Magyar Hírek, 1981 (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 6. szám

EGY MAKÓI GÉPÉSZMÉRNÖK

DETROITBAN

A Hazafias Népfront makói bizottsága, Makó város Tanácsa a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Csongrád megyei szervezetével együtt a volt Ford—Galamb lerakat házának (Deák Ferenc utca 61.) falán emléktáblát helyezett el.

Galamb József 1881. február 3-án, Makón született, ötgyermekes parasztcsaládban. Az öt testvér közül csak a legidősebb, Sándor tanulhatott, mert édesapjuk korán meghalt. A családfenntartó nélkül maradt gyermekek előrehaladását a közben már ügyvédi diplomát szerzett Sándor biztosította. Bátyja támogatásával kerülhetett Galamb József a makói gimnáziumba, majd onnan Szegedre, az ipariskolába. Később Budapesten folytatta tanulmányait, a mai Bánki Donát Műszaki Főiskolán. Itt szerzett — a mai fogalom szerint — „üzemmérnöki” diplomát.

Műszaki tanulmányait befejezve, fiatal gépészmérnökként, mint egyéves önkéntes katona, a haditengerészetnél szolgált, gépésztisztjelöltként. Leszerelése után előbb az aradi MARTA (Magyar Automobil Rt.) cégnél a gépkocsigyártást tanulmányozta, végigjárta Drezda, Hamburg, Bréma, Düsseldorf gépipari üzemeinek „iskoláját”, majd az Adler autógyárnál helyezkedett el, Frankfurtban. Mielőtt Detroit-ba eljuthatott volna, lakatosként is dolgozott egy papírdobozgyárban, ahol már „alakítgatott” az üzem gépein. Ekkortájt értesült arról, hogy 1904-ben Saint Louisban autó-világkiállítást rendeznek. Ügy határozott, hogy áthajózik az Üjvilágba, mert mindenképpen részt akart venni az automobilok nemzetközi seregszemléjén. Nem állt szándékában végleg Amerikában maradni, mindössze tapasztalatszerzés céljából vágott neki az útnak, de a rövidre tervezett látogatásból majd öt évtizedes, kemény, munkás időszak lett.

öt dollárral a zsebében érkezett meg Amerikába, bízva abban, hogy kint pártfogókra és állásra talál. A híres Westinghouse-cégnél kapott munkát, szerszámkészítőként dolgozott. 1905 decemberének elején Detroitiba utazott. Itt ismerkedett meg Henry Forddal, aki munkatársául választotta. Galamb rajzolóként helyezkedett el Ford Motor Company üzemében. Ford felfigyelt Galamb munkájára, és a gyár kísérleti üzemébe osztotta be a fiatal magyar konstruktőrt. Rábízta az akkor gyártott M-típusú kocsi egyes alkatrészeinek módosítását.

Akkoriban mindössze háromszáz alkalmazottal dolgozó kisüzem volt ez a gyár. Csak három autótípus került ki innen: a B-, a K- és az N-modell. Ford álma azonban az volt, hogy egy olcsó tömegkocsit gyártó mammutvállalatot hozzon létre. S ebben a munkában oroszlánrésze volt Galamb Józsefnek.

A dearnborni Ford-archívumban tervek, könyvek, műszaki leírások és rajzok százait, ezreit őrzik. Maga Galamb József is megszólalt, visszaemlékezéseit magnószalagra vették.

A hangszalagról így beszél:

„1907 elején Mr. Ford így szólt hozzám:

— Joe, az az ötletem támadt, hogy új kocsit tervezünk. Vigye a rajztábláját egy külön szobába, és azonnal hozzálátunk az új modell megszerkesztéséhez. Először is új hajtómű kell, mert a mostani nem praktikus, elégedetlen vagyok vele.”

„Abban az időben — folytatja a visszaemlékezést Galamb — még nem tudtuk, hogy ez a T-modell lesz, csak annyit sejtettünk, hogy valóban egészen újszerű kocsi készül. Vagy fél évig dolgoztam a hajtómű megtervezésén. Ez bolygómű volt. Elejétől a végéig én terveztem. Több lehetséges változatot dolgoztam ki, és abból választottuk ki a legjobbat. Közben megterveztük a T-modell többi részét is: például az alvázat és tartozékait. Én voltam a felelős mindezekért. Mr. Ford nagyon könnyű kocsit akart, amely nem kerül többe 500 dollárnál. Mindenki őrültnek tartotta Fordot.”

Tizenöt és fél millió T-modell készült el és került forgalomba minden változtatás nélkül. A T-modell pillanatok alatt világsiker lett. A megrendelések özönét már nem lehetett a hagyományos termelési keretek között kielégíteni, így kelt életre — a T-Ford jóvoltából — a gépkocsik futószalagos tömeggyártása. Ennek megszervezője szintén Galamb József volt.

Már százezerszám futottak a T-modellek az utakon, amikor Ford újabb munkára kérte fel Galamb Józsefet.

Ford egy új típusú, könnyű traktorral szerette volrua „megajándékozni” a farmereket. A tervezéssel Galambot bízta meg, mindössze három napot kapott a munkára.

Miután a mintadarabot Ford farmján kipróbálták. milliós példányszámban gyártották és forgalmazták, így vált világhírűvé Galamb másik nagy alkotása, a Fordson traktor is, amely mintaképül szolgált az USA-ban a traktorgyártás számára.

Galamb József az első világháború alatt is folytatta konstruktőri munkáját, Sebesültszállító autókat, könnyű harckocsikat tervezett, megalapozta a Liberty repülőgépmotor gyártását. Ebből a háború végén közel négyezer darabot gyártottak. Továbbra is részt vett a Ford személygépkocsik fejlesztésében. Tervezett versenyautókat, teherkocsikat, pályamunkakocsikat, részt vállalt prototípusok kísérleteiben, gyárrészlegek tervezésében és fejlesztésében. Az általa készített valamennyi konstrukció „átfutási ideje” mindössze néhány hónap volt.

1927-ben. az akkorra már elavult T-modell helyébe Galamb és szerkesztőgárdája a korszerűbb, szebb vonalvezetésű A-modellt tervezte meg, amit egymás után újabb, modernebb kocsik követtek.

1937-ben hivatalosan is „főkonstruktőrré” lépett elő Galamb, egészen 1944 áprilisáig az is maradt, ekkor azonban egészségi okokra hivatkozva visszavonult. 1955. december 4-én halt meg Detroit-ban.

Galamb József életműve a magyar technika történetének kiemelkedő fejezete, ö maga nemzetközi szaktekintély volt, életét és alkotásait ismerik és tisztelik szerte a világon.

RAFAI GÁBOR

Minden vasárnap délután négy órakor a New York városban élő, magyar származású amerikaiak jó része bekapcsolja a televíziót — s nem filmet, híradót, sportközvetítést néznek, hanem egy magyar nyelvű műsort az óhazáról, a magyar kultúráról, a magyar nyelvről, a magyar sportélet eseményeiről.

Hol a magyar irodalom klasszikus műveinek tévéváltozatát, hol néptáncműsorokat, hol művészeti, iparművészeti adásokat vagy útifilmeket kínál a program — máskor pedig A híres magyarok Amerikában vagy az Anyanyelvűnk sorozatok részletét láthatják.

Ez az Egyesült Államokban egyedülálló műsor annak a mintegy 350 ezer amerikai magyarnak az igényeit kívánja kielégíteni, akik New York City környékén vagy pedig a Hudson folyó túloldalán, New Jerseyben élnek. Gazdái: Bárdos Károly és felesége, Gizi, két évvel ezelőtt hozták létre Az amerikai magyar televíziós adást — s ez nemcsak cím, hanem egyúttal meghatározás is. Ügy vélik, hogy a 350 ezer „elérendő” nézőnek legalább az egyharmada figyeli rendszeresen munkájuk eredményét.

— Még a harmadik generációs magyarok érdeklődését is sikerült fölkeltenünk — mondja Bárdos Károly. — Hogy „divatszót” használjak, őket még jobban foglalkoztatják a „gyökereik”.

A félórás adás producere és rendezője Bárdos Károly, a műsorvezető szerepét felesége tölti be „élőben”. Szombatonként kocsival bejönnek New York Queens városnegyedében levő otthonukból a West Orange-i (New Jersey) stúdióba, ekkor rögzítik a fölvételt, amely azután másnap az URH-hullámsávon kerül sugárzásra. A műsor az előfizetéses kábeltelevízión is látható, s ez lehetővé teszi a jobb minőségű vé-14