Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-16 / 10. szám
Kultúra - tudomány A Pécsi Kamaraszínház műsorára tűzte Herczeg Ferenc: Bizánc cimű színművét. A képen Faludy László és Győry Emil FOTO: KALMANDY FERENC — MTI A Bartók-contení riurnra >/aló japán megemlékezések sorozatának egyik legjelentősebb eseménye volt az a hangverseny, amelyet a főváros híres koncerttermében, a Yamahacsarnokban tartottak. A szigetország vezető napilapja, a tízmillió példányban megjelenő Aszahi Simbun, az angol nyelvű Asahi Evening News és a Japán—Magyar Baráti Társaság által rendezett estet dr. Kós Péter nagykövet nyitotta meg. * A franciaországi bourges-i elektroakusztikai fesztivál zeneszerzői pályázatán a harminc éven aluliak kategóriájában Szigeti István különdíjat kapott. Dómján József Amerikában élő festőművész egy 120X90 cm méretű fametszetet készített Bartók születésének 100. évfordulója alkalmából, A kékszakállú herceg vára címmel. Az egyedi művet a művész a hazai emlékbizottságnak adományozta. * Magyar kulturális napokat rendeztek a spanyolországi Santiago de Compostelában. Népművészeti és filmművészeti tárlat, valamint Bartók-emlékkiállítás nyílt. Előadásokat tartottak a magyar kulturális és zenei életről, műemlékvédelmünk eredményeiről, valamint Kodály zenepedagógiai módszereiről. A Körösi Csorna Társaság tisztújító közgyűlésén Térjék József főtitkár a beszámolójában megállapította: az elmúlt években nőtt az érdeklődés népünk őstörténete iránt. A társaság tiszteletbeli tagjai közé választották többek között Halasi- Kun Tibor turkológust, a New York-i Columbia Egyetem professzorát, Luis Bazint, a párizsi Sorbonne és Giuseppe Tuccit, a római tudományegyetem professzorát. * Per Wästberg svéd regényíró, a nemzetközi PEN elnöke magyar írókkal találkozott a budapesti PEN Clubban és beszámolt a nemzetközt írószervezet helyzetéről és terveiről. * Würtz Ádám grafikusművész alkotásaiból rendezett kiállítást a Metropolitan Opera Baráti Köre New Yorkban. * Lucian Corosi magyar származású francia festőművész képeiből nyílt kiállítás a bonni Hotel am Tulpenfeldben. Az absztrakt festmények a Bonner Rundschau szerint „telve vannak fantáziával és humorral”. * Milánóban és Velencében bemutatják Orbán György, Tihanyi László, Vajda János, Sugár Miklós, Madarász Iván, Kosa Gábor, Huszár Lajos, Szunnyog Balázs és Holló Máté zeneműveit, jelentette be Merényi Ferenc, a római magyar akadémia igazgatója. * Riez Adalbert Béla Monacóban élő festőművészt a francia akadémia a Médaille Vermeil arany fokozatú diplomájával tüntette ki. * Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) Franciaországban élő képzőművész megkapta a Becsületrend tiszti fokozatát. * A német szövetségi köztársaságbeli Amsbergben megtartott német és nemzetközi novellapályázatra tizennégy országból ötszázhatvannégy mű érkezett. A külföldi írók közül a fődíjat Jávor Ottó kapta „A táska” című novellájáért. * A tavaly Budapesten megrendezett nemzetközi élettani kongresszus anyagát az Akadémia Kiadó és az oxfordi Pergamon Press közös kiadásban jelentette meg. A 36 kötetből álló angol nyelvű gyűjtemény több mint 15 ezer oldalon 3800 tudományos közleményt tartalmaz. * A Franciországban élő Koltai Kovács Béla művészettörténész 1981. április 6-án 79 éves korában elhunyt. A soproni ünnepi heteket az idén június 26—július 19. között rendezik meg. A program ezúttal is gazdag: a Veszprémi Petőfi Színház előadásában színre kerül többek között Németh László drámája, a Széchenyi. A fertőrákosi barlangszínházban Bartók Béla két alkotását: A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát láthatják az érdeklődők. * A Savaria-táncversenyt június 5— 7. között tartják meg Szombathelyen. Ezúttal tizenhat ország, köztük Anglia, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország legjobb táncosai vesznek részt a találkozón. * Déki Lakatos Sándor és zenekara Szántai Ildikó énekesnővel együtt a St. George Budapest Klubban búcsúzott az ausztráliai közönségtől. Hathetes turnéjuk során több mint harminc koncertet adtak igen nagy sikerrel. Műsorukat körülbelül tizenkétezren — magyarok és ausztrálok — hallgatták meg. Az etnik tévé felvételt készített velük: a műsort júniusban közvetítik. ZELK ZOLTÁN (1906-1981) 1981. április 23-án, életének 75. évében, hosszas betegség után elhunyt Zelk Zoltán kétszeres Kossuth-díjas költő, a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjének és több más kitüntetésnek a tulajdonosa. Zelk Zoltán a magyar költészet különleges hangú mestere volt. A felszabadulásig különböző alkalmi munkákból tartotta fenn magát. 1921-től részt vett a munkásmozgalomban, 1925-ben tagja lett a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak. Első verse Kassák lapjában jelent meg 1925-ben. 1928-tól a Nyugat, majd a Magyar Csillag, a Válasz, a Szép Szó és a napilapok közölték rendszeresen költeményeit. Versei mondanivalójukban és formájukban is újat hoztak. 1945-ben a Szabadság című lap kulturális rovatvezetője volt, majd a Népszavánál dolgozott. Később a Kisdobos című gyermeklapot szerkesztette. Kötetei szinte évről évre követték egymást. Az ország életében végbement változásokat saját ügyének tekintette. Ezeket versben fogalmazta meg. A személyi kultusz idején bár hittel, de túlozva ábrázolta az akkori világot. Ez törést hozott 1956- ban munkásságában. 1958 őszétől ismét aktívan részt vett az irodalmi életben. Üjabb kötetei (Tűzből mentett hegedű, Zúzmara a rózsafán, Gyermekbánat, Mint égő lelkiismeret), mind nagy közönségsikert és állami elismerést is aratott. Ezt Kossuth-díja és József Attila-díja bizonyítja. Bartók Béla születésének 100. évfordulóján, március 25-én Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete megkoszorúzta a zeneszerző sírját FOTO: G. D. HACKETT, NEW YORK
