Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-09-20 / 19. szám

IMíffie Valamennyien, akik ebben a te­remben együtt vagyunk, olyan népi­nemzeti közösségből származunk, amely több mint ezeréves európai történelme során sok tragédián, szen­vedésen és nehézségen ment keresz­tül. de fennmaradását és nemzetkö­zi-kulturális értékeinek folyamatos­ságát a legnehezebb időszakban — így a Habsburg- és az ottomán bi­rodalom kettős harapófogójában is — megőrizte. Jelent-e az ilyen jellegű közös­ségből történő származás ténye va­lamit azok számára, akik — külön­böző okokból és különböző periódu­sokban — kiszakadtak ebből a kö­zösségből, és más közösségek, nem­zetek, államok, konstruktív, szor­galmas és gyakran kiemelkedő egye­diévé váltak? Ebben a vonatkozásban nagyon el­térő nézetek és vélekedések vannak a mai világban. Én személy szerint, de talán az itt jelenlevő minden ma­gyarországi magyar is azon a véle­ményen van, hogy e közösségből való származásnak jelentékeny hatásai és következményei vannak, s a mai tu­dományos elméletek és gyakorlati tapasztalatok ezt a vélekedést mesz­­szemenően igazolják. Természetesen a származás — osztály, nemzet vagy vallás szerint — nem határozza meg többé az egyén életét, nem dönt ar­ra vonatkozóan, hogy szellemileg vagy erkölcsileg valaki milyen érté­kű. Nincsenek — és ne is legyenek — a mai világban nemzeti, szárma­zási mítoszok, de a bennünket fel­nevelő közösség azok életében is be­folyásoló erő, akik gazdag életpá­lyájuk során más államok, közössé­gek vagy a nemzetközi közösség ha­ladását mozdították elő. Bognár József akadémikus megnyitó be­szédét mondja. Mellette balról jobbra: Garamvölgyi Károly, a Magyar Közgaz­dasági Társaság főtitkára és Balassa Béla (USA) FOTO: GABOR VIKTOR Huszadik századi történetében ez a közösség, amely bennünket elin­dított, mélyre ható és súlyos tragé­diákkal terhes változásokon ment keresztül, hiszen az első világ­háború utáni békekötés során terü­letének csaknem kétharmadát el­vesztette. A nemzeti közösségek ké­pességeit és életerejét azonban nem­csak az igazolja, hogy kedvező kö­rülmények között, milyen, haladásra képesek, hanem az is, hogy mennyi­re tudnak megújulni ilyen nagy veszteségek és tragédiák után. Az a nagy társadalmi-politikai átalakulás, amelyet a második világháború után megvalósítottunk, felszínre hozta azokat a nagy tartalékokat, amelyek feltárására és megmozdítására a fél­feudális rendszer sohasem volt ké­pes. így váltunk a második világhá­ború után „a múltat megszüntetve megőrző”, szocializmust építő nem­zetté, amely gazdasági eredményei­vel. kultúrájával, tudományával és politikai stabilitásánál fogva, meg­becsült helvet vívott ki magának a népek hazájában: a nagy világban. Az a tény. hogy a magyarság egy­­harmada más állami-nemzeti közös­ségek polgáraként él és dolgozik, nemcsak történelmi valóság, hanem olyan tényező is, amely a nemzetek közösségében elfoglalt helyünket és mozgásainkat befolyásolja. Egy olyan veszélves világban, amelyben az emberi közösség fenn­maradásának és további virágzásá­nak legfőbb feltétele az, hogy meg­tanuljon együttműködni és koope­rálni, e történelmileg kialakult és realitásként elfogadott tényt elsősor­ban kapcsolataink építésére, javítá­sára és gazdagítására kell felhasz­nálni. A magyar nyelvet, kultúrát, életkörülményeinket és törekvésein­ket érthetően jobban ismerő, azok tolmácsolására képes „etnik csopor­tok” és személyiségek ugyanis, a híd szereptét is játszhatják a különböző államok és kultúrák között. Ez a le­hetőség nemcsak politikai, gazdasá­gi vagy kulturális, hanem tudomá­nyos értelemben is fennáll. Vitathatatlan tény, hogy a ma­gyarság sajátos helyzetének ezen összetevőjével — tudniillik, hogy egyharmada más országokban él — csak az elmúlt másfél évtizedben kezdett közéletünk, nemzeti közvé­leményünk. irodalmunk erőteljesen foglalkozni, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a második világ­háború utáni nagy társadalmi át­alakulás minden energiánkat igény­be vette, s figyelmünket a változás és nem a folyamatosság problémái­ra összpontosította. Az elmúlt években tehát nemcsak a hagyományos magyar egyesületek­kel kerestünk kapcsolatot, hanem kiemelkedő intellektuális-tudomá­­nvos személyiségekkel és szakmák képviselőivel is. A kapcsolatok ki­építésének és az eszmecsere megin­dításának ez a formája az eddigi ta­pasztalatok szerint nagyon hasznos, népszerű és mindkét fél szempont­jából nagyon eredményes. Ebben a szellemben és elképzelés­ben tartotta időszerűnek, hasznos­nak a Mag varok Világszövetsége e konferencia összehívását Hírek Néhány napos magánlátogatáson hazánkban tartózkodott Cristoph van der Klaauw külügyminiszter, akit fogadott magyar kollégája, Púja Fri­gyes. * A Magyar Népköztársaság római nagykövetévé dr. Szita Jánost, Ot­tawába pedig Budai Gyulát nevez­ték ki nagykövetté. Nemzetközi matematikai konfe­renciát rendeztek Budapesten két neves magyar matematikus, Riesz Frigyes és Fejér Lipót születésének 100. évfordulója alkalmából. A kon­ferencián huszonöt ország 260 ma­tematikusa vett részt. * Breuer Marcellnek, a modern épí­tészet és formatervezés magyar szár­mazású, Amerikában élő mesteré­nek kiállítása nyílt a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. Marton Frigyes lett a Mikroszkóp Színpad igazgatója, a nemrég el­hunyt Komlós János helyett. ♦ Az Elnöki Tanács ifj. Bartók Bé­lának, a magyarországi unitárius egyház főgondnokának az állam és az unitárius egyház közötti jó vi­szony munkálásában, valamint a ha­zai és a nemzetközi békemozgalom­ban kifejtett eredményes tevékeny­sége elismeréseként, 70. születésnap­ja alkalmából a Magyar Népköztár­saság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ad­ta át. * Hatalmas küzdelmet hozott az olaszországi Albano Termében a Hüb­ner—Portisch sakkvilágbajnok elő­döntő páros mérkőzés. Az esélye­sebbnek ítélt magyar nagymester az első játszmákban nem tudta kihasz­nálni előnyös helyzeteit, Robert Hübner viszont 4:4 után két partit nyert, és végül 7.5:4,5 arányú győze­lemmel bejutott a döntőbe, ahol Korcsnoj lesz az ellenfele. * A Honvéd labdarúgócsapata itthon 8:0-ra, idegenben 3:0-ra nyert a máltai La Valetta együttese ellen a Bajnokcsapatok Európa Kupája se­lejtezőjében. Következő ellenfele a portugál bajnok Sporting Lisszabon A Diósgyőr Glasgowban 6:0-ra vesz­tett, s itthon hiába nyert 2:l-re. a Celtic jutott tovább a Kupagyőzte­sek Kupájában. A címlapon a Velencei-tó FOTÓ: KOVÁCS SÁNDOR 5

Next

/
Thumbnails
Contents