Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-13 / 12. szám

Az egyházak életéből Az Amerikai Egyesült Államokban működő A Lelkiismeret Felhívása Alapítvány felekezetközi delegációja — a Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának meghívására — hazánkba látogatott. Az alapítvány elnöke, dr. Arthur Schneier New York-i főrabbi, a delegáció vezetője elmondta, hogy az alapítvány, amely másfél évtizede jött létre, a minden hit számára teljes vallásszabadságért küzd. A magyarországi látogatásról szólva kiemelte, hogy ez egyúttal az amerikai és a magyar állam közti kapcsolatok fejlődését is tükrözi. & A külföldön élő magyar katolikus értelmiségiek mozgalma (a Katoli­kus Magyar Egyetemi Mozgalom) Assisiben tartotta 23. kongresszusát, amelyen mintegy száz, Európa or­szágaiból érkezett értelmiségi vett részt. Szennay András pannonhalmi főapát, a budapesti Hittudományi Akadémia professzora „Az egyház újraéled a közösségekben” címmel tartott előadást. II. János Pál pápa a nemzetközi tudományos élet tizenkét képviselő­jét kinevezte a Pápai Tudományos Akadémia tagjává. A kinevezettek között találjuk Szentágothai János professzort, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét is. * A Westfáliai Tartományi Egyház (Német Szövetségi Köztársaság) el­nökének, dr. H. Reissnek a meghívá­sára a református egyházi küldött­ség járt Westfáliában. BÚCSÚZUNK Mátrai-Betegh Béla, a Magyar Nemzet kulturális rovatának vezető­je, életének 68. évében, szívbénulás következtében meghalt. * Pilinszky János Kossuth-díjas köl­tő, életének 60. évében szívroham következtében elhunyt. * Most kaptuk a szomorú hírt: áp­rilis 6-án, a Loire menti Amboise­­ban elhunyt Koltai Kovács Béla, a Franciaországi Magyarok Demokrati­kus Egyesületének volt főtitkára, a Párizsi Magyar Intézet volt vezetője. Számos állásban dolgozott élete so­rán, ám szíve mélyén mindvégig vér­beli „filosz”, irodalmár volt. Több tanulmánya jelent meg folyóiratok­ban a magyar irodalomról, s elsősor­ban az ő érdeme volt, hogy Nizzá­ban emléktáblát helyeztek el azon a házon, ahol Jókai 1903—1904-ben la­kott. Az utóbbi években egy Jókai­­monográfián dolgozott, s előadáso­kat is tartott Amboise-ban és Párizs­ban. A télen még arról írt, hogy ott lesz Pécsett az anyanyelvi konferen­cián. 79 évesen ragadta el a halál. BÉKE, MAGYARSÁG, SZOLGÁLAT Budapesti interjú dr. Haraszti Sándorral Billy Graham (középen) és Haraszti Sándor II. János Pál pápánál a Vatikánban az év elején Az ismételt Billy Graham-látoga­­tás megerősítette-e az első benyomá­sokat? Milyen új élményekkel gaz­dagodott a kép? — 1977 szeptemberében járt elő­ször Billy Graham Magyarországon. Akkor, a Szabad Egyházak Tanácsá­nak meghívására érkezett. (Ez az egyházi szervezet kilenc kisebb egy­házat foglal magába és mintegy öt­venezer egyháztagot képvisel.) A ta­nács azóta elhunyt elnöke, dr. Palo­­tay Sándor tevékenyen részt vett a világhírű evangélista magyarországi látogatásának megszervezésében. 1981 januárjában Billy Graham a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsának meghívására jött Magyarországra. Mint ismeretes a 400 éves debreceni Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli dok­torrá avatta. A diplomát dr. Bartha Tibor református püspök, mint a Református Egyház Tudományos Fo­kozatot Adományozó Bizottságának elnöke adta át. Az esemény jelentő­ségét húzza alá, hogy Henry E Bergold, az Amerikai Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövete foga­dást adott Billy Graham tiszteletére és a fogadáson részt vettek a magyar egyházi-politikai és tudományos élet és a Budapestre akkreditált diplomá­ciai testületek képviselői. Billy Graham nyilatkozataiból tud - juk, hogy második látogatásakor már nem élt szívében az az aggoda­lom, mint az első alkalommal: most már tudta, hogy barátok közé érke­zik. Ekkor mélyebb betekintést nyert a magyarországi egyházi élet kérdé­seibe. Mint sajtókonferenciáján is hangsúlyozta, Magyarországon part­nereinek eltökélt békeakarata volt élményszerű számára. Ez találkozott saját meggyőződésével és megerősí­tette szándékát: mindent megtenni a világ népeinek békéje érdekében. — Milyen volt a „doktorrá avatás” amerikai visszhangja? — Magyarországi látogatása után Billy Graham munkatársaival Ró­mába utazott, ahol a Vatikánban ta­lálkozott II. János Pál pápával. Az Amerikai Egyesült Államokba visz­­szatérve részt vett Reagan elnök be­iktatásán. Azóta is találkozott és be­szélgetett Reagan elnökkel, Bush al­­elnökkel és beszámolt magyarorszá­gi útjának tapasztalatairól. Egyéb­ként az amerikai újságok részletesen foglalkoztak Billy Graham magyar­­országi útjával. Sajtónyilatkozatai az amerikai közvélemény figyelmét fel­keltették Magyarország iránt. A visszhang általában pozitív volt, de akadtak bíráló megjegyzések is. A kaliforniai Hollywoodban például egy áprilisi lelkészkonferencián az egyik résztvevő rosszallotta Billy Graham nyilatkozatait kelet-európai tapasztalatairól. Én azt hiszem — a konferencián is elmondottam —, hogy az emberiség érdekében össze kell fogni mindazokkal, akik a békét akarják, akik veszélyes fegyverkezé­si verseny megállításán munkálkod­nak. Billy Graham nyilatkozataiban többször visszatért a kis nemzetek felelősségére és egyetértőén idézte Miklós Imre államtitkár egy gondo­latát: „A nagy nemzetek olyanok, mint az óriási tengerjáró hajók, amelyek nagy sebességgel nagy tá­volságokat tesznek meg. Ám ezek­nek a nagy hajóknak szükségük van a kisebbekre, mert azok vezetik őket a kikötők csendes vizeire. Hasonló­képpen a világ nagy nemzeteinek is szükségük van a kis nemzetek taná­csaira, miközben a nemzetközi prob­lémák békés megoldását keresik.” Billy Graham hozzátette: „Magyar­­ország is, amely történelme során mindig stratégiai helyet foglalt el Közép-Európában, ilyen nemzet le­het.” — Az Amerikai Magyar Baptista Egyház erősödött-e az utóbbi idő­ben? Milyenek a tapasztalatok a kü­lönböző városokban, hogyan működ­nek a magyar lelkészek? — Egyházaink erősödtek. Ennek jele, hogy megalakult az amerikai kontinens Magyar Baptista Konfe­renciája, amely támogatja, hogy ma­gyar lelkészek utazzanak ki a bap­tista egyházközösségekbe, s célja, hogy szilárd anyagi alapokra helyez­ze az amerikai és kanadai Magyar Baptista Missziót. Herjeczki András már ötödik éve szolgál Detroitban. A gyülekezet tag­létszáma megsokszorozódott, értékes templomot vásároltak. Almási Tibor Clevelandban működik. A gyüleke­zet új lelkészlakást vásárolt Cleve­land egyik külvárosában és már ké­szülnek a tervek, a templom felépí­tésére. Jól dolgozik Oláh Lajos a ka­nadai Kiplingben. Szomorú szívvel számolok be arról a Magyar Hírek olvasóinak, hogy a torontói lelki­­pásztor. Gerő Sándor idén tavasz­­szal elhunyt. Utódját várják, mert a gyülekezet nem maradhat soká lel­kész nélkül. Jó munkát végez Los Angelesben Hunter Vadász János, aki néhány évvel ezelőtt szerzett diplomát Budapesten, a Baptista Teológiai Szemináriumban. A Palm Bay-i Magyar Bethania Baptista gyü­lekezet lelkipásztora a nagyváradi dr. Biró László. Egyébként az ame­rikai kontinens Magyar Baptista Konferenciája teológiai levelező tan­folyamot indított, amerikai, kanadai magyarok számára. — Az anyanyelvi konferencia előtt lát-e új elemeket a magyarságtu­dat fenntartásában, a szülőföldhöz fűződő kapcsolatokban? — A szülőföldhöz fűződő kapcso­latokat szinte minden amerikai és kanadai magyar fontosnak tartja. Ez nem jelenti azt, hogy magyar új­ságjaink fenntartás nélkül támo­gatják ezt a gondolatot, vagy a ma­gyar szervezetek összejövetelein nem nyilatkoznak néha a hivatalos kap­csolatok ellen. Meggyőződéssel mond­hatom azonban, hogy az amerikai hivatalos körök éppúgy, mint az amerikai, kanadai magyar közélet vezető emberei helyeslik az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kereskedelmi és kulturális kapcso­latainak fenntartását és elmélyítését. Helyeslik a bloomingtoni Indiana University Magyar Tanszékének kö­zös megalapítását és sokat várnak a tanszéktől. Jó néhány olyan akció, amelyet eddig az amerikai állam anyagilag is támogatott, az új költ­ségvetés elfogadásával nehézségek elé néz és szívósabb munkával kell majd előteremteni — esetleg alapít­ványi, egyházi forrásokból — a fej­lesztésükhöz szükséges összegeket. (Megemlíthetem, a Lousianában, Al­­banyban működő magyar iskolát, vagy a clevelandi rádióadást.) Az anyanyelvi mozgalom az évek folyamán elfogadottá vált, az ame­rikai közvélemény szinte minden ré­tege elismeréssel tekint az eddigi eredményekre. Ma már megtisztelte­tés az, ha valaki meghívást kap az anyanyelvi konferenciára, és ezt én is így érzem. Örülök, ha szóval és tettel szolgálhatom a magyar anya­nyelv, mint második nyelv ápolásá­nak ügyét, az Amerikában és Ka­nadában született nemzedékek tag­jai közt. Örülök, ha előmozdíthatom a szülőfölddel való kapcsolatokat, és életcélomnak tartom, hogy a ma­gyar egyházak mai és jövőbeni éle­tét, a magyar nyelv a hagyományok és a kultúra ápolását szolgáljam Amerikában és Kanadában. 5

Next

/
Thumbnails
Contents