Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-08-09 / 16. szám

V 1

I • V . 'ül 1 11

J1

_ :j lim i

1 ^

1 flII , I I

' 1

1

r" IMM I

1 5 fiJIWI 1

középkori kódex, hatalmas, főként iskolai jegyzetekből adódó kéziratgyűjtemény sorakozik a nem túl díszes könyvtártermékben.

Az egyik legnevezetesebb magyar nyelvemlék a Jordánszky-kódex, amely 196 levélből álló magyar nyelvű bibliafordítás. A Nyulak-szigeti (Margitsziget) Domokos apácáknak íródott 1519-ben, a lapszéli díszítéseken a budai kódexfestés reneszánsz stílusú elemei népművészeti motívumokkal gazdagítottak. Nevét egykori tulajdonosáról, Jordánszky Elek kanonoktól kapta.

Már nem kódex, de még nem igazi nyomtatott könyv a Biblia Pauperum (Szegények bibliája). Néhány soros magyarázattal ellátott képeskönyv, amely az ótestamentum és az újtestamentum eseményeit ábrázolja. A középkor legnépszerűbb könyvei közé tartozott, színes fametszetekkel díszített példányai világszerte féltve őrzött értékek. Ez a biblia ahhoz a különösen értékes könyvtípushoz tartozik, amellyel Gutenberg találmánya előtti időkben igyekeztek megoldani a könyv gyors és olcsó előállítását. A fametszetekről úgynevezett dúcnyomással készült 1450 táján.

A főszékesegyházi könyvtárban külön szobában őrzik a magyar költészet egyik megteremtőjének és családjának, Balassa (Balassi) Bálintnak az írott hagyatékát. „1554-ben lett Balassa Bálint, 20 octobris 9 órakor délelőtt szombat-napon Zólyomban.” — Ez a perdöntő bejegyzés véget vetett a vitáknak és feltételezéseknek. A Balassa család Bibliájából kiderült, hol és mikor született a költő. Istvánífy Miklós feljegyzése alapján születését hosszú ideig 1550-re vagy 51-re tették életrajzírói, születési helyét pedig a család egyik ősi várába, Kékkőn, Dévényben vagy Zólyomban sejtették.

A költő halálának szűkszavú történetét már nem Balassi András jegyezte be a Bibliába. hanem egy utódja (valószínűleg fia, Zsigmond): „Anno 1594 die 19 maji Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentek az Vízivárosnak, lőtték meg Balassi Bálint urat az ostromon. Mindkét combján által ment a golyóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az borbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar borbélyoknak, és holt meg hirtelen die 30 ejusdem.”

Az emeleti könyvtárterem és a Balassi Bálint emlékszoba naponta megtekinthető, a kutatók számára az egész könyvtár hozzáférhető.

LINTNER SÁNDOR

1. Oláh Miklós esztergomi érsek címere főpapi szertartáskönyvéből (1543)

2. A Lövöldi Corvina egyik díszes iniciáléja

3. Chereődi János pécsi püspök misekönyve 1511-ből

4. A szűk könyvtárteremben mennyezetig magasodnak a polcok

FOTO: GABOR VIKTOR

17