Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-28 / 13. szám
3 1. A nyírbátori (ma református) templom belseje. A vele szemben épült ferences templommal együtt Báthori István erdélyi vajda emeltette 1479-ben a kenyérmezei diadal emlékére 2. A diósgyőri várpalota, Nagy Lajosnak idősebb korában kedvenc lakóhelye 3. A kassai plébániatemplom a XIV. század második feléből, a középkori Magyarország legnagyobb és történeti emlékekben egyik leggazdagabb gótikus temploma 4. A budai vár számára 1440 körül burgundi mintára készült, nemrég feltárt szobrok egyikének torzója FOTO — MTI 5. Kolozsvári Márton és György Szent György-szobra a prágai királyi vár udvarán SZVOBODA FERENC REPRODUKCIÓJA 5 a németalföldi és burgundi „északi reneszánszot” plántálták hazánkba az 1440 körül készült budavári lovag- és prófétaszobrok, valamint a XVI. század elején élt Lőcsei Pál mester fafaragásai. A magyarországi gótika két évszázadára a koldulórendek, a dominikánusok és a ferencesek szellemisége nyomta rá bélyegét. Városi rendek voltak s elsősorban a városi polgársághoz és a mezővárosi cívisekhez szóltak anyanyelvű prédikációikkal. A figyelem felkeltésére mesemotívumokat szőttek beszédeikbe, s így terjedt el népünk körében számos keleti mese. Ök voltak az első magyar nőnevelők is, mert mindkét rendnek volt női harmadrendje, az úgynevezett beginák. Alighanem ezek számára íródott az első ismert magyar költemény, az ómagyar Mária-siralom. A ferencesek krónikákat is írtak a XIV. században, s általában ők látták el legendák, himnuszok, passiójátékok, elmélkedések írásával és felolvasásával a magyar nép minden rétegét szellemi táplálékkal. A korszak vége felé már a beginák maguk is művelték az anyanyelvi irodalmat vagy legalábbis fordítottak magyarra vallásos szövegeket (Ráskai Lea, Sövényházi Márta). Az egyházi művelődés túltengése nem nyomta el teljesen a világi értelmiség szellemi tevékenységét. Számosán végeztek egyetemi tanulmányokat, anélkül, hogy papi pályára készültek volna. Ilyen „klerikusokból” kerültek ki a királyi kancellária tisztviselői. Kun László udvarában élt Kézai Simon mester, aki krónikájában elsőnek fejtette ki a hun—magyar rokonság eszméjét, ezzel is támogatva királyának a pogány kunokra támaszkodó, az egyházzal szembeforduló politikáját. A XIV. század közepén Küküllei János irta meg Nagy Lajos uralkodásának történetét. Ha eredeti változataiban nem is maradt fenn, a Toldi- és a Tar-monda bizonyítja, hogy virágzott a világi epika is. i MAKRAI LASZLÖ 13
