Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-08-09 / 16. szám
^ äf* jjuía AMfVMDB. I» qiMHi omnct a? •Ktucu* tuc.vc JÍWB ccMuuu.r fű! cőpilabciű «*íVtí >v ÍK «Máj ,\ ptf Mb«!# Upi. nn .1 a tx ° •äptctv» Xv« CÜ Rkr.-mu f ai fnc it? tea Bduo Lv}u«-;kJ» Secret - <f> .irur.potJ» GpetOa -c ;».>?. panj ij £mo.-< m co^í-íi *' • ‘lij^ou- pcrtrjii va ' *Wubi tua ferca wfti; iu-€t cants grä ta*cö fitmnuncc c^plctnr epu iuam pftanc coöc S>no Cb.-W to cm di ten« Kg lónak feu La fc cufenw .*Vwcnt* !«c «^■0 aHclatö nem qua tuo: per ne <t atKreitatc trccju>-&xim.ts^,Klp(i , **• impair, mar m x p,-^ tatnaUtke-.C KjKaät^rsfcf ta4p!m. cui creature gKJ. "«jb.pch.JOjc.W.'n.U r„ vj l-ui>.t.fFo(iRxr ®:i>M * ; xcläm* m ä i cipahr pern«fifet * aq oaguuhr* prfJ J* •sroruaongtr q. .p. errrm abfctS- tec wir pferte • co q. tn co tmlta igncnn CC. €x quo talent nőnem feme - %• fe!u aaan omma vnlrca qm onii rvrmt AT v l* ***** vnlnra .V n£cr . fc^ 2|r bento pc! angslw. T ntr pn • fcc*.xvi - fl. xta mtitttü bent fe« ego Star. tocrSvifict t^aipatet q vt m piunfo feitet ■ bn* ant ne co;.€c3bbcbM-nn-0u nubi Kagtafilt tmsf^uartaciíőcftjpcr jr. pururtoq; bam-lbnt púra filmt tem ontnc rra’detc €x quo talent rarienc feme - THc let* pet rcqmfct? vSy d> pit« ■ talk* d> fcl° tcu» »r pc! a-grio.ergo Ac • f jfcacub* can firuntenta!» abiblBtcm«acu!fa citQccr qui nő ctFcctme vtutc cLiuiti rt fvmccnfta t n&foi* abfoimr a culpa- f mi trunsena ’it Slpofituu • T n be crip* nrr-'c et an» m * fwncnwdfidtgÄtK ^ccftqmiK jfcTc’i culpo: l vote ctiaiű in SHScnr K abfclo bilpcirr cotihen? ab bee a gn mfonfcir culpa abToltue fi obtcc n offOmt- vt fcqna clart? ajpatvbitlXcbra.tlp-öC aqao.nntofoi-btf-xvm • am• iri-q.j -me« quafm aüt fetenSä<f liccrCe* m atto’urcc c tanq* mfinimtű non mo.tuü ficut feun* • mint ficurfirrui’- Ab recta »er.'opatroc'm rten rcqutnmt' rru-p.nw c recta ml butre ipofirw- Icb'nt ti l materit fiebitt jptrcő • ten cf t vtu# Ptl epmc ■ T t wbtgra. 1 feun# mil fit acuta no ianttt • wifi nő bu nutena gowmtm \\- Itgivam pel Wwi «j» fit acuta non feintet, pel h neu «vtu tr 2 Az esztergomi egyházmegye történetét és ezzel együtt a könyvtár kialakulását három részre tagolja a hazai egyházi történetírás. L Az őrségnek hűtlensége és árulása juttatta török kézbe” az esztergomi várat 1543 augusztusában. A papok Nagyszombatba menekültek, de a könyvtár javarészét feldúlta a török. Mindössze néhány adat utal arra, miből is állt a gyűjtemény. Az egyik, László prépost (1277) végrendeletének későbbi átirata, mely szerint húszkötetes könyvtárát az egyháznak adományozza. Nagy Lajos király krónikása Küküllei János 1379- ben fölvett egyházlátogatási jegyzőkönyvében említi a királyról, hogy „néhány jó könyvet hagyott az esztergomi egyháznak és másoknak Magyarországon”. Ugyancsak a török pusztításának martaléka lett a nagy humanistának. Mátyás király diplomatájának, Vitéz Jánosnak európa-hírű könyvtára is. Az esztergomi érsek székében Vitéz János utóda, Oláh Miklós, aki később a Németalföldre vetődve latin nyelven írt ismertetőt kora Magyarországáról, feljegyezte: „Két szép dolog van Esztergomban, a Bakócz kápolna és Vitéz János könyvtára, amely latin és görög kéziratokban gazdag.” Az 1611-es Nagyszombati Zsinaton ma is érvényben levő törvényt hoztak, mely szerint a püspököknek és kanonokoknak könyvgyűjteményeiket haláluk után az egyházra kell hagyniuk. Jószerivel ekkor vetették meg a mai Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár alapjait. A főpapok ízlése, érdeklődési köre és anyagi helyzete szabályozta továbbiakban a gyűjtemény alakulását. Az állomány egyik legnevezetesebb gyarapítása Lippay érsek nevéhez fűződik, aki 3300 aranyért az augsburgi Fugger családtól 1681 darabos, igen értékes gyűjteményt vásárolt. Egy feljegyzés szerint 1676-ban már csaknem háromezer kötetet katalogizáltak. A művek többsége istentiszteleti és misekönyv, papi zsolozsma és a káptalani iskola tankönyvei voltak. De gazdag a könyvtár orvdsi szakkönyvekben és a természettudományok valamennyi ágának kézikönyveiben is. 1820-ban tért vissza az érsekség Esztergomba, az összegyűjtött könyveket egy templomban helyezték el, de már felvetődött egy bibliotéka építésének ideája. Harminchárom esztendő elmúltával Hild József tervei szerint elkészült a ma is álló könyvtárépület. Homlokzatán. a U’zilika felé tekintő Szent Jeromos, a könyvek védőszentje. A napjainkra 250 ezer kötetesre fejlődött könyvtárnak egyik legbecsesebb és talán leghíresebb darabja az úgynevezett Lövöldi Corvina. 1480. január 25-én Mátyás meglátogatta a lövöldi (ma Városlőd) kartauzi barátokat (Beatrice királyné gyóntatói voltak), és nekik adományozta a hatalmas kötetet. A híres budai könyvtárból származó 'hittudományi összefoglaló mű, 1477-ben Nürnibergben jelent meg. A szerzetesek bejegyezték a könyvbe Mátyás látogatásának eseményeit, belefestették a hollós címert, és díszes bőrkötésbe foglalták. További három olyan kódexet őriznek Esztergomban, amelybe később bejegyezték ugyan, hogy a budai királyi könyvtárból származik, de bizonyíthatatlan, hogy Mátyásé lett volna. Háromszáz ősnyomtatvány, több ezer antikva, néhányszáz régi magyar könyv, félszáz Szent Jeromos s 16
