Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-05-17 / 10. szám
1. A koppenhágai közönség 2. Záray Márta és Vámosi János a stockholmi Konserthus színpadán 3. Fellépés előtt 4. Pálos Zsuzsa Szilvási Lajos írását adja elő SKANDINÁVIA ÖRÖKZÖLDEK ÉS Elmondani vagy leírni egyszerű az előadói siker képletét: jó számokat, értékes, pódiumra való műveket kell jól előadni. Ám ha alkalmunk van egy műsort többszer is megtekinteni ha fellépés előtt és után együtt lehetünk a művészekkel, megfigyelhetjük, mit hogyan fogad a közönség, a kurta képlet bonyolult, több ismeretlenes egyenletté válik. * A népszerű táncdalénekes házaspár, Záray Márta és Vámosi János, Pálos Zsuzsa, a József Attila Színház művésze, a zongorista Kertész János és a dobos Bánki Péter hét skandináviai városban lépett fel a Magyarok Világszövetsége szervezésében: a svédországi Malmőben, Oloíströmben, Eskilstunában és Stockholmban, ezután a norvég fővárosban, Oslóban, majd Koppenhágában és Dánia második legnagyobb városában, Arhusban. Jómagam három előadásukon lehettem jelen, s mi tagadás, néhány „ismeretlen” megfejtetlen maradt a számomra. Nem győztem például csodálni, hogyan sikerülhetett a fárasztó utazásokkal tarkított tíznapos turnén — a tanúk szerint mind a hét ízben —, oly frissen, teljes szívvel és odaadással színpadra lépniük. Azt hiszem, mindez a közönség érdeme is. Hiszen az előadóművész számára a meleg fogadtatás, a publikum rokonszenve a leghatásosabb doppingszer, s ebben sehol sem volt hiány. Mondják, hogy Malmőben nagy hirtelen pótszéksorokat kellett a rendezőknek felállítaniuk, a stockholmi Konserthus termében mintegy négyszázötvenen foglaltak helyet, az oslói előadásra távoli településekről is érkeztek nézők, telt ház volt Koppenhágában is, ahol a közönség felállva ünnepelte a művészeket. Az árhusi példa meg azt bizonyította, hogy egy aránylag kis közönség is megteremtheti a jó előadáshoz nélkülözhetetlen atmoszférát. A városban és környékén ugyanis csupán hetven olyan család él, ahol a férj, avagy a feleség magyar, ám a helyi cserkészotthon termében csakúgy kitűnő volt a hangulat, mint a turné többi állomásán. A lelkes fogadtatás nyilván annak is szólt, hogy óhazából érkezett művészeket, magyar nyelvű műsort hallgathattak a svédországi, norvégiai, dániai magyarok. S akárcsak itthon, a skandináviai turné során is a művészi teljesítmény hatott elsősorban, és az az emberi melegség, közvetlenség, amely résztvevővé tudta varázsolni a közönséget. Mi érdekli leginkább a nőket? — tette fel a kérdést Pálos Zsuzsa. — Kórusban érkezett a válasz: a divat, a férfiak ..., és nagy nevetés fogadta a megfejtést: hát a másik nő! Hát a férfiakat? Persze, hogy a nők . ..! E röpke párbeszédet versek és prózák követték arról, milyennek látják a férfiak a nőket. Pálos Zsuzsa műsora más részében sanzonokat is énekelt, József Attila-verseket is szavalt. Amit előadott, és ahogyan előadta, az tartalmas volt, könnyed és szórakoztató, szereplésével rácáfolt aggodalmamra: vajon megférnek-e egy műsorban a klasszikusok az örökzöld slágerekkel? Oloíströmben a helybeli gyerekek különösen szívükbe zárták a művésznőt. A fellépés utáni baráti találkozó alatt az olofströmi magyarok gyerekei is bemutatkoztak népitánccal, játékokkal. Csakhamar Pálos Zsuzsa is beállt a körbe, és újabb magyar dalokra, népi játékokra tanította meg a kicsinyeket. 14
