Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-27 / 13. szám

A HAWAII GITÁR ÉS A HAWAII MAGYAROK

Hawaiiban senki sem tudja, hogy mi az a hawaii gitár.

Ezt a megdöbbentő felfedezést honolului tartózkodásom második napján tettem, amikor helyi ismerőseim arról kérdezgettek, hogy mit tud a magyar közönség szülőföldjükről, az USA ötvenedik államáról.

S közben az is kiderült: ők sohasem hallottak erről a hangszerről.

Kivéve a hawaii magyarokat. Akik viszont annyian vannak, hogy néha már-már azt hittem, nem a polinéz eredetű hawaiiak, nem a haole-k (a fehérbőrű angol ajkú amerikaiak), nem a japánok, a kínaiak, vagy a filippinók, hanem ők, a magyarok alkotják e szigetek lakosságának többségét.

Guam felől érkeztem Hawaiiba. Ezért a honolului repülőtéren át kellett esnem a szokásos ellenőrzési formaságokon. A csinos útlevél-kezelőnő, kézbe véve passzusomat, ezzel üdvözölt:

— Az én szüleim is magyarok: Pintér a családi nevem.

És Miss Pintér annyira belemerült a családi és honfitársi kapcsolatok taglalásába, hogy még azt is elfelejtette ellenőrizni, nem szerepel-e nevem az Egyesült Államokba be nem bocsátható,, körözött személyek, kábítószercsempészek, légikalózok és egyéb terroristák feketelistáján.

Másnap reggel a Hawaii Egyetem Ázsiai és Csendes-óceáni Központjának igazgatójával.

Uhalley professzorral volt találkozóm. Elnézést kértem tőle: nem tudom, hogyan kell helyesen ejtenem a nevét.

— Újhelyinek — hangzott a válasz. A nagyszülőim a Bácskából vándoroltak ki a század elején.

Ezek után már kevéssé lepett meg, hogy az amerikai fegyveres erők csendes-óceáni főparancsnokságának szóvivője, akivel a következő napon volt alkalmam együtt ebédelni, ugyancsak második nemzedékbeli magyar.

Franz von ... (német vezetékneve van és olasz nyelvtanár), aki volt szives gépkocsiján elvinni egy családba, magyarul szólított meg a szálloda előtt. Róla kiderült, hogy tűrhetően ért, sőt beszél is magyarul. Családja — mint elmondotta — „osztrák-magyar”. Vannak rokonai a Dunántúlon, és maga is több ízben járt Magyarországon.

A valódi magyarokat — Haar Ferenc fotóművészt, Mrs. Jeffrey Fleece, szül. Mikes Marianne hegedűművésznőt, Ybl Miklós építőművészt és a hatvantagú honolului Magyar Klub más tagjait — már nem is említem külön ...

Elutazásomkor, túl a poggyászfeladáson és a jegy kezelésen, amikor már beléptem a repülőgép ajtajához vezető folyosóba, ezt hallottam a hátam mögül a váróteremből :

— Ne hülyéskedj, Pityu!

És mivel engem nem szoktak Pityunak szólítani, úgy vélem, a felszólítás nem nekem szólt. De kétségtelenül magyarul hangzott el.

Ezzel búcsúzott tőlem Hawaii.

KULCSÁR ISTVÁN

•c

*

Az amerikai közoktatásügyi minisztérium anyagi támogatást biztosított az Amerikai Magyar Tanáregyesület által kidolgozott tanulmányjavaslatra, amely a pittsburghi magyarság fejlődésének tudományos feldolgozását tűzte ki célul.

A tanulmánynak elsősorban az a feladata, hogy lehetővé tegye a pittsburghi magyarságra vonatkozó források és adatok hasznosítását magyar és amerikai iskolák, könyvtárak, tudományos intézetek és egyéni kutatók számára.

*

Beczó Lewis, Houstonban (USA) élő olvasónk rendszeresen tudósítja szerkesztőségünket a helyi magyar vonatkozású eseményekről. Legutóbbi levelében arról számol be, hogy Houstonban a kulturális szövetség anyagi támogatásával bemutatták Örkény István Macskajáték című színművét. A helybeli kritika elismeréssel szólt a nemrég elhunyt magyar író darabjáról.

Levelezőnk a Houstoni Egyetemen az idei nyárra is meghirdette magyar nyelvtanfolyamát.

*

Virágok és emberek címmel kiállítás nyílt Kürthy Hanna grafikusművész rajzaiból Senlisban (Franciaország) a Cziffra alapítvány kiállítótermében. (Kürthy Hanna évekig a Magyar Hírek külső munkatársa volt)

■Jen m*.

MAGYAR-PERUI KOPRODUKCIÓS FILM

Jósé Andrés Lackó Budapesten

FOTO: POKOBNY ISTVÁN

Elkészült az első magyar—perui koprodukció« film. Ez már önmagában is örvendetes tény, hiszen nemzetközi kulturális kapcsolataink bővülését bizonyítja. De tovább növeli e film jelentőségét az is, hogy egy magyar tudós, Zelkó Zoltán, nagy feltűnést keltett elméletéről készült. A földrajztudós a perui Nazca-fennsík titokzatos vonalrendszeréről azt állítja, hogy az egy évezredekkel ezelőtt élt magas kultúrájú nép által készített térkép, amely a Titicaca-tó környékét ábrázolja, 1:16 arányú kicsinyítésben. Ennek az elméletnek a helyszíni bizonyításáról készített filmet a Magyar Televízió és egy magyar származású perui rendező: Jósé András Lackó.

Lackó Andrásnak — nézhetjük nyugodtan így is, mert Budapesten végezte el a Színművészeti Főiskola rendezői szakát — ez az első filmje.

— Miért a budapesti főiskolát választotta? — kérdeztük meg a film budapesti bemutatója után Lackó Andrást.

— Bármilyen furcsa is, de nem a szüleim származása miatt. Otthon láttam egy magyar filmet, s a magas színvonalú rendezői munka láttán döntöttem így. Még a budapesti főiskolai tanulmányaim alatt egy társaságban hallottam Zelkó Zoltán elméletéről. Perui vonatkozásai miatt az első pillanattól kezdve nagy lehetőséget láttam a téma megfilmesítésében. A nazcai fennsíkról az elmúlt nyolcvan év alatt elméletek százait állították fel, s szinte mindegyiket hamarosan meg is cáfolták. Bizonyosat ma sem tudunk. Ha igazolódik Zelkó Zoltán elmélete, annak óriási jelentősége lesz.

A film elkészült, s az idei Cannes-i filmfesztiválon is bemutatták. Egy magyar tudományos felfedezés elindult világhódító útjára.

(P)

GICZI VILMOS-it keresi testvére, Erzsébet Sopronból. A keresett 1927. szeptember 30-án született, anyja neve: Grobits Erzsébet. 1973 júliusában írt utoljára, akkori címe: Morkinley Avenue, CARTERET, N. J. 07008, USA volt.

MORGEN JÓZSEF (1889. július 27-én, Paripáson született, anyja neve: Wetzl Barbara), 1911-ben vándorolt ki Amerikába. New Yorkban telepedett le. Keresi Tétről leánya Helen, aki nemcsak édesapjával, hanem bármely USA-ban élő rokonával szívesen felvenné a kapcsolatot.

PÓSA MAGDÁT (Ausztrália),

DÉR ALICE-t (Franciaország),

SZABÓ GABYT (Anglia) keresi volt évfolyamtársuk Farkas Magda fKlopfer Józsefné) Angliából. 1934-ben valamennyien Jaschik Álmos grafikus tanítványai voltak.

JAKUBECZ KÁLMÁN 1956- ban külföldre távozott. Angliában (WOLVERHAMPTON) telepedett le. Keresik testvérei: Bandi és Margit Budapestről, mert 6 éve semmit sem tudnak fivérükről.

SZOMJAS PÉTER (1924-ben született Budapesten, anyja neve: Rendes Gitta), 1946-1947-ben távozott külföldre. Kezdetben Svájcban élt, majd Venezuelába, s onnan Brazíliába költözött. Keresi unokatestvére Somsich Kovács Panni Ausztráliából.

ELIZABETH SADOWSKI (leánykori neve: OLÁH, Szentesen született 1921. december 25-én, anyja neve: Korponai Amália), 1944- ben távozott külföldre, és az USA- ban telepedett le. 1964-ben írt utoljára, akkori címe: 6711-23 Avenue, KENOSHA, Wise. Keresi testvére. Mária (Schröttner Antalné) Szentesről.

MOLNÁR MÁRIA (született Budapesten, 1936-ban vagy 1937- ben, anyja neve: Steinmacht Mária). 1956-ban külföldre ment, és Ausztráliában (Melbourne) telepedett le. 1961-ben házasságot kötött Norbert TERÁN-nal. Keresi rokona E. Terán Asztráliából.

IHÁSZ JÓZSEFNÉ (leánykori neve: Tóti Mária, születési helye: Iregszemcse — Felsőireg, Tolna megye), 1913-ban testvérével TÓTI Kálmánnal, és sógorával HORVÁTH Györggyel (ez utóbbi 1918-ban hazatért) kivándorolt az USA-ba. Akronban (Ohio) telepedett le. Házasságából 6 gyermek született: 1 fiú és 5 leány, őket vagy ezek leszármazottad keresi Horváth György unokája Veronika, Szekszárdról, aki 1946 óta semmit sem tud rokonairól.

KOVÁCS FERENC (Budapesten született, 1941-ben, anyja neve: Kovács Erzsébet), elektroműszerész, 1965-től él külföldön. Kanadában (VANCOUVER) telepedett le. Keresi kislánya Anita, aki édesanyja elhunyta óta (1981. március 26.) nagyon hiányolja édesapját.

Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H-1905,

22