Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-07-25 / 15. szám

hogy Győr német neve — Raab — még a párizsi Diadalívre is felke­rült.) A hevenyében kiképzett, gyakorlatlan insurgensek sokáig vitézül verekedtek, de mint a ko­rábbi felkeléseknél, most is demo­ralizálóan hatott az, hogy a had­sereg által számukra átadott fegy­verzet elavult, selejtes volt. A ne­mesi felkelés e katonai balsikere azáltal, hogy élesen rávilágított a nemesi adómentesség egyre gyen­gébb morális alapjára, hosszú tá­von jelentősen hozzájárult a feu­dális viszonyok avultságának tu­datosításához is. Az udvar bizalmatlanságát azon­ban a magyar nemesség semmi­féle lojális gesztusa nem tudta el­oszlatni. Bécs ugyanis, egyrészt az inszurrekciókban és állandósí­tására tett próbálkozások egy ön­álló magyar nemesi hadsereg meg­teremtésének kísérletét gyanította - másrészt az abszolutista politiká­val összeegyeztethetetlennek tar­totta, hogy az uralkodó alattvalói­val az országgyűléseken alkudoz­ni legyen kénytelen, s kérései tel­jesítése fejében azok ellenszolgál­tatásokat követelhessenek. S ami­kor az udvar a nemességtől füg­getlenebbnek érezte magát (1809- ben Napóleonnak Ferenc császár leányával kötött házassága, majd 1813-tól éppen Napóleon hanyat­lása folytán) tüstént megkezdte a rendi alkotmányos formák félre­­tolását, a nemesség kikapcsolását a politika intézésből — néhány év múlva majd végsőkig kiélesedő konfliktusok bevezetéseként. Az ütőkártyák azonban 1814-től egyre inkább az udvar kezébe ke­rülnek: a Napóleon bukása után Európát újjárendező bécsi kong­resszus megerősíti az udvar po­zícióit. Az újjárendezés konzerva­tív, forradalomellenes szempont­ból kísérli rendezni Európa viszo­nyait, — az ezt kiegészítő, a cár által kezdeményezett és elsősor­ban az abszolutista osztrák és po­rosz uralkodók által támogatott Szent szövetség pedig e rend fenn­tartásának katonai és politikai ga­ranciáit is megteremti. Európa tér­képére szuronyok árnyéka vetül rá, de ez sem tudta eltakarni az új rend épületének máris megmutat­kozó repedéseit. VÖRÖS KÁROLY 1. A franciák bevonulása Bécsbe 1805. november 13-án 2. Olgyay Boldizsár insurgens kapitány rajtaüt a franciákon Takácsinál 1809. június 14-én 3. Vitézvári Simonyi József ezredes „a legvitézebb huszár" 4. A nemesi alkotmányosság modellje Kots István plébános allegorikus rajzán 1796 5. Az ausztriai császári címer talléron 1813-ból 6. Jelenet a győri csatából REPRODUKCIÓK: SZVOBODA FERENC 13

Next

/
Thumbnails
Contents