Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-11-29 / 24. szám

NÉGYMILLIÓ HÁROMSZÁZEZER DOLGOZÓ KÉPVISELETÉBEN Beszélgetés Jakab Sándorral a SZOT főtitkárhelyettesével A tizenkilenc szakmai szakszervezet októberben, novemberben tartotta kongresz­­szusát. A Szakszervezetek Országos Tanácsának decemberi kongresszusa előtt fel­kerestük Jakab Sándort, a SZOT főtitkárhelyettesét. Kérem, tájékoztassa olvasóinkat a magyar szakszervezetek szerepéről, és a magyar társadalomban elfog­lalt helyükről. — A szakszervezeti mozgalom Magyarországon több mint százéves múltra tekint vissza. Ez önmagáért beszél, lakár mint politikai tényező a társadalomban betöltött szerepét, akár a funkciót illetően. A szakszer­vezetek taglétszáma 1980-ban elérte ■■ négymillió-háromszázezret. E tények kétségtelenül növelik a mozgalom te­kintélyét. Szerepét mégis az határoz­za meg. hogy erejét nem ,,kívülről'’ használja' fel, hanem, hogy részt vesz a döntések meghozatalában és megva­lósításukban. mert részese a hatalom­nak. Ellátja a szakszervezeti tagság érdekképviseletét, vagyis intézménye­sen jelen van, véleményt nyilvánít minden lényeges társadalmi kérdés megoldásakor, s mint jogi személy a bérből és fizetésből élők megbízásá­ból jár el. Tárgyal, vitatkozik az ál­lam képviselőivel a gyárigazgatók­tól a miniszterekig. És ellátja a régi feladatát, az érdekvédelmet, amikor a szó szoros értelmében védi az egyes embernek, a dolgozók kisebb nagyobb csoportjának, rétegének az érdekeit, s gondoskodik a rendele­tekben, törvényekben lefektetett jo­gok érvényesítéséről. Az emberek a szakszervezetek te­vékenységét elsősorban a saját mun­­kahelyükön, tehát a gyárban, az iro­dában, az áruházban, a bányában mérik le. Ezeken a helyeken hogyan látják el az érdekvédelmet? — Attól kezdve, hogy valaki mun­kát vállal egészen nyugdíjazásáig, sőt azon túl is, a szakszervezet a munkavállaló mellett áll: részt vesz a dolgozó bérének megállapításában, munkabeosztása kijelölésében, ott van a tárgyalásokon, ahol döntenek továbbképzéséről, előléptetéséről, premizálásáról, kitüntetéséről. A jo­gok a munkavédelmi felügyelet te­rén például olyan széles körűek, hogy balesetveszély vagy az egészségre káros munkakörülmények esetében leállíthatják a veszélyes gépet, sőt, az egész gyárat is. A szakszerveze­tek kötik meg az igazgatóval a kol­lektív szerződést is, készítik el a munkavédelmi szabályzatot. Ellen­őrizhetik a vállalat gazdálkodását, és saját maguk gazdálkodnak a szociá­lis, kulturális és sportcélokra szánt összegekkel. Ha a kollektív szerző­dést, a munkaviszonyra vonatkozó általános szabályokat bárki megsérti vagy a dolgozók nem kapják meg az őket megillető tiszteletet és bánás­módot — a szakszervezetek vétót emelhetnek, s a megvétózott intéz­kedést nem lehet végrehajtani. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy milyen fontos nálunk a szak­­szervezetek szerepe. Nyugaton azon­ban gyakran megkérdőjelezik ezt, s hiányolják a magyar szakszerveze­tek függetlenségét. — Mit jelent a függetlenség? A nyugati országokban, ahol több párt működik, a szakszervezetek igye­keznek megőrizni a munkásosztály cselekvési szabadságát a tőkés rend érdekeit képviselő pártokkal szem­ben. E törekvés ellenére a szakszer­vezetek ott is erősen kapcsolódnak valamelyik párthoz. A szocialista vi­szonyok között az effajta független­ség azt jelentené, hogy a szakszerve­zet elhatárolja magát a szocializ­mustól, az egész társadalom boldogu­lását szolgáló közös feladatoktól. A függetlenség jelszava itt az osztály, a társadalom érdekeivel való szem­befordulást jelentené. Az ilyen füg­getlenséget nem helyeseljük, de a szakszervezetek önállóságát igen. Hogyan jelentkezik az önállóság a gyakorlatban? — A szakszervezetek mindenütt ott vannak, ahol a dolgozókról dön­tenek. Horizontális képviseletet lát­nak el a 19 megye szakszervezeti ta­nácsai, amelyek területi ügyekkel is foglalkoznak. A vertikális képviselet az ágazati szakszervezetek feladata, amelyek szinte naponta kapcsolatban állnak az illetékes tárca vezetőivel, hogy az iparág dolgozóinak anyagi, szociális, egészségügyi kérdéseiben egyeztessék álláspontjukat. A minisz­tériumi- és a szakszervezeti szakem­berek — közgazdászok, műszakiak, jogászok — egyenrangú félként dol­gozzák ki egy-egy szakma jövőjét felvázoló tervekben a bérre, a mun­kakörülményekre, a munkaidőre, s foglalkoztatottságra vonatkozó el­képzeléseket. — A szakszervezetek intézményei is önálló vizsgálatokat végeznek. A Szakszervezeti Elméleti Kutató Inté­zetben például a társadalomtudomá­nyokkal foglalkozó tudósok folytat­nak kutatásokat, felméréseket. Mun­kájuk segíti a szakszervezetek veze­tőit álláspontjuk megalapozásában, amikor állami vezetőkkel tárgyalnak. Ez az intézet jövőkutatással is fog­lalkozik: az elemzések hozzájárulnak az ötéves tervek szakszervezeti ja­vaslatainak megfogalmazásához Eredményesen működik a Munkavé­delmi Kutató Intézet, amelynek a balesetveszélyes és egészségre ártal­mas munkakörülmények feltárása és megelőzése a feladata, mert minden gép vagy szerkezet munkába állítá­sához szakszervezeti engedély szüksé­ges. — A Minisztertanács csak a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa el­nökségével egyeztetve, azzal egyet­értésben hozhat országos érvényű, a dolgozókat érintő intézkedéseket. A szakszervezetek önállóságát mutatja az a tény is, hogy a miniszterek — tárcájuk területén — nem adhatnak ki a dolgozók élet- és munkakörül­ményeire vonatkozó rendeletet az il­letékes szakmai szakszervezetek jó­váhagyása nélkül. A tőkés országokban tevékenykedő szakszervezetek képviselői gyakran megkérdezik, hogy miért nincs ná­lunk törvénybe iktatva a sztrájk­jog? — Magyarországon valóban nincs törvénybe iktatva a sztrájkjog, de a törvény nem is tiltja a sztrájkot. A szakszervezeteknek azonban — mint említettem — nagyon széles jogkö­rük van, amelynek következtében az államnak, a gazdasági vezetésnek a dolgozókat érintő valamennyi kér­désben számolnia kell a szakszerve­zetek véleményével. Ellenőrzési jog­körük a társadalmi-gazdasági élet minden fontos területén érvényesül. Végeredményben mindent el tudunk intézni sztrájk nélkül is. Amit pedig nem tudunk sztrájk nélkül elintézni, azt sztrájkkal sem érhetjük el. A sztrájk nem eszköze a szocialista építésnek. Az elmúlt néhány évben fontos változások történtek a szakszerveze­tek életében. Hogyan értékeli e vál­tozásokat? — A magyar szakszervezetekben a jól képzett aktivisták tízezrei dol­goznak — üzemi munkájuk mellett — társaik és a maguk érdekében. Nőtt az utóbbi időben a bizalmiak szerepe és számottevően bővült jog­körük, ami növelte az egész szak­­szervezeti mozgalom tekintélyét és befolyását. Ugyanez várható a bi­zalmi testületek működésétől is, mert létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy hatásosan lássák el a vállalatoknál dolgozók érdekképviseletét. — A felsorolt pozitívumok ellené­re sem mondom, hogy nálunk min­den rendben van. Jogaink valóban széles körűek, de azok még nem min­den esetben és nem mindenütt ér­vényesülnek. Akadnak igazgatók, akik azt hiszik, hogy bajaikat, ne­hézségüket egyszerűbben oldják meg, ha figyelmen kívül hagyják a dolgozók véleményét, és vannak szakszervezeti titkárok, akik megal­kudnak az ilyen vezetőkkel. Ezek­nek az eseteknek a megszüntetése a következő időszak egyik feladata. A vállalatok csak akkor tudnak meg­birkózni a nehézségekkel, ha időben tájékoztatják az embereket a vál­lalat életével kapcsolatos minden kérdésről, ha ismerik a tennivalókat és a lehetőségeket. y j,­Közélet - diplomácia Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke. táviratban üdvözölte Ronald Reagant, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnökévé történt megválasztása alkalmából. , T­Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Helmut Schmidtet, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjá­vá történt újraválasztása alkalmából. A svéd és a finn parlament elnö­kének meghívására magyar parla­menti delegáció tett hivatalos láto­gatást a két észak-európai ország­­ban. * Elhunyt Hamburger László, nyu­galmazott nagykövet. Bonnban ő volt hazánk első diplomáciai képvisele­tének vezetője. Gazdaság Kétnapos ülést tartott Houstonban a Magyar—Amerikai Gazdasági Ta­nács. A magyar külkereskedelmi szakemberek és az amerikai üzleti élet képviselői négy munkabizott­ságban vitatták meg a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kérdé­­seit. ¥ Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgal­mi Tanács elnöke és Josef Stari­­bacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter a bécsi Hofburg­­ban újabb idegenforgalmi egyez­ményt írt alá. A két ország között az elmúlt tíz évben négyszeresére nőtt a turistaforgalom, s az egyez­mény a kapcsolatok bővítését, a ha­tárátlépési eljárás további kölcsö­nös könnyítését szolgálja. ,* Húsz latin-amerikai ország és nemzetközi szervezet külkereskedel­mi vezetői Magyarországon előadá­sokat hallgattak a magyar külgazda­ságról, gazdaságirányítási rendsze­rünkről, s kétoldalú tárgyalásokat folytattak magyar intézményekkel. Győr-Sopron megye és Burgenland vezetői megállapodtak évi tízmillió köbméter földgáz cseréjéről, mert a két országnak eltérő időszakban van szüksége nagyobb mennyiségű ener­giára. Arról is tárgyaltak, hogy Fel­­sőpulya (Oberpullendorf) körzetében új határátkelőhelyet nyitnak. * A soproni közúti határátkelőt — korszerűsítés miatt — 1981. április 30-ig lezárják a tehergépjármű-for­galom elől, de a személygépkocsik számára továbbra is nyitva áll. A Terimpex külkereskedelmi vál­lalat sertéshibrid tenyésztésére kötött szerződést egy német szövetségi köztársaságbeli céggel. Magyar ge­netikusok előírásai és szaktanács­­adásai alapján létesít a német cég tenyészetet, s a törzsállatokat is Ma­gyarországról importálják. Üj földértékelési rendszert vezet­nek be 1981-től. A földek termőké­pességét alapul vevő értékelés az ed­digi elavult aranykorona-számítást váltja föl. * öt évre meghosszabbították a veszprémi Bakony Művek és a Bosch cég együttműködését, s új megálla­podással bővítik a gyártmányok kö­rét, a magyar vállalat exportját. *■ Svájci műszaki napokat tartottak a Magyar Kereskedelmi Kamara és a svájci Kereskedelemfejlesztési Hi­vatal rendezésében. Budapesten és más városok gyáraiban tizennégy svájci cég képviselői tartottak elő­adásokat, s mutatták be filmeken, dokumentációban legújabb termé­keiket. A két ország műszaki-keres­kedelmi kapcsolatának egyik sike­re, hogy 80 kooperációs szerződés van közöttük érvényben, legtöbbje a kohó- és gépiparban, valamint a vegyiparban. 2

Next

/
Thumbnails
Contents