Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-11-01 / 22. szám

KÁRÁSZ ARTHUR

Franciaország

LORD KÁLDOR

Anglia

MÁRER PÁL

USA

Öszes haj, markáns, barna arc. Meggörnyedve hajol a tárlók fölé a nagycenki Széchenyi-kastélyban. Az üvegfedő alatt múlt századi, Mátyás-korabeli és még régebbi érmék, pénzek. Kárász Arthur szemüveg nélkül nézi a mármár olvashatatlanná kopott feliratokat. Vajon mennyi és hány fajta pénz sorsáról, befektetéséről, stabilizálásáról döntöttek már tanácsai alapján? A bankok pénzügyminisztere, a pénzügyminiszterek bankárja volt. Pályafutásának állomásairól beszél.

— A Magyar Nemzeti Banknál 17 évet töltöttem, végigjártam a hierarchia minden lépcsőjét. Rövid ideig még elnöke is voltam a pénzintézetnek, utána a bankosztály igazgatójaként dolgoztam egy ideig. 1948-ban külföldre mentem, ahol először a Banque de France alkalmazottja voltam, majd New Yorkba hívtak. Itt a külföldi tudósok továbbképzésével foglalkozó egyetemen adtam elő. A következő állomás Chicago volt, ahol ismét egyetemi katedra várt rám. Az Egyesült Nemzetek Szervezete

1952-ben meghívott, hogy menjek Bolíviába, a kormány pénzügyi szakértőjének, és segítsem a bolíviai pénz stabilizálását.

— Bolíviában 1956-ig dolgoztam, majd a Világbankhoz hívtak, az intézmény dél-amerikai szakértője lettem. 1959- ben Washingtonból a Világbank áthelyezett Bangkokba, ahol tagja voltam az úgynevezett Mekong-bizottságnak, amely a folyó szabályozásával és hasznosításával foglalkozott. Négy évvel később, 1963-ban Párizsba a Világbank európai irodájába helyeztek.

— A Magyar Nemzeti Bank meghívására már jártam itthon, hivatalos minőségben, és előadásokat is tartottam. Ezek színhelye egykori irodám volt... 1974-ben nyugdíjba mentem, de a nyugdíjazás nem jelent tétlenséget, mert az ENSZ megbízottjaként Libanonban dolgoztam, majd egy török magánbank tanácsadójaként Isztambulban. Most Párizsban élek, két nagy vállalat vezetésében veszek részt.

— Két évvel ezelőtt járt itt utoljára. Milyen változásokat tapasztalt Magyarországon?

— 1979. januárja óta megváltozott a vezetők hangulata. Magabiztosabban tekintenek a jövő felé, mint korábban, amikor a magyar külkereskedelmi mérleg kedvezőtlenül alakult, az ország adósságai gyors ütemben nőttek. Idén a mérleg majdnem egyensúlyban lesz, és ez főként annak köszönhető, hogy jelentősen növekedett a magyar áruk mennyisége, jóllehet a nyugati országokban gazdasági recesszió van, ami nem növeli az import iránti keresletet. Tehát a magyar gazdaság jól funkcionál, szép sikereket mutat fel. Ügy látom, hogy ez a jól bevált 1968-as gazdasági reformnak köszönhető, amelyet azonban még jobban ki lehetne terjeszteni.

— Ma milyen kérdések foglalkoztatják?

— Általános gazdasági és pénzügyi politikai kérdéseket kutatok és oktatok a Cambridge-i King’s College-ben. Amióta tagja vagyok a felsőháznak, a parlamentben is sok előadást tartok gazdasági kérdésekről.

— A magyar szellemi élettel tart kapcsolatot?

— Angliában nincs sok lehetőségem, hogy magyarul beszéljek, mert angol nőt vettem el feleségül, immár 45 évvel ezelőtt. Négy lányunk van, mind férjnél vannak, és van hét fiú meg négy lány unokám. Nemsokára nyolcvanéves leszek, csaknem fél évszázada élek kint, de nem felejtettem el a magyar nyelvet. Természetesen, az új kifejezéseket, a közgazdasági szakmai zsargont angolul tudom csak. De a kiejtésem még ma is magyaros. És Magyarországon nem is vagyok hajlandó angolul beszélni. Ezért nem értem azt a sok külföldön élő magyart, aki angol szavakkal tűzdeli meg magyar beszédét.

FOTO: GABOR VIKTOR

— Gyakran foglalkozom magyar gazdasági kérdésekkel. Nemcsak azért, mert magyar vagyok, hanem mert mint kutatót is érdekel Magyarország. Ügy vélem, Magyarország még korántsem aknázta ki az amerikai piac lehetőségeit.

— Milyen magyar termékekkel számíthatunk sikerre az amerikai piacokon?

— Például az autóbusz vagy a híradástechnikai termékkel. Amerikában ma megnövekedett a tömegközlekedés iránti igény, mert emelkedtek a benzinárak és az emberek személyautó helyett szívesebben járnak tömegközlekedési eszközzel. Nemrégiben létrejött már egy kooperációs szerződés egy közép-amerikai nagyvállalat és az Ikarus között: a magyar autóbuszba amerikai motor kerül. Ez előnyös együttműködési forma, mert az amerikai vállalat segít a magyaroknak az értékesítésben is. Amerikát nem lehet egyetlen piacként kezelni, mert ha van is New Yorkban vagy Chicagóban üzletember, aki kézbe veszi az értékesítést, még nem jelenti azt, hogy a magyar iparcikkek eljutnak minden amerikai államba. Amerikát több tucat piacként kell felfogni, és mindegyikre külön-külön be kell törni.

— Az egyetem, ahol ön dolgozik, magyarságkutatással is foglalkozik.

— Igen, Bloomington kis város, de itt működik Amerika egyik legnagyobb egyeteme, az University of Indiana, amely kelet-európai kérdésekkel foglalkozik. Az altajisztika tanszék vezetője, Sinor Dénes. Neki köszönhető, hogy az egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia megegyezése alapján, Bloomingtonban magyar tanszék létesült.

— ön is részt vesz a tanszék munkájában?

— Nemzetközi pénzügyeket és nemzetközi üzleti ismereteket oktatok, de kutatómunkám révén Magyarországgal is foglalkozom, ezért megválasztottak a tanszék külső tagjának,

ASZTÉLY SÁNDOR

Svédország

A Széchenyi-emléknapok közgazdász konferenciáján rendezett kiállításon több svéd nyelvű könyv szerzője azonos: Asztély Sándor.

— Az én munkaterületem a beruházási és a pénzügyi tervezés. Nem vagyok elég tájékozott abban, hogy ezt itthon miként csinálják, de az a benyomásom, hogy a magyar gazdaságnak külföldön nagy a tekintélye.

— Mennyire ismeri viszonyainkat?

— Tizenkét esztendővel ezelőtt, majd tavaly és végül most voltam itthon. Rendszeres olvasója vagyok a Magyar Híreknek, és más lapokat is figyelemmel kísérek, de azt nem állítanám, hogy alaposan ismerem a hazai viszonyokat. Annyit tudok, hogy a magyar gazdaság jól fejlődik, a vezetők tudatában vannak a nehéz világgazdasági helyzetnek, s rokonszenves, hogy ennek hatásairól itthon nyíltan tájékoztatják az embereket. Svédországban nőtt az érdeklődés Magyarország iránt. Korábban bizony, csak annyit tudtak róla, hogy cigányzene, paprika, gulyás, Hortobágy ...

— Vannak szakmai kapcsolatai az óhazával?

— Még nincsenek, de remélem, most lesznek. Göteborgban van egy magyar könyvtáros barátom, vele gyakorlom a nyelvet. Mielőtt a Széchenyi-emléknapokra jöttem, bizony, meg kellett tanulnom a magyar közgazdasági kifejezéseket. Cikkeket szótároztam, mint annak idején a latin leckéket, hogy közgazdasági szókincset szerezzek.

— Családja?

— Feleségem svéd, sem ő, sem a gyerekek, sajnos, nem tudnak magyarul.

— ön azonban jól beszél.

— Miskolcon születtem, Pozsonyban maturáltam a magyar gimnáziumban 52 esztendővel ezelőtt.

AZ INTERJÚKAT KÉSZÍTETTE: SZÖLLÖS ISTVÁN ÉS TARNOl GIZELLA