Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-09-20 / 19. szám
fii jkori története alig hatvanéves múltra tekint vissza, déli partján akkor alakultak meg az első fürdőegyletek. 1930-ban Velencét és Gárdonyt hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánították, s az 1935-ben alakult Velence-tavi Országos Szövetség a déli tópart módszeres kiépítését tűzte ki célul. A lendületes fejlődést a háború megállította, s csak 1957-ben, a Velence-tavi Intéző Bizottság megalakulásával indult meg a tervszerű fejlődés. Radikális beavatkozásra volt szükség, hogy a hatvan százalékban náddal borított, elöregedő, lágy iszappal telített és ezért mocsarasodó tavat megmentsék a pusztulástól. A kormány 1969-ben jóváhagyta a 12 év felmérési munkálatai alapján készült rendezési tervet, 1971-ben elfogadta a hoszszú távú regionális fejlesztési programot, amely az üdülőtáj távlati fejlesztését foglalja egységes keretbe. A program célkitűzése az, hogy egyszerre 140 ezer ember nyaralhasson a tó partján. Ma már biztosan állíthatjuk, hogy a tó megmenekült a pusztulás közvetlen veszélyétől. S hogy ez így történhetett, hosszú évek megtervezett és végrehajtott munkájának köszönhető. A legfontosabb feladat a víz minőségének javítása és a vízszint szabályozása volt. A pátkai és zámolyi víztározók megépítésével a tó vízszintje 20—30 centiméteres ingadozással állandósult — a régi „vízjáték” 170 centiméter volt! A dinnyéskajtori levezető csatornán zsilip épült, ahol a tavaszi fölös vízmennyiséget leereszthetik. Az elöregedett és túlburjánzott nádfelületet tervszerű irtással hatvan százalékról ötven százalékra sikerült visszaszorítani. Az optimális nádborítottság negyven százalék lenne. A kilencmillió köbméter lerakodott, szerves anyagokkal telített iszapból eddig ötmilliót távolítottak el, főként a partok mentén, s a kiemelt iszapot partfeltöltésre és mesterséges szigetek kialakítására használták fel. A feltöltött területek előtt 15 kilométer hoszszan partfalat építettek, elsősorban a strandoknál. Az iszapkotrással a tó biológiailag megfiatalodott, a víz öntisztulása fokozódott, s a benne és rajta élő hal- és madárvilág is fejlődésnek indult. Az így nyert nagy szabad vízfelületek strandolásra és vízi sportokra egyaránt alkalmasak. FÜLÖP CSILLA FOTO: KOVÁCS SÁNDOR 17
