Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-10-18 / 21. szám
Nyéki Mária, a párizsi Georges Pompidou Kulturális Központ munkatársaként vett részt Budapesten a Könyvtárosok Találkozóján. Párizs legújabbkori látványosságát kulturális bábelnek is nevezik, utalva arra, hogy legkülönbözőbb kultúrák értékei lelhetők fel. — Mióta dolgozik ebben az intézményben? — Bár könyvtáros a végzettségem, mégis tizenkét évig a francia Nemzeti Lemeztárban dolgoztam, ahol közben megfelelő szakképesítést szereztem. A négy évvel ezelőtt átadott Pompidou művelődési központba lemeztárost kerestek, s a véletlen folytán esett rám a választás. Én vásároltam meg azt a 12 ezer darab hanglemezt, amely a törzsállományunk lett. Azóta évente csaknem ezer új lemezt veszünk, természetesen ezek között nagyon sok a magyar hangfelvétel. Nemcsak azért, mert magyar származású vagyok, hanem mert a Hungaroton felvételeknek nagyon jó hírük van Franciaországban. Az évente megrendezett nemzetközi versenyen egykét aranyérmet mindig nyernek a magyar lemezek. Szinte természetes, hogy a lemeztárban megvannak Bartók összes művei, Kocsis Zoltán és Ránki Dezső, valamint már híres magyar szólisták felvételei éppúgy, mint a kortárs magyar zene reprezentánsainak gyűjteménye. — A Beauboura szabadpolcos könyvtári rendszere nagyon sok látogatót vonz. Van, aki csak tíz percre vagy félórára kukkant be, mások pedig addig ülnek benn, amíg egy-egy könyvet ki nem olvasnak. A magyar műveknek hány olvasója van. és tudja-e. hopy kik az olvasók? — Az aktualitások termében, ahol a legfrissebben megjelent könyvek, folyóiratok, lemezek vannak — ez megállapíthatatlan. A könyvtárban már inkább, ahol a szépirodalmi művek országonként csoportosítva találhatók. Újabban a Párizsban működő Kelet-Európai Nyelvek Főiskolájának hallgatói is megfordulnak nálunk. A kevésbé ismert magyar szépírók műveit is forgatják az olvasók. Persze más címszó alatt is vannak magyar könyveink. Nehezen tudtuk eldönteni például, hogy Nyéki Mária (Franciaország) a nemrég adományként kapott szép Budapest-albumot a képzőművészeti vagy a történeti művek közé soroljuk-e? így hát valójában nem is tudjuk pontosan — mikor, ki vesz le magvar könyvet a polcokról. — Itt, Budapesten, a könyvtárosok találkozóján elhangzott egy felhívás, hogy a hazai és a külföldön élő könyvtárosok együttesen vegyenek részt a magyar és a magyar vonatkozású művek fölleltározásában. — A mellettem ülő kolléganővel szinte egyszerre sóhajtottunk fel: igen, erre gondoltunk mi is, ezért jöttünk el Budapestre! A feladat látszólag könnyű, hiszen „csak” meg kell kérdezni a komputert, de mint említettem, a téma szerinti csoportosítás miatt ez meglehetősen hosszadalmas, és munkaidőben aligha végezhető el. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne vállalkoznék erre a feladatra. Ezért budapesti tartózkodásomat a könyvtáros kollégákkal való kapcsolatteremtésre, illetve a már meglevők elmélyítésére fordítom. Azt szeretném, ha a cél, amit a konferencia maga elé tűzött, mihamarabb valóra válna. 1. s. KÖZÖS Sülé Tibort inkább világfinak gondolná az ember, mint életét könyvtárak polcai közt eltöltő tudósnak. Könnyed eleganciája némiképp elüt a nemzetközi konferenciák sötétruhás világától. Tudományos tevékenysége viszont nagyon is a tanácskozás résztvevői közé sorolja Sülé Tibort, a kölni könyvtárosképző szakiskola professzorát, több szákkönyv íróját. — Magyarországon születtem — mondja — Budapesten végeztem el 1955-ben az akkor még létező Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola könyvtáros szakát. Ez a kétéves tanfolyam meghatározó esemény volt számomra. Később ugyanis Magyarországról a Német Szövetségi Köztársaságba kerültem, s ott a tübingeni egyetemen kezdtem tanulmányaimat történelem, szociológia és politológia szakon. Három évig voltam tanársegéd, majd úgy határoztam, hogy könyvtárosi munkával foglalkozom. így kerültem újra iskolapadba, mert német rendelkezések szerint az egyetem elvégzése után külön oktatják a könyvtárosságot. A Kölni Könyvtárosképző Szakiskola elvégzése után ottragadtam, mint tanár. — Mi a szakterülete? — Könyvtár-szociológia, könyvtártörténet és ennek társadalomtörténeti vonatkozásai, valamint a könyvtári adminisztráció. — A szociológia általában a gyakorlati élettel tart szoros kapcsolatot. Mi köze van ennek a tudománynak a könyvtárhoz? — A könyvtár-szociológia az olvasók — vagy a lehetséges olvasók — szociológiai alkatával és ennek a könyvtárhasználatra való hatásával foglalkozik. Mindezt nagyon jól tudom felhasználni tanári munkámban, hiszen a leendő könyvtárosoknak bemutathatom majdani közönségüket. A könyvtárosoknak nagy a társadalmi felelőssége, különösen azoknak, akik közművelődési könyvtárban dolgoznak. A Német Szövetségi Köztársaságban most kezdenek foglalkozni a tudományos vagy egyetemi könyvtárak társadalmi vonatkozásaival. A könyvtár-szociológia másik nagy témaköre: miként illeszkednek a könyvtárak a gazdasági életbe? — Lehet könyvtárak esetében gazdasági haszonról beszélni? — Ha nem is közvetlenül, de közvetve egy könyvtár is létre-TENNIVALÓK 14
