Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 9. szám

6

lét, lakosságának pedig majdnem felét jelentette, elsőrendű érdeke volt, hogy az országot -fejlessze és erősítse. Nem a magyarok iránti szeretetből, hanem birodalmi érdekből.

Intézkedéseiben már érződik a felvilágosodás szelleme. Különösen Kaunitz herceg kancellár, a legfőbb tanácsadó képviselte ezeket a törekvéseket, melyeknek célja az uralkodó és az állam hatalmának a megerősítése volt. A különböző reformok mind ezt a célt szolgálták, így az egyház és a főurak hatalmának visszaszorítása, a jobbágyok védelme, a népjóléti feladatok ellátása, az iskoláztatás, a művelődés emelése. Ide illeszkednek a gazdasági rendelkezések is, a később sokat hibáztatott politika, mely vámrendeletekkel erősítette a cseh—osztrák ipart, míg Magyarországnak a mezőgazdasági és nyersanyagtermelő szerepet szánta.

Az uralkodó osztály persze féltékenyen ügyelt jogaira, s amikor a királynő be akarta vezetni a nemesi adózást, az országgyűlés ellene fordult. Ezután Mária Terézia rendeleti úton léptette életbe intézkedéseit, így 1769-ben az úrbéri pátenst, amely szabályozta a jobbágy szolgáltatásait és robotját. A királynő negyvenéves uralma alatt egyre erősödő felvilágosodás egy ponton nem tudott érvényesülni: vallási területen. A nem katolikusok mindvégig másodosztályú állampolgárok maradtak. Vallásgyakorlatot csak korlátok közt folytathattak, tagjaik állami hivatalt nem viselhettek.

Mária Terézia uralkodása magyar szempontból a nagy erőgyűjtés időszaka. Az ország ekkor épül fel a másfél évszázados török uralom pusztításaiból.

BENDA KALMAN

RATIO

EBUCATION1S

RJEGNUM HUNGÁRIÁÉ

VINDOBONÍ, ttti« JOAN. THOM, no* db TRATTNERN,

SAC. CM*. BEG. MAJ. TYBOG». ET BISL'ff

7

13