Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 10. szám

NÉMETH LÁSZLÓ NYOLCVAN ÉVE

Nyolcvan esztendeje született — alig öt éve ment el közülünk: Németh László még itt lehetne, kortársunkként. S bár eltávozott már, mégis itt van velünk: nemcsak művei hatalmas sorában, amelyek a közelmúltban egy polcnyi tekintélyes kötetben hozták mindnyájunk közelébe életművét, még inkább tanítványaiban és híveiben, akik tudva-tudatlanul, akarva-akaratlanul örökítik tovább eszméit, módszereit, stílusát, eszményeit.

Költő volt a szó goethei értelmében: a Móricz utáni korszak magyar regényének kiemelkedő alakja, akinek legalábbis egy műve — az „Iszony” — remeklés, nemzetközi mércén mérve is. A drámaíró valami egészen különöset próbált és vitt sikerre: az esszé-drámát, amelyben a gondolati hevület fehér izzása ele1- veníti meg a történelem alakjait csakúgy, mint a kortárs figurákat. S az esszéista minden kalandozása az antikvitásban és a világirodalomban. az ismeretlen vizekre induló régi hajósok izgalmával terhes, mint ahogy visszatérő hajója tele ismeretlen kincsekkel. Kritikus is volt időnként, nagyszerű találatokkal és goromba tévedésekkel — mert a kritikus tollát az irodalomszervező agya és indulata vezérelte, az irodalomszervezőé, aki nemzedékének szervezője akart lenni.

Művelt és igényes gondolkodó volt, de nem volt rendszerteremtő elme; csapdákba tévedő gondolati lépéseinek egyik oka abban rejlett, hogy az irracionális eszmerendszerek vonzották, ebben vélte a korszerűséget felfedezni, s ugyanakkor megpróbálta ezeket racionálisan hitelesíteni, kiteljesíteni. De csapdákon és tévedéseken túlsegítette őt az az alaptulajdonsága, amely remekműveinek is legfőbb ihletője volt, új útra térésének mozgatója is: a nép, elsősorban a parasztság s a vidéki értelmiség, kispolgárság sorsa, jövője iránti elkötelezettsége.

Pályája paradoxonát gyökerében talán az magyarázza meg leginkább, hogy reformer volt egy forradalmi korban; legszebb történelmi drámáinak tragikuma ugyanebben rejlik, nagy világtörténelmi s magyar alakokba kivetítve. Hihetetlen tömegű és minőségű reformgondolat pattant elő agyából a kert-Magyarország utópiájától a pedagógia megreformálásáig, az új rendszerű tantervekig; de már-már tragikumba forduló tévedése az volt, hogy azt hitte: a hatalomtól, a rendszertől függetlenül, kevesek erőfeszítésével, példamutatásával, mintatelepekkel lehet majd a világot megjavítani, a magyar népet jobb útra segíteni. Ennek a reménytelensége fejeződött ki a második világháború előtti s alatti katasztrófaérzésében, nemzethalál-víziójának. Annak a felismerése pedig, hogy ha nehezen, ha buktatókkal, ha felemásan, de elképzeléseinek igazi megvalósulási talaja a szocializmus — ez adta meg alkotói élete utolsó korszakának belső harmóniáját, fel-felcsillanó optimizmusát.

NAGY PETEK

Részlet a Népszabadságban megjelent

cikkből

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK

KÜLFÖLDI

MAGYAROKRÓL

Nem kell szent révületbe esnünk, ha idegenajkú tudósok a magyar kultúra egy korszakáról vagy egyegy nagy alakjáról értekeznek, s e célból még nyelvünket is megtanulják. Vezér Erzsébet írja ezt az „Élet és Irodalom”-ban, kijelentésével az újság egyik korábbi írására célozva, amely az amerikai Lee Congdon magyar vonatkozású munkásságával foglalkozott. Véleményét pedig a következőkkel indokolja ... Vegyük végre tudomásul, hogy kultúránk század eleji ragyogó fejezete érdekli a világot. S nemcsak a monarchiadivat melléktermékeként, hanem önértékei miatt is. Ennek a kultúrának ugyanis olyan „propagandistái” voltak a nagyvilágban, mint Jászi Oszkár, Mannheim Károly, a Polányiak, Antal Frigyes, Szilasi Vilmos, Hauser Arnold, Tolnay Károly stb. S a nemzet kisebbsége: sok száz külföldön élő magyar származású tudós és fordító, aki most is fáradhatatlanul dolgozik kultúránk történetének népszerűsítésén.

*'

Az Élet és Irodalom egy új hazai kiadványról is beszámol; ezt szerkesztői Babits Mihály hagyatékából állították össze. A kiadvány a költő és Szilasi Vilmos harminc éven át tartó barátságának levéldokumentumait tartalmazza. (Szilasi Vilmos az Eötvös-kollégium filozófia professzora volt, és az első világháború után emigrált. Előbb Németországban, később Svájcban élt, majd 1947-től a freiburgi egyetem filozófia tanszékét vezette. 1966-ban Locarnóban hunyt el.) A következőket a kiadványról szóló ismertetésből idézzük: Még Budapesten Babits volt Szilasi esküvői tanúja, amikor a filozófus feleségül vette Déry Tibor unokatestvérét. A közzé tett 138 levél pedig arra is jó példa, hogy miképp mélyülhet el egy régi barátság, ha az asszonyok is rokonszenveznek egymással.

*

Kezembe került egy kis füzet. 1946-ban jelent meg. Irta Takács István. Címe: 50 kedvenc. Érdemes böngészni benne. Megtudhatjuk belőle, hogy akkoriban kikért rajongott a sportközönség. Ezek a szavak az „Üj Tükörben” olvashatók, Molnár Károly cikkében, amelyben többek között Asbóth Józsefről, Sárosi Györgyről, Zsengellér Gyuláról is szó esik. S nem utolsósorban Puskás Ferencről, akiről az egykori krónikás a következőket írta: „A magyar labdarúgás egyik legnagyobb ígérete, aki, ha nem bizakodik el, sokáig lesz kedvenc. Mert minden képesség megvan benne, hogy befusson a legnagyobbak közé. Kispesti nevelés, a papája tanította meg a futball abcre. Sok egyesület szeretné megszerezni, de ő hű a piros-fekete színekhez”. Mindehhez Molnár Károly kommentárja: „Ki sejthette volna, hogy Puskást később hova viszi nyugtalansága vagy kalandvágya. Ez azonban már más téma. Elsodort futballisták címmel erről külön tanulmányt írhatna valaki.

K. GY.

Az egyházak életéből

Károli Gáspár szobra a gönci református templom kertjében

FOTÓ: KOMLÓS ATTILA

Károli Gáspár 1590-ben kiadott teljes magyar Bibliáját — mint arról korábban is beszámoltunk —, hasonmás kiadásban megjelentette az Európa Könyvkiadó Magyar Helikon bibliofil műhelye. Az első példányok ünnepi bemutatóját az Euró- I a Kiadó, az Irodalomtörténeti Társaság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság és a vizsolyi tanács közösen rendezte meg április 15-én a vizsolyi művelődési házban. Az ünnepségen Tolnai Gábor akadémikus mondott megnyitót. Szabó András irodalomtörténész, a hasonmás kiadáshoz írott tanulmány szerzője, az új kiadás jelentőségéről szólt, Domokos János, az Európa Kiadó igazgatója pedig bemutatta a két kötetben megjelentetett Vizsolyi Biblia új kiadását. Kürti László, a tiszáninneni egyházkerület püspöke, a Magyarok Világszövetsége elnökségének a tagja méltatta az Európa Kiadó nagy vállalkozását. Ifj. Dévényi Lajosné, a vizsolyi tanács elnöke, felolvasta dr. Bartha Tibor püspöknek a táviratát, amelyet a Zsinat lelkészi elnöke a Magyarországi Református Egyház nevében küldött. Ezt követően Domokos János, az Európa Kiadó igazgatója átnyújtotta a Vizsolyi Biblia hasonmás kiadásának első példányát Juhász Dezsőnek, a helyi gyülekezet lelkipásztorának. Az ünnepség vendégei megtekintették a vizsolyi műemléktemplomot, majd Göncön Károli Gáspár szobrának talapzatán Kürti László püspök és dr. Ujszászy Kálmán főgondnok elhelyezte a tisztelgő emlékezés koszorúját.

K. A.

*

Katolikus egyházi levéltárosokat jutalmazott meg a Művelődési Minisztérium. A jutalmazottak: dr. Beke Margit, az esztergomi Prímási Levéltár vezetője, dr. Soós Imre, az egri Érseki Levéltár, dr. Cselényi István, a nyíregyházi Püspöki Levéltár, Sulyok János a székesfehérvári Püspöki Levéltár vezetője.

Tallózás

A Horvátországi Magyarok Szövetsége az 1981—1985. közötti időszak egyik legfontosabb feladatának a nemzetiségi jogok érvényesítését tartja, írta az Eszéken megjelenő „Képes Űjság”. A Horvát Köztársaságban jelenleg öt szerv foglalkozik a nemzetiségi jogok megvalósításával, az eszéki rádió naponta 15 percnyi magyar adást sugároz, a zágrábi tévé pedig havonta egy alkalommal ad magyar nyelvű műsort.

*

Újvidéken közzétették a Vajdaság autonóm tartományban az év elején tartott népszámlálás adatait. Ezek szerint a 2 028 239 lakosból 382 820 vallja magát magyar nemzetiségűnek.

*

Bartók—Serly-estet rendeztek Losoncon. Ebben a városban született Bartók egyik legjobb barátja Serly Tibor, aki őt amerikai élete során sokat segítette.

.4;

A romániai Utunk című lap a március 27-i számát teljes egészében Bartóknak szentelte.

Sport

A magyar labdarugó-válogatott Luzernban kezdje nug az 1982-es, spanyolországi világbajnokság selejtező mérkőzéseit. Az együttesben ezúttal ugyan Katzirz kapus, a spanyolok elleni győzelem hőse ujjtörés miatt nem védhetett és az utolsó pillanatban a kapitány Nyilasi is belázasodott, s így két kulcsember hiányzott, de a mérkőzés döntetlenül végződött. Előbb Bálint, majd Müller válaszolt a svájciak góljaira és a két csapat 2:2-es döntetlennel megosztozott a pontokon. A magyar válogatott még tavasszal további három selejtezőbeli ellenfelével is összeméri tudását. A románokkal és az angolokkal Budapesten, a norvégokkal pedig Oslóban.

*

Újvidéken rendezték az asztalitenisz világbajnokságot. A világbajnoki címet védő magyar férfi csapat Klampár, Jónyer és Gergely összeállításban nagyszerűen küzdött, de ezúttal „csak” az ezüstérmet tudták megszerezni.

*

Hosszú, súlyos betegség után elhunyt Orosz Imre, a Magyar Olimpiai Bizottság titkára. A kiváló pénzügyi szakember az 1960-as római olimpiai játékok óta valamenynyi ötkarikás viadalon részt vett, a küldöttség pénzügyminiszteri tisztét töltötte be.

A címlapon:

Gardénia Csipkefüggönygyár Képes beszámolónk a 8—9. oldalon

FOTO: NOVOTTA FERENC

5