének tudományos munkatársa új üstököst fedezett fel, amely az „1980 S” jelzést kapta. Ez a negyedik üstökös, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió Lovas felfedezésének ismer el. * A budapesti Madách Színház január tizedikén új rendezésben és fiatal szereplőkkel mutatta be Az ember tragédiáját. * Miskolcon Hernádi Gyula átdolgozásában Jancsó Miklós állította színpadra Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét. A jugoszláviai Eszéken megtalálták Ivan Zajc horvát zeneszerzőnek Zrínyi Miklósról és az 1566-os szigetvári harcokról szóló múlt századi operáját. A partitúrát a Zrínyi-emlékek legfőbb magyarországi ápolójának, a szigetvári várbaráti körnek ajándékozták. * A magyar zenei élet képviselői megemlékeztek Sergio Failoniról, a Magyar Állami Operaház egykori dirigenséről születésének 90. évfordulóján a Mező Imre úti temetőben. * Hajdúnánást 375 évvel ezelőtt 1605. december 12-én tette hajdú településsé Bocskai István. Az évfordulóra helytörténeti gyűjtemény megnyitásával és honismereti vetélkedővel emlékeztek meg, egy üzemtörténeti kiállításon pedig a közelmúlt és a jelen eredményeiről kaphattak képet a látogatók. * 68 éves korában Rómában elhunyt Hallgass Jenő Zoltán szobrászművész, aki hosszú éveken át Argentínában is alkotott. Mindvégig szoros kapcsolatok fűzték szülőföldjéhez, két évvel ezelőtt ismét felvette a magyar állampolgárságot. * Két hónapig Los Angelesben (USA) lép fel Fábián Éva énekesnő. A fiatal magyar popsztár a Neotonfamília nevű diszkóegyüttes tagja volt, majd önálló karriert kezdett. Megnyert néhány európai dalfesztivált, lemezeket és rádiófelvételeket készítettek vele. Februárban és márciusban a Los Angeles-i Garden Inn Restaurant műsorában lép fel régi és új magyar slágerekkel. A ceglédi termelőszövetkezetben minden évben találkozót szerveznek a téesznyugdijasok számára. Megmutatják nekik a gazdaságot és ebéden látják vendégül az idős földművelőket. Az idei nyugdíjastalálkozón 100. születésnapján köszöntötték fel Kernács Juli nénit. A most is jó erőben levő százesztendős asszony 1948-ban, 68 éves korában a szövetkezet egyik alapítója volt, három hold földjével lépett be a közösbe. Képünkön: Kernács néni és 70 éves fia FOTO: GABOR VIKTOR
