Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-06-28 / 13. szám
azánkat általában nyersanyagszegény országnak tartja a közvélemény, holott ásványi kincseink korántsem jelentéktelenek. Hogyan ítélhetjük meg nyersanyagigényeink hazai forrásból való kielégítésének lehetőségeit? — Aki abból indul ki, hogy mondjuk a krómot, a higanyt, a kősót, a kálisót vagy a foszfátot importból kell beszerezni, az kétség kívül arra a megállapításra jut, hogy nyersanyagszegény ország vagyunk. Köztudott az is, hogy sok más fontos ásványi anyagból, például kőolajból, földgázból és kokszolható szénből szintén nem lehetünk önellátók, bár ezek kisebb-nagyobb részét saját forrásainkból tudjuk fedezni, ami már nem csekélység. Szép számmal vannak azonban olyan értékes nyersanyagaink is, amelyekből készleteink elégségesek ahhoz, hogy bányászatunk teljes egészében ellássa a magyar gazdaságot, sőt exportra is termeljen. Az ilyen, viszonylag bőven rendelkezésre álló kincseink közé tartozik a réz is. Olyan nagyon szegények tehát mégsem vagyunk, de teljes körű önellátásról nem beszélhetünk sem ma, sem a jövőben. Az viszont reális célkitűzés, hogy az idehaza szükséges nyersanyagoknak összességében mintegy a felét hosszabb távon is tudja termelni a magyar bányászat. A recski rézvagyon jelentőségéről, az érc minőségéről és a készletek nagyságáról sokféle véleményt hallani. Tulajdonképpen mekkora ez a vagyon, és hol lehet a valóságos helyünk a réztermelő országok sorában? — Be kell érnünk egy szerényebb helyezéssel is. Minden túlzás nélkül megállapíthatjuk azonban, hogy a recski rézérctelep a népgazdaság távlatilag is jelentős vagyona, amelynek hasznosítása nagy lehetőségeket ígér. Az eddig megismert készletek mennyisége és minősége is kielégítő. A már felmért ércvagyon a tervezett legnagyobb termelés esetében is több mint harminc évre elegendő, és a további kutatások is biztatóak, így, elképzeléseink szerint, a kiépítendő recski kombinát a teljes rézszükségletet ki tudja elégíteni. Exportálni is fogunk. A világ réztermeléséből való részesedésünk a későbbiekben sem haladhatja meg az egy százalékot, az európai rangsorban viszont a Szovjetunió, Lengyelország, Jugoszlávia és Bulgária után következhetünk. Ezek szerint a recski készletek kiaknázásától jelentős népgazdasági hasznot remélhetünk? Az egyik épülő feltáró vágatban — Szerintem a várható népgazdasági haszonból bőségesen visszatérülnek majd a beruházás költségei, hiszen a hazai réztermelés megkezdése tetemes importtól mentesíti a népgazdaságot. Hadd jegyezzem meg, hogy a réz világpiaci ára néhány év alatt kétszeresére emelkedett: jelenleg tonnája körülbelül két-három ezer dollárba kerül. De az is igaz, hogy ez az ár ingadozik, és nem tudni, hogyan alakulhat a jövőben. Rézvagy ónunkat úgy kamatoztathatjuk igazán, ha a lehető legmagasabb feldolgozottsági fokon értékesítjük. Kialakultak-e már elképzelések a hazai rézkombinát megépítésére? FOTÓ: TÓTH GYULA — MTI — Az alapvető elképzelések már évekkel ezelőtt kialakultak. Azóta a hazai tervezőintézetek a tervváltozatok és gazdaságossági számítások egész sorát készítették el, sőt, szovjet és nyugati cégek is több megvalósítási tanulmányt dolgoztak ki. Mindezen vizsgálati eredményeket felhasználva és továbbfejlesztve készítette el a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet a terveket. Az ország jelenlegi helyzetében nagyon meg kell gondolni, mennyit fordítsunk beruházásokra. Milyen érvek szólnak mégis a rézkombinát mellett? — Feltétlenül mellette szól, hogy ez a vagyon magyar földben található, hazai bányászati kultúrával tudjuk kitermelni és Csepelen már ma is világszínvonalú továbbfeldolgozó-technológiával rendelkezünk. Még a beruházás nagy eszközigényeit figyelembe véve is, a bányászattól a magasabb feldolgozottsági fokú termékekig az egész folyamat együttes eredménye feltétlenül versenyképes. Tudomásunk szerint felvetődött annak a lehetősége is, hogy esetleg külföldi részvétellel építsük meg a kombinátot. Kaptunk erre konkrét ajánlatokat? — A külföldi hitelből vagy esetleg külföldi részvétellel való megvalósítás lehetősége nemcsak felvetődött, hanem illetékes pénzügyi és külkereskedelmi szervek több irányban folytattak erről magas szintű tárgyalásokat. A konkrét ajánlatokról, illetve a tárgyalások eredményeiről korai lenne nyilatkozni a végleges döntés előtt. Hogyan áll jelenleg a recski rézbánya kiépítése? Igaz, hogy lassították a beruházást? — Lényegében még meg sem kezdődött. Elkészült ugyan egy 1200 méteres függőleges akna, és hamarosan befejeződik a másodiknak a mélyítése. A két aknát 700 méteres mélységben már vágat köti össze. De a recski bányanyitás mindeddig nem szerepelt a kiemelt beruházások között. Csupán a mélyszinti kutatás volt kiemelt feladat. Jelenleg is ez a munka folyik: olcsóbb a föld alól kutatni. Természetesen az elkészült aknákat, vágatokat, később a termelés során is fel lehet használni: termőbe fordulnak ugyanúgy mint az olajbányászatban a sikeres kutatófuratok. Egyébként még az idén az Állami Tervbizottsághoz is benyújtjuk a fejlesztési , tervet. Nem tartott túlságosan sokáig, amíg ez a lépés megszületett? — Valóban, az ércbányászat történetében is szokatlanul sok vita árán jutottunk el idáig. Ez részben érthető, mert az érc a felszín alatt olyan nagy mélységben helyezkedik el, ahonnan Recsken kívül egyedül az amerikai San Manuelban termelnek ki rezet. De még ott is külfejtéssel kezdték valamikor a század elején, s így érkeztek el idáig. A nagy mélység sokakban ébresztett kétségeket a kitermelés gazdaságosságával kapcsolatban. Ráadásul az ilyen típusú ércek réztartalma általában alacsony, noha ezek adják ma a világtermelés hatvan százalékát. Nos, a mi ércünk egy százalék körüli réztartalma még mindig jobb az átlagosnál. FLANEK TIBOR 7 Rézvagyonunk és a holnap gazdasága Az utóbbi időben megismert kincseink közül kiemelkedő jelentőségűnek ígérkezik a recski rézvagyon. A Mátra vidékén mór a múlt században is bányásztak színesfémeket, de a régebben feltárt készleték napjainkra lényegében kimerültek. Már-már a hazai rézbányászat alkonyát emlegettük, amikor a kutatások várakozáson felüli eredménnyel jártak: nagy mélységben európai viszonylatban is számottevő rézércet találtak, s ez ismét Recsk felé fordította a figyelmet. Miután az ezredforduló táján körülbelül kétszer annyi nyersanyagot fogunk elfogyasztani, mint jelenleg, a világpiaci árak rohamos emelkedése mellett, egyáltalán nem közömbös, mennyire tudunk támaszkodni saját forrásainkra. Ennek lehetőségeiről, a rézvagyon hasznosításáról DR. KAPOLYI LÁSZLÓ nehézipari miniszterhelyettessel beszélgetett a Népszava munkatársa.
