Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-11-01 / 22. szám
i I intézésében. Keresetük nem egetverő, attól függ, hogy hány lakószoba van a házban, amelynek rendjéért felelnek. A napi teendők mellett különböző szakmunkákat is elvégezhetnek, tehát az állás jó megélhetést nyújt. Bár a jövőben is nagy szükség lesz házfelügyelőkre, az emberek mégsem szívesen vállalják ezt a munkát. A házfelügyelők nagy része kiöregedett, sokuk — a nyugdíjat kiegészítendő — továbbra is szívesen ellátja korábbi munkáját. Jónéhányan egy-két év után munkahelyet változtatnak, de a lakásból természetesen nem költöznek ki. A várhatóan magasabb keresetből — hiszen ezért mondták fel a házfelügyelőséget — kifizetik a FOTO: HORVATH DAVID szolgálati, tehát számukra korábban ingyenes lakás bérét. A házfelügyelőséget aztán két-három gyerekes szülők vállalják el, azáltal egyrészt lakáshoz jutnak, másrészt pedig a „kötetlen munkaidő” révén elsősorban az édesanyák többet foglalkozhatnak a gyermekeikkel. A fiatalok közül azok jelentkeznek házfelügyelőnek, akik vállalva a munka minden előnyét és hátrányát, ezúton kívánnak mihamarabb önálló lakáshoz jutni. A házfelügyelők éppen úgy üdülhetne^, pihenhetnek, mint más fizikai dolgozók. Az átlagéletkorból fakad, hogy legszívesebben a gyógyvizeket keresik, de mint az V. kerületi Ingatlankezelő Vállalatnál elmondták, a kerület sok házfelügyelője a szabadnapokon az üdülőtelkére jár — saját kocsijával. A ház rendje a szabadság vagy betegség miatt sem borulhat fel. Ilyenkor a házfelügyelő valamelyik családtagja végzi el a teendőket, vagy egy másik házfelügyelő ugrik be helyettesíteni. A jó munkát ebben a szakmában is jutalmazzák. Az V. kerületben például már nem is egyszer előfordult, hogy egy házfelügyelő jó munkájáért a járandóságának a háromszorosát kapta meg. Akadt olyan is azonban, akit a lakóbizottság nem talált érdemesnek a jutalmazásra. Legyenek jó házfelügyelők! — ezt igényli ma a főváros. S itt is, mint az élet annyi területén az univerzális embereké, az ezermestereké a jövő. Azoké, akik fel tudnak ragasztani egy csempét, vagy megjavítanak egy csőrepedést, s gyorsan el tudják látni a mindennapi élethez szervesen hozzátartozó kézi munkákat. * Három évvel ezelőtt az újpesti kórházak környékén még kis családi házak álltak. Ma egy sincs belőlük, helyükre sokablakos, magas lakóházakat építettek. Amikor a házfelügyelőt kerestem az egyik új házban, rögtön kijavítanak, hogy itt gondnok van. Az új elnevezés azt jelzi, hogy lassanlassan feledésbe merül a régi házmesterfogalom. — Az Ingatlankezelő Vállalattól jöttem ide dolgozni — mutatkozik be Gutter Mihályné, a Rózsa utca 5-ben. — Nagyon jól éreztem magam a régi helyemen, s csak a főnököm kérésére vállaltam el ezt az állást. Itt magasabb lett a fizetésem, több időt tölthetek a gyerekeimmel, de nem lesz még egyszer olyan jó munkahelyem, mint amit otthagytam. Most 240 lakás tartozik hozzám. Jó, hogy most jött, vasárnap délután, mert napközben nemigen talált volna itthon. Mi vagyunk a ház ezermesterei. Ha baj van, mindig a gondnokhoz rohannak. A mi lakásunkban szól a csengő, ha elromlik a lift, hozzánk kopogtatnak be, ha át kell venni a nyugdíjat, s bizony, rólunk alakul ki rossz vélemény, ha a ház előtt a kert ápolatlan. A gondnokok nemcsak ezermesterek, hanem figyelemmel kísérik a ház minden egyes apró történését. Feljegyezzük, ha kiégett egy villanykörte, ha betörik az ablak, elromlik egy ajtózár. — Csak a műszaki karbantartás a gondjuk? — Ha valaki hangoskodással zavarja a többiek nyugalmát, arra ott a lakóbizottság. Amikor már mindenki beköltözött, összehívjuk a lakógyűlést, megválasztjuk a lakóbizottsági tagokat, akik felelősségre vonhatják a rendbontókat. Szerencsére nekünk effajta gondjaink nincsenek, mert mindenkinek van kapukulcsa, és csak az jön be a házba, aki odatartozik. Tudja, ma már nem lehet ugródeszka egy gondnoki állás —* kanyarodik el a témától. — Mi ugyanakkora lakást adtunk le, mint amekkorában most lakunk, s ha esetleg felmondom ezt az állást, nekem kell cserepartnerről gondoskodnom. Búcsúzás közben közös ismerősre találunk: a mi volt gondnoknőnkre, aki azért hagyta ott az állását, mert nem bírta az örökös készenléti állapotot. Most „fregoli” gondnok, a beteg vagy szabadságon levő kollégát helyettesíti. Pedig megfogadta, soha többé nem lesz házfelügyelő! BOKROS KATALIN 11