Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-29 / 24. szám
NÉGYMILLIÓ HÁROMSZÁZEZER DOLGOZÓ KÉPVISELETÉBEN Beszélgetés Jakab Sándorral a SZOT főtitkárhelyettesével A tizenkilenc szakmai szakszervezet októberben, novemberben tartotta kongreszszusát. A Szakszervezetek Országos Tanácsának decemberi kongresszusa előtt felkerestük Jakab Sándort, a SZOT főtitkárhelyettesét. Kérem, tájékoztassa olvasóinkat a magyar szakszervezetek szerepéről, és a magyar társadalomban elfoglalt helyükről. — A szakszervezeti mozgalom Magyarországon több mint százéves múltra tekint vissza. Ez önmagáért beszél, lakár mint politikai tényező a társadalomban betöltött szerepét, akár a funkciót illetően. A szakszervezetek taglétszáma 1980-ban elérte ■■ négymillió-háromszázezret. E tények kétségtelenül növelik a mozgalom tekintélyét. Szerepét mégis az határozza meg. hogy erejét nem ,,kívülről'’ használja' fel, hanem, hogy részt vesz a döntések meghozatalában és megvalósításukban. mert részese a hatalomnak. Ellátja a szakszervezeti tagság érdekképviseletét, vagyis intézményesen jelen van, véleményt nyilvánít minden lényeges társadalmi kérdés megoldásakor, s mint jogi személy a bérből és fizetésből élők megbízásából jár el. Tárgyal, vitatkozik az állam képviselőivel a gyárigazgatóktól a miniszterekig. És ellátja a régi feladatát, az érdekvédelmet, amikor a szó szoros értelmében védi az egyes embernek, a dolgozók kisebb nagyobb csoportjának, rétegének az érdekeit, s gondoskodik a rendeletekben, törvényekben lefektetett jogok érvényesítéséről. Az emberek a szakszervezetek tevékenységét elsősorban a saját munkahelyükön, tehát a gyárban, az irodában, az áruházban, a bányában mérik le. Ezeken a helyeken hogyan látják el az érdekvédelmet? — Attól kezdve, hogy valaki munkát vállal egészen nyugdíjazásáig, sőt azon túl is, a szakszervezet a munkavállaló mellett áll: részt vesz a dolgozó bérének megállapításában, munkabeosztása kijelölésében, ott van a tárgyalásokon, ahol döntenek továbbképzéséről, előléptetéséről, premizálásáról, kitüntetéséről. A jogok a munkavédelmi felügyelet terén például olyan széles körűek, hogy balesetveszély vagy az egészségre káros munkakörülmények esetében leállíthatják a veszélyes gépet, sőt, az egész gyárat is. A szakszervezetek kötik meg az igazgatóval a kollektív szerződést is, készítik el a munkavédelmi szabályzatot. Ellenőrizhetik a vállalat gazdálkodását, és saját maguk gazdálkodnak a szociális, kulturális és sportcélokra szánt összegekkel. Ha a kollektív szerződést, a munkaviszonyra vonatkozó általános szabályokat bárki megsérti vagy a dolgozók nem kapják meg az őket megillető tiszteletet és bánásmódot — a szakszervezetek vétót emelhetnek, s a megvétózott intézkedést nem lehet végrehajtani. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy milyen fontos nálunk a szakszervezetek szerepe. Nyugaton azonban gyakran megkérdőjelezik ezt, s hiányolják a magyar szakszervezetek függetlenségét. — Mit jelent a függetlenség? A nyugati országokban, ahol több párt működik, a szakszervezetek igyekeznek megőrizni a munkásosztály cselekvési szabadságát a tőkés rend érdekeit képviselő pártokkal szemben. E törekvés ellenére a szakszervezetek ott is erősen kapcsolódnak valamelyik párthoz. A szocialista viszonyok között az effajta függetlenség azt jelentené, hogy a szakszervezet elhatárolja magát a szocializmustól, az egész társadalom boldogulását szolgáló közös feladatoktól. A függetlenség jelszava itt az osztály, a társadalom érdekeivel való szembefordulást jelentené. Az ilyen függetlenséget nem helyeseljük, de a szakszervezetek önállóságát igen. Hogyan jelentkezik az önállóság a gyakorlatban? — A szakszervezetek mindenütt ott vannak, ahol a dolgozókról döntenek. Horizontális képviseletet látnak el a 19 megye szakszervezeti tanácsai, amelyek területi ügyekkel is foglalkoznak. A vertikális képviselet az ágazati szakszervezetek feladata, amelyek szinte naponta kapcsolatban állnak az illetékes tárca vezetőivel, hogy az iparág dolgozóinak anyagi, szociális, egészségügyi kérdéseiben egyeztessék álláspontjukat. A minisztériumi- és a szakszervezeti szakemberek — közgazdászok, műszakiak, jogászok — egyenrangú félként dolgozzák ki egy-egy szakma jövőjét felvázoló tervekben a bérre, a munkakörülményekre, a munkaidőre, s foglalkoztatottságra vonatkozó elképzeléseket. — A szakszervezetek intézményei is önálló vizsgálatokat végeznek. A Szakszervezeti Elméleti Kutató Intézetben például a társadalomtudományokkal foglalkozó tudósok folytatnak kutatásokat, felméréseket. Munkájuk segíti a szakszervezetek vezetőit álláspontjuk megalapozásában, amikor állami vezetőkkel tárgyalnak. Ez az intézet jövőkutatással is foglalkozik: az elemzések hozzájárulnak az ötéves tervek szakszervezeti javaslatainak megfogalmazásához Eredményesen működik a Munkavédelmi Kutató Intézet, amelynek a balesetveszélyes és egészségre ártalmas munkakörülmények feltárása és megelőzése a feladata, mert minden gép vagy szerkezet munkába állításához szakszervezeti engedély szükséges. — A Minisztertanács csak a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségével egyeztetve, azzal egyetértésben hozhat országos érvényű, a dolgozókat érintő intézkedéseket. A szakszervezetek önállóságát mutatja az a tény is, hogy a miniszterek — tárcájuk területén — nem adhatnak ki a dolgozók élet- és munkakörülményeire vonatkozó rendeletet az illetékes szakmai szakszervezetek jóváhagyása nélkül. A tőkés országokban tevékenykedő szakszervezetek képviselői gyakran megkérdezik, hogy miért nincs nálunk törvénybe iktatva a sztrájkjog? — Magyarországon valóban nincs törvénybe iktatva a sztrájkjog, de a törvény nem is tiltja a sztrájkot. A szakszervezeteknek azonban — mint említettem — nagyon széles jogkörük van, amelynek következtében az államnak, a gazdasági vezetésnek a dolgozókat érintő valamennyi kérdésben számolnia kell a szakszervezetek véleményével. Ellenőrzési jogkörük a társadalmi-gazdasági élet minden fontos területén érvényesül. Végeredményben mindent el tudunk intézni sztrájk nélkül is. Amit pedig nem tudunk sztrájk nélkül elintézni, azt sztrájkkal sem érhetjük el. A sztrájk nem eszköze a szocialista építésnek. Az elmúlt néhány évben fontos változások történtek a szakszervezetek életében. Hogyan értékeli e változásokat? — A magyar szakszervezetekben a jól képzett aktivisták tízezrei dolgoznak — üzemi munkájuk mellett — társaik és a maguk érdekében. Nőtt az utóbbi időben a bizalmiak szerepe és számottevően bővült jogkörük, ami növelte az egész szakszervezeti mozgalom tekintélyét és befolyását. Ugyanez várható a bizalmi testületek működésétől is, mert létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy hatásosan lássák el a vállalatoknál dolgozók érdekképviseletét. — A felsorolt pozitívumok ellenére sem mondom, hogy nálunk minden rendben van. Jogaink valóban széles körűek, de azok még nem minden esetben és nem mindenütt érvényesülnek. Akadnak igazgatók, akik azt hiszik, hogy bajaikat, nehézségüket egyszerűbben oldják meg, ha figyelmen kívül hagyják a dolgozók véleményét, és vannak szakszervezeti titkárok, akik megalkudnak az ilyen vezetőkkel. Ezeknek az eseteknek a megszüntetése a következő időszak egyik feladata. A vállalatok csak akkor tudnak megbirkózni a nehézségekkel, ha időben tájékoztatják az embereket a vállalat életével kapcsolatos minden kérdésről, ha ismerik a tennivalókat és a lehetőségeket. y j,Közélet - diplomácia Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. táviratban üdvözölte Ronald Reagant, az Amerikai Egyesült Államok elnökévé történt megválasztása alkalmából. , TLázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Helmut Schmidtet, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjává történt újraválasztása alkalmából. A svéd és a finn parlament elnökének meghívására magyar parlamenti delegáció tett hivatalos látogatást a két észak-európai országban. * Elhunyt Hamburger László, nyugalmazott nagykövet. Bonnban ő volt hazánk első diplomáciai képviseletének vezetője. Gazdaság Kétnapos ülést tartott Houstonban a Magyar—Amerikai Gazdasági Tanács. A magyar külkereskedelmi szakemberek és az amerikai üzleti élet képviselői négy munkabizottságban vitatták meg a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kérdéseit. ¥ Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke és Josef Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter a bécsi Hofburgban újabb idegenforgalmi egyezményt írt alá. A két ország között az elmúlt tíz évben négyszeresére nőtt a turistaforgalom, s az egyezmény a kapcsolatok bővítését, a határátlépési eljárás további kölcsönös könnyítését szolgálja. ,* Húsz latin-amerikai ország és nemzetközi szervezet külkereskedelmi vezetői Magyarországon előadásokat hallgattak a magyar külgazdaságról, gazdaságirányítási rendszerünkről, s kétoldalú tárgyalásokat folytattak magyar intézményekkel. Győr-Sopron megye és Burgenland vezetői megállapodtak évi tízmillió köbméter földgáz cseréjéről, mert a két országnak eltérő időszakban van szüksége nagyobb mennyiségű energiára. Arról is tárgyaltak, hogy Felsőpulya (Oberpullendorf) körzetében új határátkelőhelyet nyitnak. * A soproni közúti határátkelőt — korszerűsítés miatt — 1981. április 30-ig lezárják a tehergépjármű-forgalom elől, de a személygépkocsik számára továbbra is nyitva áll. A Terimpex külkereskedelmi vállalat sertéshibrid tenyésztésére kötött szerződést egy német szövetségi köztársaságbeli céggel. Magyar genetikusok előírásai és szaktanácsadásai alapján létesít a német cég tenyészetet, s a törzsállatokat is Magyarországról importálják. Üj földértékelési rendszert vezetnek be 1981-től. A földek termőképességét alapul vevő értékelés az eddigi elavult aranykorona-számítást váltja föl. * öt évre meghosszabbították a veszprémi Bakony Művek és a Bosch cég együttműködését, s új megállapodással bővítik a gyártmányok körét, a magyar vállalat exportját. *■ Svájci műszaki napokat tartottak a Magyar Kereskedelmi Kamara és a svájci Kereskedelemfejlesztési Hivatal rendezésében. Budapesten és más városok gyáraiban tizennégy svájci cég képviselői tartottak előadásokat, s mutatták be filmeken, dokumentációban legújabb termékeiket. A két ország műszaki-kereskedelmi kapcsolatának egyik sikere, hogy 80 kooperációs szerződés van közöttük érvényben, legtöbbje a kohó- és gépiparban, valamint a vegyiparban. 2
