Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 2. szám
[űsMts MEDGYESSY-EVFORDULO MAGYAR FILMEKRŐL - KÜLFÖLDI SZEMMEL Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrászművész, a XX. századi magyar szobrászat kimagasló alakja születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek a Kerepesi temetőben. Sírjánál koszorút helyeztek el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, Debrecen város, a fővárosi tanács, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, valamint a Magyar Nemzeti Galéria képviselői. A Százados úti művésztelep mű-MICI Frissen emigrált és már akcentussal beszélő barátaimat szoktam azzal bosszantani, hogy hallgassák csak meg, milyen szépen beszél magyarul az a Mici néni, aki több mint ötven éve él külföldön. Míg bátyja, Lukács György élt, neki csak a nyájas rokon szürke szerepe jutott, de mikor annak halála után egyedüli tanúja maradt közös fiatalságuknak, a Lukács ház páratlan kulturális aurájának, akkor értettük csak meg, hogy Popperné Lukács Mária nemcsak tanúnak értékes, de saját gazdag élete is szuverén egyéniséget revelál. A zene birodalmában volt otthonos, kitűnő csellistának indult, és bár a hangversenyezést korán abbahagyta, a zenével való kapcsolatát Bartók, Dohnányi, Szabolcsi Bence barátságán keresztül is mindvégig megőrizte Első férje, Lessner Richard révén a Huszadik Század körében is sokszor megfordult. Gyakran volt Madzsarék vendége, ahol ő is Szabó Ervin bűvkörébe került. Egysíkúbb, de emberibb morállal közeledett az emberekhez, mint zseniális bátyja. Nagy elismeréssel és szeretettel beszélt Jásziról és Kunfiról, de nem rokonszenvezett Lukács közeli barátai közül Balázs Bélával és Ernst Blochhal. Neki köszönhetjük azt a vonzó portrét is, melyet édesapjukról, Lukács Józsefről, a szociális törekvésű bankárról és művészetértő bőkezű mecénásról az utókorra örökített. És családtagjain kívül talán senki sem látta nála közelebbről helyének falán emléktáblát avattak, amely a művész születésének századik évfordulója tiszteletére, Szabó Iván szobrászművész tervei alapján készült. Avatóbeszédet Németh Lajos művészettörténész mondott, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a fővárosi tanács, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a szövetség kelet-magyarországi területi szervezete, és a VIII. kerületi tanács képviselői megkoszorúzták az emléktáblát. NÉNI Bartókot, aki 1919 után két évig volt Lukács József baráti házának nagyon megbecsült vendége. Második férjével is Bartók és a zene révén ismerkedett meg. Otto Popper a háború után a Duna-bizottság csehszlovák képviselője volt, kiváló hajózási szakember, Troubridge admirális jó barátja. Budapesti állomáshelyén szárnysegédje, Bartók sógora ajánlotta neki kamarazenélésre a Lukács-házat. Mint tengerésztiszt a háború alatt együtt szolgált Polában Horthyval, aki kormányzó korában meg is hívta magához egy alkalommal, de Popper azt üzente, majd ha Horthy lakást változtat, akkor meglátogatja. 1923-ban kötött házasságuktól kezdve Pozsonyban, Belgrádban, Bécsben és Angliában éltek, de Mici néni id.egenajkú férje mellett sem szakította el a hazához kötő szálakat, és amint a felszabadulás után lehetséges volt, azonnal hazalátogatott bátyjához. A hetvenes években Ausztriába költözött fiához, és ott élt múlt év decemberében, 94 éves korában bekövetkezett haláláig. Sokszor és sokan kérdeztük Lukács Györgyről, Bartókról és saját mozgalmas, szép életéről. Mindenkinek készséggel, okosan, nyolcvanon túl is bámulatos szellemi frisseséggel válaszolt. Jó lernne ezt a sokféle beszélgetést egyetlen önéletrajzzá összeszerkeszteni. Értékes dokumentum, izgalmas olvasmány lenne. VEZÉR ERZSÉBET Mici néni a fivérével, Lukács Györggyel Útközben. Mészáros Márta filmje Huszadszor rendezték meg Bécsben a nemzetközi filmszemlét, a Viennalét. 10 nap alatt 47 filmet mutattak be a világ 17 országából, köztük három magyar alkotást. Gothár Péter Ajándék ez a nap című munkáját, amely a velencei fesztiválon az elsőfilmesek versenyében Arany oroszlán nagydíjat kapott. Gothár őszintén, hitelesen nyúl egy kényes témához: hogyan lehet, a törvényeket olykor kijátszva, ha kell, névházasságot kötve, állami kölcsönért gyerekszülést ígérve, Budapesten lakást szerezni. A lakásszerzés izgalmainak hátterében szerelmi konfliktus játszódik: egy óvónő és egy családapa kilátástalan kapcsolata. Huszárik Zoltán Csontváry című filmje az életében félreismert festő-zseninek állít maradandó emléket. Mészáros Márta Ütközben című alkotása pedig egy negyven körüli asszony életének néhány napjáról szól. Megkérdeztük Edwin Zboneket a Viennale igazgatóját, milyen szempontok vezették az idei Viennale magyar filmjeinek kiválasztásánál. — Huszárik filmjét azért választottam, mert egy rendkívüli festőt idézett meg. A film csodálatosan szép képei — a legszebben fotografált film a Viennalén, — kápráztató kinematografiai kifejező ereje, optikai megszállottsága hatottak rám. Gothár művét sok erénye emeli jóval az átlagos fölé. Elsőnek említem meg a rendező szinte dokumentáris hitelességű helyzetteremtő képességét. Az érzések, emberi kapcsolatok kibontakoztatása, az éles, szuggesztív hatású elemzés szintén nagy erőssége a rendezőnek. Mészáros Mártát jól ismerik külföldön, nálunk is. Nekem, a filmjei közül éppen ez, az Útközben tetszik a legjobban. A mai nő problémáinak, társadalmi konfliktusainak sajátos tehetségű ábrázolása, férfi és nő viszonyának elemzése, mindebben Mészáros Márta egyéni hangú, eredeti rendező. — Ha bemutatnának önnek tíz külföldi filmet, amelyekről nem tudjuk, kik készítették, felismerné köztük, melyik a magyar? — Igen. Új és szokatlan, egymástól elütő és mégis jellegzetesen nemzeti, eredeti ábrázolásmódot és gondolkodást látok a magyar filmekben. Dicséretükre szolgál a sajátos humor, modern stílusformák, a problémák bátor, őszinte, kritikus megközelítése. Mint színházi rendező, sok magyar író munkáját ismerem. Kitűnően értenek a színházhoz, ismerik a színpad minden titkát. Ez a tehetség, mintha átöröklődött volna a filmkészítésbe is. Egyébként, örömmel közlöm: novemberben, a Viennále után magyar filmhetet íendezünk Bécsben. BALÖ LASZEÖ BARTÓK-ÜNNEPSÉGEK KÜLFÖLDÖN Földünk minden jelentős városában számon tartják Bartók születésnapját, és készülnek megünneplésére. Sokhelyütt magyar művészeket látnak vendégül. Franciaországban az Állami Operaház 180 fős társulata Párizsban előadja Bartók operáját, „A kékszakállú herceg várá”-t, valamint két balettjét „A fából faragott királyfi”-t és „A csodálatos mandarin”-t. Nemzetközi Bartók-kollokvium és Bartók-kiállítás lesz a Pompidou Központban. A Párizsi Magyar Intézetben szerepel az Űj Budapest Quartett és Fellegi Ádám zongoraművész. Ránki Dezső zongoraművész öt hangversenyt ad Párizsban és Marseille-ben. Párizsban lép fel a Kodály Quartett; Liliében balettművészeink lépnek fel. Lyonban vendégszerepei Körmendi Klára és Fellegi Ádám zongoraművész, Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész Párizsban négy koncertet ad. Besanyonban és Párizsban hangversenyezik a Magyar Állami Hangversenyzenekar; Párizsban és Metzben ad koncerteket a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Bartók-fesztivál lesz Duisburg város szervezésében Észak-Rajna- Vesztfália több városában. Bartókkiállításunk mellett „Hommage á Bartók” — címmel képzőművészeti 4
