Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-10-04 / 20. szám

Dr. Muraközy-Borsos Nóra, a Francia Nemzeti Könyvtárban az Idegennyelvű Osztályon a katalogizálással és a könyvek vásárlásával foglalkozik, ezen belül is főképpen a magyar nyelvűekkel, a magyar vonatkozásúakkal. Aki Franciaországban magyar nyelvű irodalmat akar olvasni, teheti, hiszen a Kultúra Külkereskedelmi

FŐTÖK: GESZTI ANNA

Vállalat szép számban terjeszti a legfrissebb hazai könyvtermés legjavát. De honnan és miből választ a Nemzeti Könyvtár számára a könyvtáros?

— A nemzeti bibliográfiából jelölöm ki a számunkra érdekes, vagy annak ígérkező könyveket. S amit esetleg nem veszek észre, arra a rokonságom és a barátaim hivják fel a figyelmem. Előfordult az is, hogy a már megjelent könyv borítóján olvastam el az ismertetést, az úgynevezett „fülszöveget” és annak alapján vettem fel a könyvet a megvásárlandók listájára. Természetesen ilyenkor azt is figyelembe kell venni, hogy mit kíván az olvasó. Jobbára a tudományos munkák érdökli'k őket, a történelmi és a nyelvészeti kiadványok. Akik nálunk ezeket a könyveket keresik, többnyire nem beszélnék magyarul; talán semmilyen szálon sem tartoznak, vagy tartoztak a magyarsághoz, csak éppen ez a kutatási területük, ez érdekli őket. Így azután franciául németül és angolul keresem a magyar tudományos kiadványokat. Az Akadémia sorozatai örvendenek a legnagyobb sikernek. A 'hangsúly tehát azon van, hogy minél több Magyarországon megjelenő, magyar vonatkozású, idegen nyelvű kötet kerüljön birtokunkba, de minthogy ezek száma véges, így arra gondoltam, hogy létrehozunk egy hungarika alapot.

Ez azt jelenti, hogy ha bárhol a világon megjelenik egy magyar tárgyú könyv, mi azt megvásároljuk. Persze azok a fiatalok, akik a párizsi egyetem finn-ugor tanszékén tanulnak, magyar nyelvű szépirodalmi és tudományos könyvek iránt is érdeklődnék, ök elsősorban az összkiadásokat keresik, a nagy írókról szóló monográfiákat és természetesen a regényeket. De érdeklik őket a műemlék-helyreállítási sorozatok — ebből nagyon sokat tanulnak — így hát ezeket is megrendelem. Volt már olyan olvasónk is, aki Szabó Magda legújabb kötetét kérte tőlünk. A klasszikusokat vagy a kritikai kiadásokat már meg sem kell rendelnem, automatikusan küldik Budapestről. Azokból a publikációkból, amelyekre a társosztályoknak is szükségük van, egy-egy példányt átküldők és ott is katalógusba veszik. Ezek közé tartoznak a képzőművészeti albumok, a numizmatikai és a zenei tárgyú könyvek. így aztán egy-egy kötethez több helyütt is hozzájuthat a kutató. De ahhoz, hogy egy hungarika anyagba gyűjtsük össze a magyar és a magyar vonatkozású könyvet, rengeteg pénzre, időre és energiára lenne szükségünk. A

kedv és a vállalkozó szellem megvan, most már csak a szakértői segítségre és a pénzre várunk. Az történt, mivel ez idáig nagyon kevés magyarul tudó könyvtáros volt nálunk, a beérkezett köteteket hosszú időn át a keresztnevekre katalogizálták. így aztán csak véletlenül fedezünk fel egy-egy rossz helyen bejegyzett könyvet a majd kilencvenmillió kötet között. Feltételezhető, hogy sok értékes kiadványról még ma sem tudunk. Dr. Havasi Zoltán,'az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese ősszel meglátogat bennünket és talán segítséget is tud adni oly módon, hogy fiatal ösztöndíjasokat bocsát majd rendelkezésünkre, akik szívesen segítenek nekünk ebben az irdatlan munkában. És még valamit. A harmincas években dr. Lukinics Imre — az én nagyapám — volt a Széchényi Könyvtár igazgatója. Budapesten halt meg, a Farkasréti temetőben nyugszik. Minthogy idén tavasszal volt születésének 100. évfordulója, a könyvtár munkatársai a könyvtárosok találkozójának idejére tűzték ki a koszorúzási ünnepséget, hogy én is részt vehessek rajta. Köszönet érte.

MARSCHALL ÉVA

.ANGLIÁBAN

ÉLŰ

MAGYAB

ÍRÓNAK

TEKINTEM

MAGAMAT..."

Kabdebo Tamás, a manchesteri Egyetemi Könyvtár társadalomtudományi részlegének vezetője pontosan fogalmaz: ha a hivatása felől érdeklődnek, szolgálatkész, örömmel beavatja a kérdezőt gondolataiba, elzárkózik a mondvacsinált beszélgetések elől — kritikus alkat. Arról kérdem, hogy mit érez az első ilyen típusú könyvtárostalálkozón.

— Az ember azért vesz. részt az ilyen szakmai konferenciákon, mert tanulni szeretne. Saját kutatási területének eredményeiről pedig azért ad számot, hogy más tanuljon belőle. Ám ez a fajta tanulás nem pusztán az előadásokra

„A KEDV ÉS VÁLLALKOZÓ SZELLEM MEGVAN..."

Molnár Ágoston az USA-beli New Brunswickből érkezett a tanácskozásra. Mint az egyik legilletékesebb, az Ottani Amerikai Magyar Alapítvány huszonöt esztendejéről beszélt felszólalásában.

— Miért éppen huszonöt év?

— Az Alapítvány születésnapja — elvben — 1954. december 28. Akkor határozták el létrehozását. A gyakorlati munka azonban csak a következő évben kezdődött el, így valójában idén ünnepeljük huszonötödik évfordulónkat.

— Kik alapították az intézményt és mi a munka célja?

— Az alapítók elsősorban amerikai magyar egyházak, kölcsönösen segélyző (azaz fraternális) egyesületek voltak, valamint né-12