Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-02 / 9. szám
1. Patak látképe 2. A Skála Áruház 3. A sárospataki vár 4. A vizsolyi biblia címlapja 5. Comenius szobra 6. A könyvtár 7. Az iskola épülete FOTO: GÁBOR VIKTOR is szívén viselte az iskola ügyét, de a kollégium legnagyobb pártfogója I. Rákóczi György fejedelem és felesége, Lorántffy Zsuzsanna volt. Nemcsak új épületek gazdagították az intézetet, hanem bőkezűen gondoskodtak a tanárok és a diákok ellátásáról is. Lorántffy Zsuzsanna 1650-ben meghívta Sárospatakra a világhírű cseh-morva pedagógust, Comenius Amos Jánost, aki négy évig állt az iskola élén. Több művét is itt írta, köztük a leghíresebbet, az Orbis Pictust, amely jó száz esztendeig a szemléltető oktatás kézikönyvéül szolgált Európa más országaiban is. Sárospataki működése alatt Comenius az akkor elképzelhető legmagasabb színvonalra emelte a pataki kollégiumot. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban bekövetkezett halála után nehéz idők szakadtak az iskolára. Nemegyszer menekülniük kellett a tanároknak és diákoknak Erdélybe, majd Göncön át Kassára, mígnem II. Rákóczi Ferenc mindjárt a kuruc szabadságharc kezdetén „restituálta” a kollégiumot, s attól fogva háborítatlanul működhetett újra Patakon. A 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben az építkezések, a tanügyi reformok és a magyar nyelvű művelődésért folytatott küzdelmek jellemezték az iskola életét. 1848'49-es forradalomban és szabadságharcban részt vevő pataki vörössipkás diákok történelmünk legszebb lapjaira írták be nevüket. Utána az önkényuralom sötét korszakát is átvészelte, sőt a század utolsó harmadában olyan virágzásnak indult, hogy a gimnáziumból, tanítóképző intézetből, teológiai és jogi akadémiából, bölcsészeti karból álló kollégiumot egyetemmé akarták fejleszteni. Az első világháború súlyos következményei visszavetették fejlődésében az iskolát. A két világháború közti időben, 1931-ben ünnepelte alapításának 400. évfordulóját. Ebből az alkalomból nyílt meg a gimnázium angol tagozata a hozzátartozó Angolinternátussal. Ugyancsak a harmincas években a falukutató és a falusi parasztgyermekek körében végzett tehetségmentő munkájával, valamint a parasztfiatalok számára a téli hónapokban rendezett népfőiskolái tanfolyamokkal tett jó szolgálatot a kollégium a magyar művelődés ügyének. A felszabadulás után az államosítás nem terjedt ki a pataki kollégiumra, így néhány évig a Tiszáninneni Református Egyházkerület főhatósága alá tartozott. Az egyház azonban anyagilag nem bírta sokáig fenntartani, ezért 1951-ben a teológiai akadémia beolvadt a debreceni kollégiumba, majd 1952-ben a gimnáziumot az állam vette át. Ekkor kapta a megmaradt egyetlen intézmény a Rákóczi Gimnázium nevet. A gimnáziumnak ma a négy évfolyamon 24 osztálya, s ebben 700—750 diákja van. A Kollégiumi Nagy könyvtár - a hozzátartozó levéltárral, adattárral, iskolamúzeummal együtt továbbra is a Tiszáninneni Református Egyházkerület tulajdonában maradt, s Tudományos Gyűjtemények néven működik. A kollégium „könyvesháza”, ahogy régen nevezték a könyvtárt, egyidős magával a 450 esztendős kollégiummal. A letűnt századokban elsősorban a patrónusok, volt tanárok és diákok ajándékozásából gyarapodott, könyvállománya ma eléri a 300 ezer kötetet. Nagy értékei a 15—16. században nyomtatott könyvek, köztük az 1468-ban Strassburgban megjelent Biblia Latina. Becses darabjai továbbá az első kiadású magyar nyelvű művek, amelyek az 1500-as évektől napjainkig szinte az irodalom és tudomány minden ágából megtalálhatók a pataki tékában. Nagyszerű hivatást töltött be a múltban és tölt be ma is Sárospatak a magyar nevelésügy és művelődés történetében. Hiszen olyan fiakat nevelt a hazának, mint Bethlen Miklós, Gyöngyösi István, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Nagyváthy János, Fáy András, Kossuth Lajos, Tóth Ede, Gárdonyi Géza, Komáromi János, Móricz Zsigmond. De méltán büszke az iskola az „újabb nevelésű” fiaira is, akik mai politikai, tudományos, irodalmi, művészeti életünk területein dolgoznak. A 450. évi jubileum ünnepségei az új tanév megnyitásával kezdődnek Sárospatakon. Ebből az alkalomból az állam több mint harmincmillió forintos költséggel kívül-belül felújította, valósággal új köntösbe öltöztette az ősi iskolát és az egyház tulajdonát képező Nagykönyvtár és múzeum épületét is. Az iskola vezetői széles társadalmi támogatással azon buzgólkodnak, hogy az ünnepi megemlékezés méltó legyen a nagy múltú iskola ötödfél száz esztendős, gazdag történetéhez. HEGYI JÓZSEF 25
