Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-11-29 / 24. szám

Két kis európai ország, Magyarország és Belgium gazdaságának rokon vonásairól — a „látható” és a „láthatatlan” gazdaság hasonló arányairól, a hasonló adottságokból adódó hasonló gondokról — írt érdekes előadást a Széchenyi Emléknapok számára Bárdos- Féltoronyi Miklós, a Löweni katolikus egyetem tanára.

— Ügy tűnik, naprakészen ismeri a magyar gazdasági életet.

— Ilyesmivel nem áltatom magam. Mint egyetemi tanár nem foglalkozom a magyar gazdasággal. Több mint tíz esztendeje írtam ugyan egy cikket az új gazdasági , mechanizmusról. Persze mindig, is érdekeltek az óhazában történték, ha hazalátogatok, szakkönyveket is vásárolok.

— Ismertessen meg bennünket a löweni egyetemmel és ottani munkájával.

— Európa egyik legrégebbi egyeteme a löweni, s úgynevezett univerzális egyetem, azaz diákjai szabadon választhatnak a tantárgyak közül, egy orvos is hallgathat jogot, egy jogász is művészettörténetet, vagy akár magyar nyelvet. Jómagam a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elméletével foglalkozom.

— Népszerűek-e egyetemükön a közgazdasági tanulmányok? S vajon az utca embere is érdeklődik-e közgazdasági kérdések iránt?

— Ami az egyetemet illeti, a hatvanas években talán nagyobb pedagógiai élmény volt tanítani, mert — bizonyára a diákmozgalmak miatt is — jobban érdeklődtek a gazdasági elméletek iránt. A gazdasági válság óta a helyzet megváltozott. Sok diplomás van munka nélkül, ezért a diákok többségét kevéssé érdekli, hogy mit tanul, inkább az, hogy állást kapjon. Ami az „utca emberét” illeti, Belgiumban én még olyat nem tapasztaltam, hogy a nőket is érdekelné ez a témakör. Itt, Magyarországon azonban úgy látom, hogy nemre, társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül beszédtéma a gazdaság, a gazdaságpolitika.

A Population Council a világ egyik legrégibb népesedési kérdésekkel foglalkozó intézménye. Center for Policy Studies nevű intézetét Demény Pál vezeti, Amerika egyik legismertebb demográfus szaktekintélye.

— Szakterületét, ha jól tudom, egyedül képviselte a Széchenyi Emlékülésen .. .

— Ennek a találkozónak épp az volt a különlegessége és számomra ez volt az érdekes, hogy szinte minden részvevő más-más szakágat képviselt. Ugyanis osztályom is a tudományok közötti együttműködés szellemében működik.

— Milyen összefüggéseket vizsgálnak?

— Tanulmányokat készítünk a világ különböző régióiról, amelyek

felölelik a népesedési tendencia, a szociális viszonyok, valamint a gazdaság fejlődésének az összefüggéseit. kölcsönhatásait. A másik, statisztikai kutatási irány a népesedési és a velük összefüggő gazdasági változások számszerűsítésére törekszik, és vizsgáljuk — külön kutatási ágként — a termékenység társadalmi meghatározóinak kérdéseit. Intézetünk adja ki negyedévenként a Population and Development Review című folyóiratot, amely szakterületünk vezető orgánuma. A lap az én szerkesztésemben indult meg, és jelenleg is a szerkesztőbizottság elnöke vagyok.

— Erintik-e kutatásaik a magyar demográfiai-gazdasági helyzetet?

— Csak a fejlődő világ országaival foglalkozunk. Ám azt hiszem, e kutatásoknak magyar szempontból is vannak figyelemre méltó vetületei. A fejlődő világ óriási munkaerő-tartalékai például azt jelentik a magyar gazdaság számára, hogy minden olyan ágban, ahol elsősorban a munkáskezek száma és nem a képzettség a fontos, egyre fokozódó versenyre van kilátás az exportpiacokon. Ezért a magyar exportstruktúrát azokra a területekre kell koncentrálni, ahol komplex ipari eljárásokra, specializáltságra van szükség.

Horchler Gábor, a washingtoni kongresszusi könyvtár munkatársa pár hét leforgása alatt két nemzetközi konferencián is részt vett Budapesten: először a magyar származású könyvtárosok találkozóján, majd a Széchenyi Emlékülésen.

— Mindkét alkalommal több olyan kollégával találkoztam — magyarországiakkal, külföldiekkel —, akikkel a jövőben is szeretnék kapcsolatot tartani.

— Kedvtelésből csupán, avagy ezt kívánja munkaköre is?

— Mindennapos feladataim közé tartozik a magyar könyvek, folyóiratok figyelemmel kísérése. Ugyanis könyvtárunk katalogizálással foglalkozó osztályán a német, francia és magyar nyelvű közgazdasági szakirodalmat kezelem.

— Bizonyára ez a magyarázata két diplomájának ...

— Jómagam előbb közgazdasági diplomát szereztem, majd könyvtárosit, s elmondhatom, hogy használom mindkét diplomámat.

— No meg a magyar nyelvet, sőt mi több, a szaknyelvet is.

— Ez nem jelentett számomra túl nagy problémát, bár csak hathónapos voltam, amikor az Egyesült Államokba költöztünk. Szüleimmel és négy testvéremmel azonban otthon csak magyarul beszéltünk. 1966-ban látogattam először Magyarországra. Mostani utamhoz hat nap pótszabadsággal munkahelyem is hozzájárult.

— Az emlékülés alatti szakkönyvbemutatón láthattuk bibliográfiáját a magyarországi új gazdasági mechanizmusról szóló könyvekről, cikkekről. Milyen felkérésre készült ez a kötet?

— Nem kaptam felkérést, de úgy láttam, hogy egyre növekszik az érdeklődés a magyar gazdasági helyzet iránt, ezért elkezdtem gyűjteni a témakörre vonatkozó cikk- és könyvcímeket. Végül — 1975-ben — kiadót is találtam, a New Jersey-i Hungarian Studies Foundationt. Most egy új bibliográfia terve foglalkoztat, amely a magyar árpolitikát ölelné fel.

LÁMFALUSSY

SÁNDOR

(Belgium)

Ha feltűnik a világ bármelyik bankjának folyosóján, megkülönböztetett udvariassággal köszöntik. Külseje, tartása sejteti a pénzügyi szakembert. Lámfalussy Sándor a svájci Nemzetközi Fizetések Bankja igazgatótanácsának tagja.

— A Magyar Nemzeti Bank, a mi bankunk részvényese, ezért hivatalos minőségemben is sokszor találkozom magyar közgazdászokkal. A külföldön élők közül az angolszász államok vezető közgazdászai személyes ismerőseim közé tartoznak, hogy csak Lord Káldort vagy Lord Baloghot említsem.

— Milyen hazánk helyzete a pénzügyi világban?

— A magyar állam az egyik legjobb adós. A bankoknak általában az a véleményük, hogy az ország gazdasági vezetése megoldja a gondokat. Az elmúlt fél esztendő mérlege is ezt bizonyítja, nagymértékben javult a fizetési mérleg.

— Hol a határ, ameddig egy ország eladósodhat?

— Erre nem lehet abszolút választ adni. A lényeg: az adósság ne emelkedjék állandóan. A hiteladóknak azt kell látniuk, hogy az ország gazdaságát jól vezetik.

— Mi a feltétele annak, hogy Magyarország részt vegyen a pénzügyi világ akcióiban?

— Meg kell oldania a forint konvertálhatóságát, s megszüntetni a kettős árfolyamot. Alapkérdés a reális árrendszer kialakítása, hogy az arányok megfeleljenek a világgazdasági árarányoknak. Ügy látom, hogy ebben az irányban Magyarország jelentős lépéseket tett.

AZ INTERJÚKAT KÉSZÍTETTE;

BALÁZS ISTVÁN ÉS SZÖLLÖS ISTVÁN FOTO: GABOR VIKTOR

14