Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-09-20 / 19. szám
IMíffie Valamennyien, akik ebben a teremben együtt vagyunk, olyan népinemzeti közösségből származunk, amely több mint ezeréves európai történelme során sok tragédián, szenvedésen és nehézségen ment keresztül. de fennmaradását és nemzetközi-kulturális értékeinek folyamatosságát a legnehezebb időszakban — így a Habsburg- és az ottomán birodalom kettős harapófogójában is — megőrizte. Jelent-e az ilyen jellegű közösségből történő származás ténye valamit azok számára, akik — különböző okokból és különböző periódusokban — kiszakadtak ebből a közösségből, és más közösségek, nemzetek, államok, konstruktív, szorgalmas és gyakran kiemelkedő egyediévé váltak? Ebben a vonatkozásban nagyon eltérő nézetek és vélekedések vannak a mai világban. Én személy szerint, de talán az itt jelenlevő minden magyarországi magyar is azon a véleményen van, hogy e közösségből való származásnak jelentékeny hatásai és következményei vannak, s a mai tudományos elméletek és gyakorlati tapasztalatok ezt a vélekedést meszszemenően igazolják. Természetesen a származás — osztály, nemzet vagy vallás szerint — nem határozza meg többé az egyén életét, nem dönt arra vonatkozóan, hogy szellemileg vagy erkölcsileg valaki milyen értékű. Nincsenek — és ne is legyenek — a mai világban nemzeti, származási mítoszok, de a bennünket felnevelő közösség azok életében is befolyásoló erő, akik gazdag életpályájuk során más államok, közösségek vagy a nemzetközi közösség haladását mozdították elő. Bognár József akadémikus megnyitó beszédét mondja. Mellette balról jobbra: Garamvölgyi Károly, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára és Balassa Béla (USA) FOTO: GABOR VIKTOR Huszadik századi történetében ez a közösség, amely bennünket elindított, mélyre ható és súlyos tragédiákkal terhes változásokon ment keresztül, hiszen az első világháború utáni békekötés során területének csaknem kétharmadát elvesztette. A nemzeti közösségek képességeit és életerejét azonban nemcsak az igazolja, hogy kedvező körülmények között, milyen, haladásra képesek, hanem az is, hogy mennyire tudnak megújulni ilyen nagy veszteségek és tragédiák után. Az a nagy társadalmi-politikai átalakulás, amelyet a második világháború után megvalósítottunk, felszínre hozta azokat a nagy tartalékokat, amelyek feltárására és megmozdítására a félfeudális rendszer sohasem volt képes. így váltunk a második világháború után „a múltat megszüntetve megőrző”, szocializmust építő nemzetté, amely gazdasági eredményeivel. kultúrájával, tudományával és politikai stabilitásánál fogva, megbecsült helvet vívott ki magának a népek hazájában: a nagy világban. Az a tény. hogy a magyarság egyharmada más állami-nemzeti közösségek polgáraként él és dolgozik, nemcsak történelmi valóság, hanem olyan tényező is, amely a nemzetek közösségében elfoglalt helyünket és mozgásainkat befolyásolja. Egy olyan veszélves világban, amelyben az emberi közösség fennmaradásának és további virágzásának legfőbb feltétele az, hogy megtanuljon együttműködni és kooperálni, e történelmileg kialakult és realitásként elfogadott tényt elsősorban kapcsolataink építésére, javítására és gazdagítására kell felhasználni. A magyar nyelvet, kultúrát, életkörülményeinket és törekvéseinket érthetően jobban ismerő, azok tolmácsolására képes „etnik csoportok” és személyiségek ugyanis, a híd szereptét is játszhatják a különböző államok és kultúrák között. Ez a lehetőség nemcsak politikai, gazdasági vagy kulturális, hanem tudományos értelemben is fennáll. Vitathatatlan tény, hogy a magyarság sajátos helyzetének ezen összetevőjével — tudniillik, hogy egyharmada más országokban él — csak az elmúlt másfél évtizedben kezdett közéletünk, nemzeti közvéleményünk. irodalmunk erőteljesen foglalkozni, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a második világháború utáni nagy társadalmi átalakulás minden energiánkat igénybe vette, s figyelmünket a változás és nem a folyamatosság problémáira összpontosította. Az elmúlt években tehát nemcsak a hagyományos magyar egyesületekkel kerestünk kapcsolatot, hanem kiemelkedő intellektuális-tudománvos személyiségekkel és szakmák képviselőivel is. A kapcsolatok kiépítésének és az eszmecsere megindításának ez a formája az eddigi tapasztalatok szerint nagyon hasznos, népszerű és mindkét fél szempontjából nagyon eredményes. Ebben a szellemben és elképzelésben tartotta időszerűnek, hasznosnak a Mag varok Világszövetsége e konferencia összehívását Hírek Néhány napos magánlátogatáson hazánkban tartózkodott Cristoph van der Klaauw külügyminiszter, akit fogadott magyar kollégája, Púja Frigyes. * A Magyar Népköztársaság római nagykövetévé dr. Szita Jánost, Ottawába pedig Budai Gyulát nevezték ki nagykövetté. Nemzetközi matematikai konferenciát rendeztek Budapesten két neves magyar matematikus, Riesz Frigyes és Fejér Lipót születésének 100. évfordulója alkalmából. A konferencián huszonöt ország 260 matematikusa vett részt. * Breuer Marcellnek, a modern építészet és formatervezés magyar származású, Amerikában élő mesterének kiállítása nyílt a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. Marton Frigyes lett a Mikroszkóp Színpad igazgatója, a nemrég elhunyt Komlós János helyett. ♦ Az Elnöki Tanács ifj. Bartók Bélának, a magyarországi unitárius egyház főgondnokának az állam és az unitárius egyház közötti jó viszony munkálásában, valamint a hazai és a nemzetközi békemozgalomban kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. * Hatalmas küzdelmet hozott az olaszországi Albano Termében a Hübner—Portisch sakkvilágbajnok elődöntő páros mérkőzés. Az esélyesebbnek ítélt magyar nagymester az első játszmákban nem tudta kihasználni előnyös helyzeteit, Robert Hübner viszont 4:4 után két partit nyert, és végül 7.5:4,5 arányú győzelemmel bejutott a döntőbe, ahol Korcsnoj lesz az ellenfele. * A Honvéd labdarúgócsapata itthon 8:0-ra, idegenben 3:0-ra nyert a máltai La Valetta együttese ellen a Bajnokcsapatok Európa Kupája selejtezőjében. Következő ellenfele a portugál bajnok Sporting Lisszabon A Diósgyőr Glasgowban 6:0-ra vesztett, s itthon hiába nyert 2:l-re. a Celtic jutott tovább a Kupagyőztesek Kupájában. A címlapon a Velencei-tó FOTÓ: KOVÁCS SÁNDOR 5
