Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-10-18 / 21. szám
SZÁZHATVANEGY KOVÁCS Beszélgetés Oroszlán Judittal, a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár szerkesztőjével Sülé Tibor (NSZK), Gömöri György (Anglia), Sulyok Vince (Norvégia) ÉRDEKÉBEN hozhat gazdasági hasznot, mert információt raktároz a szó szoros és átvitt értelmében, s erre ma mindenkinek, elsősorban az iparnak és a kereskedelemnek, nagy szüksége van. Persze, ma már nemcsak a könyvek címét kell közölni katalógusrendszerünkben, hanem azok tartalmát is. — Megfelel-e ennek a feladatnak a könyvtár ma, amikor — különösen a műszaki és gazdasági szakirodalomban — rendkívül gyorsan elavulnak az információk? — A hagyományos könyvtár ennek a feladatnak már nem tud megfelelni. Bár olyan gazdaságilag fejlett országokban, ahol az információs tudomány a könyvtártudománnyal mindig szorosan együttműködött, mint például Észak-Amerikában, ott jobb a helyzet. Európában most igyekeznek a könyvtárak megfelelni az új feladatoknak. — Hogyan? — Például komputerek bevezetésével. A hagyományos könyvtárosképzés mellett dokumentációs szakembereket is kell nevelni. — Milyen szerepe lehet az ön Oroszlán Judit (USA) Czigány Magda (Anglia) FOTO: GESZTI ANNA főiskolájának a magyar kultúra terjesztésében? — Munkahelyem feladata, hogy német könyvtárosokat képezzen. Kötött tanrendünk van, talán csak a külföldi könyvtárügy előadása során lehet figyelmet fordítani a magyar könyvtárakra. Ha viszont általában vesszük a német szövetségi köztársaságbeli könyvtárügyet, akkor már sokkal több a lehetőségünk. — Élnek-e velük a szakemberek? — A konferencia megnyitó előadásában szó volt arról, hogy a külföldi magyar gyűjteményeket jó lenne feltérképezni. Senki sem tudja ugyanis, hogy hol, mennyi a magyar könyvállomány. Ha ezek ismertebbé válnának, jobban is fejlődhetnének. — Hogyan értékeli a konferenciát? — Azt várom, hogy a konferencia után hamarosan gyakorlati lépések történnek a külföldön levő magyar könyvállomány feltérképezésében. A mostani tanácskozáson a világ magyar származású könyvtárosai megismerhetik egymást, s ez nagy eredmény, mert a közös tennivalók érdekében továbbra is tarthatjuk majd egymással a kapcsolatot. PAPP ENDRE Könyvtáros és könyvtáros munkaköre között igen nagy különbség lehet, ön mivel foglalkozik a Washingtoni Kongresszusi Könyvtárban? — A könyvtár célul tűzte ki, hogy az Észak-Amerikában található összes könyv és folyóirat katalógusba kerüljön, s ezáltal kikereshető legyen. Már a század elején, pontosabban 1903-ban a Harvard Egyetem, a New York Public Library és a chicagói John Herald Library kezdte küldeni a katalóguscéduláit a kongresszusi könyvtárnak. 1926-ban aztán John D. Rockefeller nagyobb öszszeget adományozott a katalógus kiegészítésére. 1941-ben újabb öszszegeket kapott a könyvtár, hogy ezt a katalógust könyv formájában közkinccsé tegyék. Ennek a szerkesztésében veszek részt. Milyen anyagokat tartalmaz a katalógus? — Eredetileg csak az 1956 óta megjelent könyveket és folyóiratokat dolgozták fel. Később azonban a könyvnyomtatás 500 esztendejére kiterjedt az anyaggyűjtés. A katalógus 685 kötetből áll majd, Londonban jelenik meg. Összesen 27 ezer dollár lesz az ára, tehát egy-egy kötet 40 dollárba kerül. Említene néhány magyar vonatkozású érdekességet? — A Budapest címszó alatt több mint 1000 leirás, a Magyarország címszó alatt 1600 leírás szerepel, a Kovács névnél 161. a Szabónál 164. Óriási feladat egy ilyen katalógus szerkesztése. — A könyvtár valóságos kis Egyesült Nemzetek, különféle nyelvtudású szerkesztők dolgoznak együtt, s elvben mindenkinek minden nyelvhez kellene értenie. Az osztályon én vagyok az egyetlen magyar, tehát minden magyar nyelvű anyaggal nyilvánvalóan hozzám fordulnak. Milyen jellegű problémák adódhatnak a magyar anyag feldolgozásánál? — Egy doktori értekezésgyűjteményt annak idején például a keresztnevek szerint katalogizáltak, így aztán kikereshetetlenné váltak az egyes művek. A magyarul nem tudókat még az is zavarba ejtheti, ha a családnév egyben keresztnév is lehet, például József Attila. Rengeteg katalóguscédulánál előfordult a hibás ékezet, pedig a török és torok között óriási a jelentésbeli különbség, s magában a katalógusban is több száz címszó választja el őket egymástól. Szerencsére legtöbb szerkesztő megmutatja nekem a magyar katalóguscédulákat, így kerültük el például azt, hogy a Vörös Csillag termelőszövetkezet díjnyertes bikáját nem mint szerzőt szerepeltettük a róla szóló könyv katalógusoédulá j án. önmagáról néhány szót. — 1956-ban a Drechsler egyetemen könyvtáros szakot végeztem és megszereztem a Master degree of science fokozatot. 1957- tő#kezdve kisebb megszakításokkal a kongresszusi könyvtárban dolgozom. Sokat járok haza a férjemmel együtt, aki mint rákkutató nemzetközi kongresszusokon vesz részt Európában és másfelé is. Különösen nemes feladatnak érzem, hogy az amerikai kollégák szemében megváltoztassam a Magyarországról élő „vadnyugati” képet, hogy nemcsak gulyás, csikós van a mi hazánkban. Ezzel az igyekezetemmel azért jól összefér az, hogy időnként nagy gulyáspartykat rendezünk. Férjem vett egy bográcsot és abban főz vendégeinknek, akik imádják a magyar ételeket. Kellenek ezek a kikapcsolódások, hiszen egész héten át megfeszített szellemi munkát igényel a könyvtár. Hetente mintegy 1500 katalóguscédulát kell megszerkesztenem. Persze azért ha a könyvtárban kezembe kerül valamilyen érdekes magyar könyv, nem tudok ellenállni, hogy el ne olvassam. És ha idehaza járok s a kirakatban meglátok egy-egy könyvcsemegét, azt is nyomban megveszem. A könyvtárban húsz magyar dolgozik, de a katalógusosztályon csak én vagyok magyar. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ebben a nagyszabású munkában részt vehettem, s munkámmal, tudásommal nemcsak új hazámat szolgálhattam, hanem hozzájárulhattam a magyar kultúra megismertetéséhez és terjesztéséhez is Magyarország határain kívül. — a — 15
