Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-07-25 / 15. szám
„ÚTJAINK EGYMÁS FELÉ VEZETNEK A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület azzal a kéréssel fordult a magyar kulturális kormányzathoz, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségéhez s a Magyarok Világszövetségéhez, hogy tegyék lehetővé az érdeklődők számára a magyar nyelv magas szintű elsajátítását, kultúránk, történelmünk mélyebb megismerését a Burgenlanddal szomszédos Vas megye székhelyén, Szombathely tanárképző főiskoláján. A kölcsönös látogatások, megbeszélések nyomán előkészítő tanfolyam szervezésében állapodtak meg, mely felkészítheti a résztvevőket a már komolyabb próbatételt jelentő kétéves, levelező tanárképző kurzus elvégzésére. A tanfolyamnyitó találkozót, melyen jelen volt Csonka György, a Vas megyei Tanács elnökhelyettese és Budai Imre, az AKV titkára is, dr. Szalay László, a tanárképző főigazgatója ezekkel a szavakkal nyitotta meg: „A főiskola kapuja felett országunk címere mellett városunk, Szombathely címerét láthatják, mely egy kitárt kaput ábrázol, azt jelképezve, hogy ez a város mindig szívesen fogadja a más tájakról érkezőket. Jómagam a Rohonci úton lakom — folytatta a főigazgató —, azaz egy olyan utcában, mely egy burgenlandi község nevét viseli. A burgenlandi Felsőőr főutcáját pedig Szombathelyről — „Steinamanger”-ről — nevezték el. Ütjaink egymás felé vezetnek, s e közös úton egyre többször látogatunk át egymáshoz. Kapcsolatunknak már eddig is számos emlékezetes állomása volt. Közösen tisztelegtünk Faludi Ferenc költő és Móra Ferenc emléktáblája előtt, aki egy rövid ideig Felsőőrön is tanított. Kölcsönösen látogatjuk egymás iskoláit. Főiskolánk szakemberei nemrégiben készítették el az Alsóőri Magyar Könyvtár szépirodalmi bibliográfiáját. Mindez sok-sok apró lépésnek tekinthető azon az úton, mely most induló tanfolyamunkhoz vezetett, amellyel úgy érzem, minőségileg új szakasza kezdődik közös munkánknak.” 1. Szalay László főigazgató köszöntötte a burgenlandi vendégeket. Tőle jobbra Moór János, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke, balra Budai Imre, az AKV titkára és Csónak György, a Vas megyei Tanács elnökhelyettese 2. A vendégek egy csoportja: Derkovits Irén, aki a nőnevelő középiskola 5. osztályába jár, Szeberényi Lajos latin-történelem szakos tanár, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnökségi tagja, Szeberényi Lajos joghallgató, aki magyar tolmácsnak is készül és Csár Christine elemi iskolai tanító Oberwartból 3. Ismerkedés a könyvtárral 4. „Felsööri hires utca..." - Balikó Lajos, polgári iskolai tanító és Csár Christine rögtönzött fellépése a főiskola tévéstúdiójában FOTO: NOVOTTA FERENC Moór János, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke mondott köszönetét a kedves fogadtatásért. Elmondta, hogy a Kultúregyesület és a Magyar Népcsoport Tanács fő feladatának tartja annak megvalósítását, hogy Burgenland magyar anyanyelvű fiatalsága az óvodától az egyetemig minden iskolai fokozaton tanulhassa anyanyelvét. Ehhez pedig jól képzett, magyarul tökéletesen beszélő pedagógusok kellenek. Moór János örömmel újságolta el, hogy a most következő tanévtől már a burgenlandi gimnáziumokban is tanulhatják anyanyelvűket a magyar származású fiatalok, ha egy iskolában legalább tizenketten jelentkeznek. Más német nyelvű országokban élő magyar fiatalokat is váfnak, intemátusi elhelyezést is tud adni a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület. A kölcsönös üdvözlőbeszédek után a házigazdák végigkalauzolták vendégeiket a főiskolán. * Az ünnepélyes megnyitót követően hat szombati napon ruccantak át a burgenlandiak. Előadásokat hallgattak a magyar kultúrtörténetről, az anyanyelvi nevelés módszereiről, kommunikációelméleti, nyelvészeti és nyelvhelyességi kérdésekről, s nem csupán hasznos, hanem szórakoztató is volt Weöres Sándor csodálatos hangulatú és ritmusú verseinek közös feldolgozása. Az eredeti terv annyiban változott, hogy a burgenlandiak kérésére több időt szenteltek az élő magyar nyelv gyakorlására. Ügy érezzük, minden tiszteletet megérdemel a szombathelyi tanfolyamra jelentkező tizenhat burgenlandi tanár, egyetemista és gimnazista, hiszen szabad idejükből áldoztak tanulásra, a magyar nyelv tökéletesebb elsajátítására. Bár — mint mondják — számukra ez nem áldozat. Szeretik anyanyelvűket, melyet szeretnének átadni a burgenlandi magyarság ifjabb generációinak is. —b— 14
