Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-02 / 9. szám
— E téren a leggyorsabb eredményt az ipari üzemek takarékossági intézkedései hozták. Első lépésként felmértük, hogy a gyárakban mennyivel több víz fogy a szükségesnél, majd terveket készítettünk a takarékosabb felhasználásra. Csak egy példa az elért eredményből: a miskolci Lenin Kohászati Művek tizenöt évvel ezelőtt egy tonna acél előállításához 160 köbméter vizet használt el. Ez a mennyiség a hetvenes évek elejére nyolcvan köbméterre csökkent, s ma mindössze öt köbméter. Közben ugyanis egy olyan korszerű technológiát vezetett be a gyár, amely lehetővé tette a zárt rendszerű vízfelhasználást. Ivóvizet csak messziről, a Tisza partjáról lehet vezetni Miskolcra. Most épül itt egy vízmű, másfél milliárd forintért. Első lépcsőben naponta 30 ezer köbméter vizet szolgáltat majd. Tehát egyetlen köbméternyi „kapacitásbőyítés” 50 ezer forintba kerül. * Évszázadokon keresztül kék Dunának, szőke Tiszának becéztük legnagyobb folyóinkat. Ivóvizet, élelmet adtak, és felüdülést nyújtottak. De hol vannak már azok az idők, amikor az emberek leszaladtak a folyópartra fürödni? A „kék” Duna és a „szőke” Tisza — szürke és piszkos. — A folyók és a patakok, az úgynevezett élővizek elszennyeződése világjelenség — mondta Ka1. A Sajo-torkolat felett nyugodtan fürdőzhetnek a Tiszában FOTO: BALOGH P. LÄSZLÖ — MTI 2. A lillafüredi vízesés 1967-ben... FOTO: BFRETH FERENC — MTI 3. ... és a hetvenes évek közepén FOTO: KERÉNYI LÁSZLÓ — MTI 4. Kazincbarcika és környéke szennyvizét tisztítja ez a telep FOTÓ: KACSOR LÁSZLÓ — MTI öntözésre nem alkalmas. Sőt, ipari célokra is csak tisztítás után. Ennek okai sokrétűek: a Sajó már szennyezetten érkezik hazánkba, s Miskolc szennyvize gyakorlatilag tisztítás nélkül ömlik bele. Most épül szennyvíztisztító mű, amely megszünteti ezt az állapotot. Az ipari üzemek vízszennyezése, az utóbbi évek intézkedéseinek hatására, jelentősen csökkent. Ezeket a vállalatokat ugyanis az évről évre progresszíven növekvő bírsággal arra szorították, hogy tisztító berendezéseket építsenek. A Borsodi Vegyi Kombinát például az utóbbi években egymilliárd forintot fordított ilyen célra. A legnagyobb szennyezőként nyilvántartott leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinát által kibocsátott szennyvíz ma már tisztább, mint a Sajó, amelybe vezetik. Egyre jelentősebb problémát okoz viszont az az önmagában örvendetes tény, hogy a legkisebb tona Emil, az OVH vízvédelmi osztályának vezetője. — Ezt a civilizációs ártalmat a magyarországi folyók sem kerülhették el. Ahogy mi, vízügyisek megfogalmaztuk: az elmúlt két évtizedben munkánkban az volt a legnagyobb változás, hogy míg régebben a folyók ellen harcoltunk, addig ma elsősorban védjük a folyókat. Borsod megye e téren szomorú rekorddal „dicsekedhet”. Itt található az ország legszennyezettebb folyója, a Sajó. Ennek vize — hivatalos minősítés szerint — harmadosztályú. Azaz sem ivásra, sem fürdésre/sem mezőgazdasági falvakban is kiépül a vezetékes vízhálózat. Természetes, hogy minden házban található fürdőszoba és vízöblítéses vécé. Ám a legtöbb helyen a patakba vagy a régi kutakba vezetik a keletkező szennyvizet, amely aztán a föld mélyén rejtőző vizekbe szivárogva tönkreteszi az ivóvizet. k A vizeink védelme mindannyiunk közös ügye, hogy természetes és magától értetődő legyen az a mozdulát, amellyel a miskolciak is a vízcsap alá tartják a poharat. P. I. 11
