Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-15 / 23. szám
TÁJ ES NÉP A szarvasi arborétum Gyula Békéscsaba FOTO — MTI Megannyi emlék! Az az urbanizálódási folyamat, amely az egész országra jellemző, ezen a területen is elkezdődött. A megye központjában egymás mellett növekszik három városunk: Békéscsaba, a megyeszékhely, Gyula és Békés. A megye déli és északi területein nincsenek városok. így itt olyan központosító település sincs, amely magához vonzaná a városi funkciókat és a környező falvak lakosságát. Ugyanakkor falvainkban egyre jelentősebb az infrastrukturális ellátottság, amely az urbanizáltság jelenlétét bizonyítja. Megyénk a nagyfalvak hazája, így kedvezőbb feltételek között alakul ki a falusi lakosság urbánusabb életmódja. Békés megye települési szerkezetének egyik sajátossága korábban az volt, hogy a lakosság jelentős hányada — mintegy 35—40 százalék — a külterületi tanyákon élt. A kollektív gazdálkodás megteremtésével a tanyák gazdasági létalapja megszűnt, s mára a tanyasi népesség száma jelentősen megcsappant. A gazdasági élet átalakulását jelzi, hogy a hatvanas évektől kezdődően egyre több új ipari üzem létesült a megyében, és Békéscsaba mellett Orosháza. Gyula és Szarvas ipara is számottevő. A fejlődés gondja az, hogy elsősorban a már meglevő iparágak — a könynyű- és az élelmiszeripar — növekedtek tovább, s a dinamikusabb ágazatok kevésbé települtek meg itt. A szabad munkaerőforrások kimerültek, s így az extenzív fejlesztést az intenzívnek kell felváltania, s az eddig kevésbé fejlett területek iparosítását kell gyorsítani. A mezőgazdaság szocialista átalakítása nyomán korszerű iparosodó nagyüzemi mezőgazdaság jött létre, amelyben a termelés magas színvonalát sikerült elérni. Az 1980-as évben rekordtermést takarítottunk bs búzából, évről évre újabb és újabb rekordokat érünk el a kukoricatermesztésben és egyéb növények terméshozamaiban. Jellemzője mezőgazdaságunknak. hogy a nagyüzemek mellett a háztáji ác kisegítő gazdaságok termelése is tervszerűbb lett. A korábbinál jobban integrálódott a mezőgazdasági nagyüzemekhez, tehát a lakosság jelentős része közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban van a termeléssel. Egyre nagyobb figyelmet fordítunk a megye üdülőkörzeteinek fejlesztésére. Megbecsüljük azokat az értékeinket, amelyek elődeink tevékenységéről tanúskodnak, és létrehozzuk azokat a természetvédelmi területeket, amelyek az emberek pihenését szolgálhatják. Mindenekelőtt a három város — Békéscsaba, Gyula és Békés — környékének üdülőtáji egységét, amelyben kimagasló helyet foglal el Gyula gyógy- és üdülőhely, továbbá a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál Szanazug térsége. A másik terület, amely a Hármas-Körös és holtág rendszere természeti szépségeivel hívja fel magára a figyelmet — Szarvas, Békésszentandrás, illetve Gyoma— Endrőd térsége. Szarvas külön is említést érdemel Tessedik-hagyományával és Európaszerte ismert arborétumával. A harmadik terület Orosháza—Gyopárosfürdő, ahol a pihenést a termálvízre épített strandkomplexum, vállalati és egyéni üdülőtelepek, ifjúsági tábor, erdőterületek szolgálják. Az ideérkezőknek megmutatjuk azokat a műemléki értékeinket, amelyek a megyében találhatóak: az Árpád-korból való Mágori Csolt-monostor vagy a páratlan gyulai középkori téglavár, amelyben nyáron a Gyulai Várjátékok rendezvényeit tartják. Számos egyéb őstörténeti, román kori, illetve gótikus műemlékünk nyújthat gazdag élményeket az érdeklődők számára. Az utóbbi években egyre több figyelmet fordítunk megyénk azon területeire, amelyek a földtörténet korábbi szakaszaiban keletkeztek, illetve, amelyeket az emberi kéz még nem alakított át. így a 3785 hektár kiterjedésű Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet, a dévaványai túzokrezervátum, a Körös-völgyi természetvédelmi terület, amely botanikai, zoológiái, tájesztétikai értékeivel tűnik ki. Meg kell említenünk Bélmegyer-Fás-pusztai természetvédelmi területet, illetve a vésztő— mágori védett területet is. Az a mozdulatlannak látszó táj, amelyet viharos történelme alapján Viharsaroknak nevezünk, ahol a természetátalakítás nagy munkálatai folytak, ma a társadalmi, gazdasági átalakulás dinamikus életét éli. Mindazt a természeti szépséget, amelyet e táj magában rejt, érdemes felfedezni és az ember szolgálatába állítani. DK. BECSEI JÓZSEF A bekEs megyei tanács elnökhelyettese Rövid bevezetőt írni Békés megyéről és székhelyéről, Békéscsabáról, szülővárosomról, alkalmat ad kedves gyermekkori emlékeim felidézésére. De olyan-e még ez a táj, amilyennek én ismertem? Nem tudom, hiszen annyi minden változott azóta. Amikor hosszú vándorutamról, közel tíz évvel ezelőtt először tértem vissza Békéscsabára, Kati nővéremmel, aki ma is csabai lakos, bebarangoltam a várost és környékét. Autóval voltunk, nem kerékpárral, mint sportos diákkoromban, amikor keresztül-kasul jártam a vidék eperfákkal szegélyezett útjait, közeli és távolabbi falvait, városait. Doboz, Gyula, Kecskemét: megannyi emlék! A viszontlátott táj sok kedves képet hívott elő a múltból. Szanazugi csónakázások, fürdések. A pósteleki kastély, s kamaszkorom romantikus, kincskereső korszaka. Ha kincset — legalábbis kézzel foghatót — nem is találtam romjai között, azok mégis megihlettek: hangulatukból maradt valami, ami előelőtűnik némelyik — romhoz is hasonlítható — szobromban. Nem felejtettem el meglátogatni a ma már 125 éves gimnáziumomat, ahol apám és Róbert bátyám is érettségizett. S emlékezetemben feltűnt Féja Géza birkabundás, hórihorgas alakja — vagy talán én voltam még olyan kicsi? Mikor találkoztunk az utcánkban (szomszédok voltunk, s fia Róbert bátyámmal járt egy osztályba), a „kezitcsókolom Féja bácsi”-ra dörmögő „Szervusz fiam”-mal válaszolt, és a fejemet is megsimogatta. A sok emlék közül a legízesebb — talán azért, mert igazi ízről van szó —, mégiscsak a csabai disznótor. Bizonyos vagyok abban, hogy ha a legfinomabb kolbászokat is jutalmaznák, a Nobel-díjat a csabai kolbász kapná ! A fárasztó munka után elfogyasztott disznótoros vacsora gazdag étrendjét nem kis büszkeséggel részletezem, mesélem a franciáknak ma is, s ilyenkor irigylem leginkább Krúdy Gyula „ízes” írói tehetségét. . . Békés megye, Békéscsaba nincs messze tőlem ma sem — sem időben, sem térben. Egy alkalommal reggel kilenc órakor indultam el autóval Párizsból. Másnap reggel tíz órakor már Békéscsabán voltam. — Ä jövetelemet jelző távirat nővéremhez csak 11 órakor érkezett meg... PATKAI ERVIN (PÁRIZS) 7
