Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 1. szám
KONGRESSZUSA „Minőségi fejlődés és gazdasági realitás' KÁDÁR JÁNOS: „EGYESÜLJENEK A NEMZET ALKOTÓERŐI" AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELFOGADTA A VI. ÖTÉVES TERVET A magyar szakszervezetek társadalmunk rendkívül fontos intézményei, ezért kongresszusuk kiemelkedő jelentőségű belpolitikai esemény — kezdte beszédét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára. — A kongresszus megállapította, hogy hazánkban a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott, megfelel a szocialista társadalom követelményeinek. Ezt ma is megismételhetjük, hogy barátaink és ellenségeink egyaránt tudják: a Magyar Népköztársaságban a belpolitikai helyzet szilárd, és az is marad! Nem kevésbé fontos nagy vívmányunk, a szocialista nemzeti egység, ez a mi legfőbb politikai erőnk. Amikor azt mondjuk: belpolitikai helyzetünk szilárd, létrejött és erősödik a szocialista nemzeti összefogás, akkor arra gondolunk, hogy a párt irányításával a párt és a tömegek, beleértve a korábban különböző pártállású és az eltérő világnézetű embereket is, közösen dolgoznak a nép javára, a fejlett szocialista társadalom felépítésén, országunk, nemzetünk fetlvirágoztatásán. Ezt az egységet és összeforrottságot senkitől sem hagyjuk megbontani, s minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy a jövőben még tovább erősödjék. — Nálunk nem a kevesek diktatúrája érvényesül, népi demokrácia van a szó legjobb értelmében, társadalmi rendszerünk sajátos vonása, hogy előrehaladásunk menetében államunk fokozatosan össznépi állammá alakul át. A jövőben is a szocialista demokrácia fejlesztésének útját járjuk. Hogy hogyan s miként fejlesztjük tovább a szocialista demokráciát Magyarországon minden területen, a párt munkájában, az állam tevékenységében, a társadalom életében, a szakszervezetekben, azt nem a szocializmus ellenségei fogják eldönteni, hanem mi magunk. És hogy a magyar szakszervezetek hogyan, miképp bontakoztatják ki az üzemi, munkahelyi demokrácia útjait, módjait és lehetőségeit, azt a magyar szakszervezetek fogják meghatározni, kidolgozni, megoldani és nem mások. — Népgazdaságunk jövőjét illetően is bizakodó vagyok, mert az alapok egészségesek, szilárdak. Derűlátó vagyok, mert reális szemlélet. felelős gondolkozás és cselekvőkészség tapasztalható. — Magyarországon a szakszervezetek hagyományosan erős szervezetek. Alapjaikat még a Monarchia idején rakták le, s a régi társadalmi viszonyok között is igazi harcostársai voltak a munkásosztály forradalmi pártjának. A szakszervezetek szocialista társadalmi rendünk keretei között is nagyon fontos, nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be. — Egy rendes gyárigazgató természetesen szem előtt tartja a munkások érdekeit, de elsőrendű gondja mégis a termelési terv megvalósítása. A feladatait jól ellátó szakszervezeti főbizalmi mindent megtesz, hogy a gyár teljesítse a tervét, de ő mindenekelőtt a munkások helyzetével törődik. Ebből az együttműködésből alakul azután ki a helyes szemlélet és gyakorlat, ami gazdaságirányítási rendszerünk sajátossága miatt különösen fontos. Nálunk ugyanis a beruházási alapok jelentős részével az üzemek rendelkeznek, ők döntik el, hogy azokat mire használják fel. A megadott kereten belül a bérgazdálkodásban is önállóak, az üzemek döntenek a szociális, kulturális és sportcélra fordítható összegek felhasználásáról is. Ez pedig azt jelenti, hogy üzemeinkben a pártszervezetek és a szakszervezetek felelőssége, önálló cselekvési lehetősége igen nagy. Vagyis a szakszervezetek megfelelő módon bele tudnak szólni az ország és a vállalatok ügyeibe, s erre szükség is van. Éppen ezért a párt nemcsak ma dolgozik jól együtt a szakszervezetekkel és tekinti őket munkatársnak, harcostársnak, hanem országos és helyi ügyekben egyaránt a jövőben is támaszkodik rájuk. — A nemzetközi helyzetet ma az jellemzi — folytatta beszédét az MSZMP első titkára —, hogy világméretekben folyik a küzdelem az imperializmus és a haladás erői között. Egyidejűleg jelen vannak és hatnak az enyhülés és a feszültség elemei. Vannak — sajnos — régi feszültséggócok a Közel-Keleten és másutt. Mély meggyőződésünk, hogy az enyhülésért folytatott küzdelem Európa és a világ összes népeinek közös érdeke. — Külön kívánok szólni a lengyelországi helyzetről. Mi azt tartjuk szem előtt, hogy Lengyelország szocialista állam, a Varsói Szerződés tagja, az európai béke egyik fontos tényezője. A magyar és a lengyel népet hagyományos baráti érzelmek fűzik össze. Mi ezt nagyra értékeljük és őrizzük. Még fontosabb és meghatározóbb, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt testvérpártok. Összekötnek bennünket az érdekek, a szocialista célok és világnézetünk azonossága. Azt kívánjuk. hogy a lengyel munkásosztály, a lengyel nép, pártja vezetésével találja meg a szocialista megoldást azokra a problémákra, amelyek Lengyelországban az idők folyamán felhalmozódtak, feszültséget okoztak, és ma jelentkeznek. Kívánjuk, hogy a párt vezetésével a lengyel munkásosztály és a lengyel nép maga oldja meg ezeket a problémákat, és biztosítsa Lengyelország továbbhaladását a szocializmus útján. — Nehéz, áldozatos munkát kívánó belső feladatokat kell megoldanunk, és bonyolult nemzetközi helyzetben kell élnünk és dolgoznunk. A szocialista társadalom a munka társadalma, mi csak a munkából élhetünk. Mai viszonyaink között elsősorban munkával kell nemes céljainkért küzdeni. A párt és a nép — s elmondhatjuk, hogy a szakszervezet és a tagság — között az első törvény, a kölcsönös bizalom legyen. Ez politikánk alapkérdése — fejezte be beszédét Kádár János. * A Szakszervezetek Országos Tanácsa megválasztotta elnökségét, titkárságát, vezető tisztségviselőit. A SZOT elnöki Földvári Aladár, főtitkára Gáspár Sándor lett. Alelnökök: Duschek Lajosné, Kiss Károly, Ligeti László, Ország Ferencné, Palotai Károly. Főtitkárhelyettesek: Jakab Sándor és Gál László. Az országgyűlés téli ülésszaka a népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdődött. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes expozéjában abból indult ki, hogy a magyar gazdaságnak a nyolcvanas években olyan feladatokkal kell megbirkóznia, amilyenekkel eddigi fejlődése során még nem találkozott. Ez a megállapítás ugyancsak elgondolkoztató, s jól érzékelteti a feladatok súlyát. A tervjavaslat alapjait elemezve a miniszterelnök-helyettes szólt az elmúlt tervidőszak eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy kibontakozóban van a kezdeményező, a körülmények változására jobban figyelő, kockázatot is vállaló, takarékosan gazdálkodó szemlélet és magatartás. Ám később az is elhangzott, hogy ez még korántsem általános, sőt a vállalatok többségénél sem a termelési szerkezet korszerűsítése, sem a hatékonyság javítása nincs eléggé kiforrva, kidolgozva. Pedig a megváltozott világgazdasági követelmények elodázhatatlanná teszik a mielőbbi alkalmazkodást: a magyar népgazdaság jövője szempontjából nélkülözhetetlen, hogy az eddiginél szorosabban kapcsolódjon a világgazdasághoz. A tervjavaslat szóbeli előterjesztéséből világosan kitűnt, hogy a hatodik ötéves terv időszakában folytatni akarjuk az utóbbi két évben kialakított gazdaságpolitikát. Az ezt alátámasztó összefüggések közül kettőre külön ráirányította a figyelmet a kormány elnökhelyettese: nevezetesen a növekedés üteme és az egyensúly közötti kapcsolatra, valamint a beruházások, a műszaki fejlesztés és a terv céljainak összefüggéseire. Elhangzott az expozéban: hatodik ötéves tervünk a minőségi fejlődés és a gazdasági realitások terve. Az eddigieknél alacsonyabb mennyiségi és magasabb hatékonysági követelményeket tartalmaz, aminek csak úgy felelhetünk meg eredményesen, ha fokozzuk termékeink nemzetközi versenyképességét, s bővítjük az import növeléséhez szükséges gazdaságos exportunkat. Segíthetnek ebben bizonyos hitelfelvételek, de arra vigyázunk, hogy el ne adósodjunk: az ország javát a jövőben is csak olyan hitel szolgálhatja, amelynek a befektetése több nyereséget hoz, mint amennyi az érte fizetett kamat. A beruházási tevékenység, a műszaki fejlesztés fontos fejezete a tervjavaslatnak. A termelő állóeszközállomány a következő öt évben is jelentősen gyarapodik — bár kisebb mértékben, mint az előző tervidőszakban: ütemében meghaladja a termelés tervezett növekedését. Szükséges, hogy az eddiginél jobban építsünk a tudományos kutatásra, a vállalati öntevékenységre, a technikát és technológiát megújító innovációra. Faluvégi Lajos beszélt arról, hogy életszínvonal-politikánk célja nem változik: továbbra is arra törekszünk, hogy a szocializmus építése együtt járjon a nép jólétének rendszeres növelésével. A következő években a lakosság jövedelmében tovább emelkedik a társadalmi juttatások aránya: a tervjavaslat előirányozza, hogy a jelenlegi átlag alatt levő nyugdíjak reálértékét fenntartjuk, sőt a legkisebb nyugdíjakat lényegesebben emeljük. Meg kell őrizni a három- és több gyermekesek családi pótlékának vásárlóértékét, kisebb mértékben növeljük a kétgyermekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forintösszegét. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a társadalom széles rétegeinek helyzetét javító lakás-, egészségügyi és általános iskolai ellátás fejlesztésére, ezeket a kormány külön társadalmi programokban foglalja össze. összegezésül elhangzott: a hatodik ötéves népgazdasági tervet úgy készítettük elő, hogy az a gyakorlati munka számára megfejelő alapot adjon. Szellemében munkálkodni történelmi felelősség: népünkben megvan a tehetség, a szorgalom és az erő annak sikeres végrehajtásához. Felszólalásában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kitért a nemzetközi helyzetre is, és kifejtette a politika és a gazdaság szoros kölcsönhatását. A lakosság ellátásának kérdéseivel foglalkozott Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, és elmondotta, hogy hazánkban kiegyensúlyozott az ellátás az alapvető élelmiszeripari és kereskedelmi cikkekből. A költségvetést Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette az országgyűlés elé, és kiemelte, hogy 1981-ben is továbbra az marad a kulcsfeladat, hogy jobban kibontakoztassuk a hatékony munkát és előtérben tartsuk a gazdasági egyensúly javítását, s ezáltal megőrizzük az eddig elért életszínvonalat. A terv a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékos, az ipari termelés 3—3,5 százalékos, a mezőgazdasági termelés mintegy 3 százalékos növelését irányozza elő. A jövő népgazdasági terv szerint az egy főre jutó átlagos reáljövedelem egy százalékkal nő. A fogyasztói árak 4,5—5 százalékkal emelkednek, ami megfelel a bérszínvonal emelkedésének. Hangoztatta, hogy olyan cselekvési programot állítanak majd össze, amely számol az intézményrendszer ésszerűsítésével és a racionalizálási lehetőségek kihasználásával. össze kell hangolni a gazdálkodást és átgondoltan feltárni a tartalékokat, mert ez alkalmat ad az észszerűbb gazdálkodásra, a hatékonyabb termelésre. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter terjesztette elő a honvédelemről 1976-ban alkotott törvény módosításáról szóló javaslatot. Hangsúlyozta: rövidebb idő is elegendő sorkatonáink felkészítésére. Ügy ítéltük meg, hogy létrejöttek a feltételek a sorkatonai szolgálati időnek 24 hónapról 18 hónapra való leszállítására. * Az országgyűlés elfogadta a népgazdaság VI. ötéves tervéről, a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot, továbbá a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt egyhangú határozattal módosította. Az interpellációk után az országgyűlés téli ülésszaka befejezte munkáját. 3
