Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-08-09 / 16. szám
„A PIAC SZERINT KELL ORIENTÁLÓDNI — Professzor úr, miért döntött úgy annakidején, hogy külföldön fog élni és dolgozni? — Mint minden kis ország, amely több művelt embert „termel”, mint amennyit alkalmazni tud, a régi Magyarország is tömegesen exportálta a tehetségesebb embereket. Dénes bátyám 1921 óta élt külföldön, magam is Berlinben szereztem első diplomámat a húszas években, és Dénes bátyámat követve jöttem Angliába. Nem volt könnyű itt egzisztenciát és nevet teremteni magamnak, de lehetséges volt. míg ugyanabban az időben Magyarországon ez lehetetlen lett volna. — Jóllehet nem vagyok közgazdász, de érdeklődéssel olvastam a „Marketing-piackutatás” című budapesti folyóiratban megjelent cikkét, ön ebben többek között a gazdaságosság és a hatékonyság szerepéről is írt. — A Marketing — Piackutatás folyóiratban megjelent cikkem „Pricing: Principles and Practices” című könyvem harmadik fejezetének fordítása volt. Könyvem célja a hatékony árazás elősegítése. Első része kritikus vizsgálat alá veszi a használatban levő árazási módszereket, a második rész pedig beszámol arról az intenzív kutatómunkáról, amelyet 1958 óta kitűnő munkatársaim segítségével a nottinghami egyetemen végeztem. Ennek eredményei 1971-ben a londoni Pricing Research Limited vállalat alapítására vezettek. Ez a vállalat, amelynek igazgatója és tanácsadója vagyok, kutatócsoportom módszereivel szolgálja az ipari cégeket, állandó ügyfeleink között sok a világszerte ismert vállalat. — Mit tudna tanácsolni egy Magyarországon dolgozó menedzsernek ma — amikor a világ gazdasági problémákkal küszködik — gondolok mindenekelőtt az energiakérdésre, amely az erősen exportorientáltságú Magyarországot is érzékenyen érinti? — Tanácsom a magyar exportmenedzsernek semmiben sem különbözik attól, amit a nyugati országokban tanítok, ahol állandóan tartok egy-, két- és háromnapos szemináriumokat vezető üzletembereknek. Az idén már több mint egy tucatot tartottam Angliában, Franciaországban, Belgiumban és Svédországban. A tanács lényege az, hogy a piac szerint kell orientálódni, amit pedig hozzáteszek, annak a leírása, hogy milyen módon lehet a fogyasztók vásárlókészségét kiismeni. — Idén májusban Fontainebleau-ban tartottam előadást a világhírű INSEAD intézmény (Institut Européen d’Administration des Affaires — European Institute of Business Administration) keretében. 21 országból 55 delegátus vett részt a tanfolyamon, köztük három Lengyelországból. (Magyarország nem volt képviselve.) Amikor a lengyel kollégákkal beszélgettünk, a nyugati üzletemberek egyike megjegyezte, hogy a szocialista országokban az üzletvezetés problémái persze egészen mások, mint a tőkés országokban. A lengyelek mosolyogva azt válaszolták, hogy a Beszélgetés Gábor André közgazdász professzorral Világhírű tudóscsalád tagja, bátyja, Gábor Dénes, Nobel-díjas fizikus volt. Neves közgazdász, Európában, Amerikában tart előadásokat, nemzetközi folyóiratokban és 18 könyvben jelentek meg írásai, legutóbb egy hazai szakfolyóiratban is publikált. feltevés téves, mert az ő problémáik teljesen azonosak azokkal, amelyekről a — tőkés irányzatú — tanfolyam szólt! — Mit hoz tarsolyában a Magyarok Világszövetsége által augusztusban rendezendő közgazdásztalálkozóra, s mit vár ettől a találkozótól? — Mint már jeleztem Bognár József professzornak, akitől a meghívást kaptam, az a szándékom, hogy a közgaszdásztalálkozóra nem saját írásomat fogom benyújtani, hanem Dénes bátyám egyik kiadatlan tanulmányát. Bizonyára ön is tudja, az ő világhíre nem csupán a fizika terén végzett munkáján alapult, hanem azon is, hogy négy könyvet (Inventing the Future, Innovations: Scientific, Technological and Social, The Mature Society és Beyond the Age of Waste — valamennyi megjelent több nyelven) és nagyszámú rövidebb tanulmányt publikált az emberiség alapvető szociális-gazdasági problémájáról. Könyvei előszavában minden alkalommal megemlítette, hogy ezen a téren gyakran segítségére voltam. — Jómagam benyújtom majd azt a két kötetet, amely most van sajtó alatt: rövidebb írásaim gyűjteményét. Az első kötet közgazdasági és társadalmi problémákról szól (köztük két tanulmány közös mű Dénes bátyámmal), a második kötet az ár kérdéseivel kapcsolatos elméleti és gyakorlati írásaimat tartalmazza. — Hogy mit várok a találkozótól? Még nem olyan régen azt tanítottuk nyugaton, hogy nagyobb az egyetértés a közgazdászok között, mint bármikor a múltban volt. Ma azonban ott tartunk, hogy ez az egyetértés nyomtalanul eltűnt. Nyugaton három tábor van: az elsőbe tartoznak a „Keynes-hivők”, akik továbbra is bíznak John Maynard Keynes elméletében, a második a monetarista csoport. Milton Friedman vezetése alatt, a harmadikba pedig azok tartoznak, akik szerint bár mind a Keynes-i, mind a monetarista elmélet mentes logikai hibától, de a mai viszonyok nem azonosak azokkal a részben kifejezett, részben rejtett feltevésekkel, amelyekre ezek az elméletek alapulnak. — Tisztában vagyok azzal, hogy a szocialista országok közgazdászai is új következtetésekre jutottak, és nagy érdeklődéssel várom, hogy a négy irányzatból kialakul-e majd valami elfogadható tétel. Ügy vélem azonban, hogy — amint azt Dénes bátyám és sok más neves gondolkozó már régen megmondta —, az ember iség sorsa fordulóponton van: ha továbbra sem veszünk tudomást arról, hogy szembe kell nézni az alapvető problémákkal, a jövő csak tragikus megoldásra vezethet. LEN ÁRT GYÖRGY 14
