Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-08-09 / 16. szám
n mióta főszerkesztője a lapnak? — Legutóbb 1978-ban vettem át az irányítást Lusztig Imrétől, de azt megelőzően 1946-tól, tehát a második világháború befejezésétől 1957-ig, már voltam a lap főszerkesztője. 1923-ban léptem Amerika földjére, munkás voltam, de a gazdasági válság következtében én is hamar elveszítettem a megélhetésemet. Akkor elkezdtem gondolkodni, miként lehetséges ez, ebben a mesés országban. Aztán a felismerés elvitt a társadalmi szervezetekhez, valójában akkor váltam szervezett munkássá. Első cikkeim 1934-ben jelentek meg az Üj Élőiében, amely az Amerikai Magyar Szó elődje volt. Azóta vagyok a lap munkatársa. — Kérjük, nagy vonalakban vázolja az Amerikai Magyar Szó történetét, kik voltak az alapítói, szerkesztői? — Jól tudjuk, hogy az 1800-as évek végétől tömegesen vándoroltak ki magyarok Amerikába. Szinte valamennyi kivándorlási hullám igyekezett lapot alapítani, de többségük olvasók és támogatás híján, tiszavirágéletű volt. A kivándorlók java része az iparban helyezkedett el s ez már közös érdeklődési alapot teremtett egy újság életre hívásához. 1902-ben „találták ki” a lapot, amelynek első száma 1903-ban jelent meg Népakarat címmel. Az első szerkesztő K. Szabó József volt. A hatalmas amerikai ipar megteremtésében szinte mindenhol ott találhattuk honfitársainkat, ezeket a munkásokat igyekezett a lap bevonni az amerikai szakszervezeti mozgalomba. Ez ma már elismert, történelmi feladatunk volt. Később Előre, majd Testvériség, azután Üj Előre címmel látott napvilágot az amerikai magyar munkásság lapja. Mindig New Yorkban szerkesztették, de 1931-ben, a gazdasági depresszió hatására Clevelandbe költözött a szerkesztőség, amely akkor valóságos magyar város volt. 1912-től huszonöt esztendőn át napilapként jelent meg! 1937-ben már ismét New Yorkban volt a székhelyünk és az anyagi erőktől függően hol napilapként, hol hetilapként jelentkeztünk. A második világháború után ismét naponta ott volt a lap az olvasók asztalán. Akkor Gyetvai János volt a főszerkesztő, aki 1946-ban hazatért Magyarországra. — A lapot haladó nézetek hangoztatása miatt több ízben betiltották. Először az első világháború idején, háborúellenessége miatt. Még a szerkesztőket is deportálták. 1937-ben például egy kellően elő nem készített fordulattal egységfronti lapot akartunk csinálni, amely olvasóink militáns többségének nem tetszett — így ismét néhány hétig nem jelenhetett meg. Az Üj Előre a munkásság felemelésének politikai célja mellett jelentős kulturális missziót is vállalt és teljesített. A letelepedett magyarság szellemi felemelkedését is zászlajára tűzte, ezért gyakran közölt írásokat haladó szellemű amerikai és magyar írók, költők tollából. Ez azért volt különösen fontos, mert olyan előfizetőink is akadtak szép számmal, akiket mi neveltünk az olvasás a kultúra szeretetére, akik magyar irodalommal Amerikában találkoztak először! Ugyanakkor az első nemzetiségi csoport voltunk, amely antifasiszta mozgalmat hívott életre Amerikában. — Mi az Amerikai Magyar Szó feladata ma? — Igyekszünk az amerikai nép érdekeit, a TÖRTÉNETE TÖRTÉNELEM Interjú Deák Zoltánnal, az Amerikai Magyar Szó főszerkesztőjével Az Amerikai Magyar Szó két esztendő múlva ünnepli megalapításának 80. évfordulóját. Eszmeileg 1848 és 1919 szellemi örökségének továbbéltetője az Egyesült Államok magyarjai között. A lap története a nagy bevándorlások és az amerikai munkásmozgalom története is. Erről beszélgettünk Budapesten Deák Zoltánnal legbecsületesebben kifejező amerikai, politikai és társadalmi csoportok nézeteit népszerűsíteni a magyarság körében. Továbbra is feladatunk az ott élő magyarok helyes informálása az óhazai és a nemzetközi eseményekről. Van tudósítónk Budapesten, Bécsben és levelezőinktől is kapunk híreket. Természetesen saját hírszolgálat híján, főként a lapok hírrovatából válogatunk. Olvasótáborunk egyharmada az amerikai munkásmozgalom „harcias” hőskorának politikailag ma is aktív tagjaiból adódik. A későbbi, más-más politikai események hatására kivándorlók politikai érdeklődése azonban ennél sokrétűbb. Ez nem kevés gondot és fejtörést okoz a szerkesztőiknek, hogy nézeteik képviselve legyenek a Magyar Szóban. Az egész emberiség érdeke tehát nekünk is központi célunk a béke megvédése. Erre konkrét példa, hogy állandó felhívással fordultunk olvasóinkhoz: „írjatok szenátoraitoknak, hogy támogassák a SALT II. egyezményt!” Amerikában a Magyar Szó volt az egyetlen magyar nyelvű újság, amely síkraszállt az enyhülésért. Olvasóink bármely társadalmi réteghez tartoznak is, egyaránt bőrükön érzik a növekvő gazdasági problémákat és egyaránt érdeklődnek az óhazai események iránt. Ez az a közös alap, amelyre építkezhetünk, amelyre a jövőnket építhetjük. — A külföldi magyar nyelvű sajtóval kapcsolatban sokszor felvetődik a kérdés: csak magyarul íródjanak-e a cikkek? Ugyanis a befogadó országokban született fiatal magyar származásúak közül kevesen beszélik szüleik anyanyelvét — és ez különösen így van az Egyesült Államokban —, így ezeknek a lapoknak a közlendőit nem értik. Nem okoz ez gondot az Amerikai Magyar Szó szerkesztőinek? — Természetesen már évekkel ezelőtt felfigyeltünk a jelenségre és keressük a megoldást. Másfél éve közreadunk egy négyoldalas havi mellékletet angol nyelven, Heritage címmel. Azóta több mint száz, magyarul nem értő, de kultúránk iránt érdeklődő előfizetőt is szereztünk. Ez is bizonyítja, hogy ez a továbblépés, sőt, a továbbélés útja. Azonban mind anyagi, mind szervezeti kereteink meglehetősen szűkek a lap további bővítéséhez. Ez év elején Magyarországon megjelent egy új, angol nyelvű folyóirat a Hungarian Digest, ebből fogunk tallózni, átvenni cikkeket. A szükség kívánja így, de mindezt szeretnénk a magunk erejéből megoldani. — Hogyan ítéli meg a Magyar Szó jövőjét? — Egyrészt biztatónak látom, hiszen a lassan kihaló, idős olvasóink helyett évente 150 —200 új előfizetőt sikerülj toborozni. A szerkesztőség személyi állományát illetően azonban kevésbé rózsás a helyzet Munkatársaink nem fiatalemberek és felváltásukat nem tudnánk egyik pillanatról a másikra megoldani. Egy biztos: a Magyar Szónak meg kell jelennie mindaddig, amíg lesznek magyarul beszélők Amerikában. A töljbi, az még nyitott kérdés... L. S. FOTO: GABOR VIKTOR 13
