Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-05-03 / 9. szám

Balogh Ernő, Washingtonban élő honfitársunk — Bartók Béla egyik barátja és segítője Ameri­kában — 1909-től hat esztendőn át Bartók növendéke volt a bu­dapesti Zeneakadémián. Miután külföldön telepedett le, két alka­lommal is meghívta századunk egyik legnagyobb magyar muzsi­kusát amerikai koncertsorozatra. Balogh Ernő levelét érdekes, szá­munkra eddig ismeretlen felvétel­lel egészítette ki, amelyen a kö­zépen álló Bartók Béla mellett balról, Balogh Ernő, jobbról pe­dig Max Reinhardt áll, a híres német rendező. >K Köszönettel nyugtázzuk Hje­­rén-Gombár Edit Stockholmból küldött levelét, amelyben érde­kes adatokkal járul hozzá — a lapunkban korábban közzétett fel­hívás alapján —• a Kodály-emlék­­album létrehozásához. Levelét to­vábbítjuk a zeneszerző özvegyé­nek. * Egyik olvasónk érdeklődő leve­lére válaszoljuk, hogy barátai és tisztelői idén köszöntötték 70. szü­letésnapján Szekszárdi Molnár István költőt. Versei és írásai a felszabadulás előtt öt kötetben je­lentek meg, azóta is rendszeresen publikál napilapokban és hetila­pokban. * Január 19-én a Belgiumi Ma­gyarok Kulturális Egyesülete köz­gyűlésen választotta meg az új vezetőséget. Az elnök ismét Szűcs Iván lett. Üjjáalakult a BMKE Híradó szerkesztő bizottsága is, Mécs László újságíró vezetésével. Feb­ruár 16-án farsangi bált rendez­tek több mint 350 szórakozni vá­gyó vendéggel. Erre az alkalom­ra jelent meg a BMKE Híradó III. évfolyamának első száma. Szűcs Iván elnök és Mécs László lapszerkesztő bemutatkozója után az egyesületi hírek, interjú, tréfás köszöntő és a rejtvények mellett felhívta az olvasók figyelmét a magyar művészek estjére. Földes Judit (Belgium) tudósítása nyomán 4': 1979 novemberében Litkey György festőművész emlékére a Belgiumi Magyar Kulturális Egye­sület a Belgiumban élő magyar származású képzőművészek mű­veiből kiállítást rendezett az egye­sület helyiségében. Húsz művész alkotásai szerepeltek a tárlaton, amelynek megnyitóján dr. Tardos József nagykövet és Széles Ká­roly konzul is részt vett. Kellner József, az egyesület vezetője (ké­pünkön) mondta a megnyitó be­szédet. Fotó: Lendvai Árpád — Belgium. Kulcsár Balázs olvasónk, aki Brazíliában él — a Magyar Hí­rek Kincses Kalendáriumában örömmel olvasta Lénárt György „Sebron” című írását Tapolcáról, amely az ő szülőföldje is. Mint írja, Boldizsár Iván, a kalendá­rium szerkesztője, rossz tapaszta­latokat szerzett egyszer a tapol­cai presszókávéval kapcsolatban. Ez bizony rosszul eshet annak, aki a kávé őshazájában él. Csu­pán vigasztalásul: pestiesen ilyen­kor azt szokták mondani, hogy a presszós kisasszony „csak a szí­vét adta — kávé helyett”. * Szántó Szabó Ilona 24 év alatt írott verseit küldte el Angliából a Magyar Hírek szerkesztőségébe. Neki is és másoknaknak is üzen­jük, hogy versek közlésére csak igen ritkán vállalkozhatunk. Szíves elnézését kérjük a svéd­országi Teddy Kuttenberg özve­gyének, amiért férje nemes gesz­­tusú adományozásáról írott cik­künkben tévesen írtuk a nemrég elhunyt művész keresztnevét. * Fehér Magda, az Egyesült Ál­lamokban élő levélírónk kifogá­solja, hogy nem minden esetben érti meg azokat a szavakat, ame­lyeket a Magyar Hírekben, illet­ve a Kincses Kalendáriumban ol­vas. Ötven éve hagyta el Ma­gyarországot, ezért talán érthető, hogy a nyelv fejlődésével és vad­hajtásaival nem tart lépést. Le­velében felsorol néhány szót, amelyet nem értett — megkísérel­jük megmagyarázni, anélkül, hogy részletes szótörténeti fejtegetése­ket fűznénk hozzá: Nyomás úszni — menj úszni, siess csüccs — ülj le krecli — az ember számára szűk helyiség, sarok randalírozni — rendetlenkedni stopposokat kabdoválják — fel­szedik az autóstopposokat Megyeri Sári (Sacy von Blon­­del) Párizsban élő magyar írónő a Magyar Posta által meghonosí­tott irányítószámot kritizálja le­velében. Mi tagadás, magunk is nehezen szoktuk meg, hogy a cím után odabiggyesszük az irányító­számot is, de ez a japán gyárt­mányú levélszortírozó automata másképpen képtelen a pontos címre továbbítani a küldeményt. Az érthető, hogy levélírónk nem ismeri a csaknem negyvenolda­las magyar irányítószámok jegy­zékét, de ismernie kell hazai le­velezőpartnereinek ! Mert ugye elhiszi, hogy a gép nem tud „el­nézően bánni” a külföldről érke­ző postacsomagokkal... *■ Hazai olvasóink is árgus sze­mekkel olvassák lapunkat, bizo­nyíték rá Varga János gépész­­mérnök levele, aki 1979/15. szá­munkban megjelent, a takarék­betét-állományról szóló cikkünkre hívja fel a figyelmet, amelyben a takarékbetét-állományt 132 mil­lió forintban jelöltük meg, amely helyesen 132 milliárd. 1980/12. számunkban II. János Pál pápát a nyomda ördöge VI. János Pál­nak keresztelte el.. . DOLLES MÁRIA (Tóthné) volt bu­dapesti lakost, aki mintegy 6 évvel ezelőtt telepedett le leányával Kana­dában élő fivérénél, keresi barátnő­je Takó Tamásné Detrich Katalin az USA-ból. TÓTH KAROLY (1901. Nagykónyi, Tolna m., anyja neve: Hídvégi Te­réz! 1907-ben került külföldre. Ál­lítólag Washington közelében él. Ke­resi unokatestvére özv. Rostás Já­­nosné, Pécsről. SIPOS JÓZSEF (1939. jún. 1-én szü­letett Vasváron, Vas megye, anyja neve: Tisztás Mária) 1956-ban kül­földre távozott. Utolsó ismert címe: Cloverdale 1958 B. C. Canada. 1973- ban írt utoljára. Keresi Sipos Jó­zsef, aki nagyon aggódik fiáért. SCHANNEN MIKLÓS (1935. XI. 2- án született Lúgoson, Temes m., any­ja neve: Csémann Margit) 1956-ban külföldre ment, és Angliában telepe­dett le. Keresi beteg édesanyja, Kés­márki Béláné Budapestről. SZABÓ MIKLÓS (született: 1936. július 6-án, anyja neve: Pásztor Ju­lianna.) 1956-ban ment ki külföld­re, és utoljára 1978-ban adott hírt magáról Kanadából. Keresi beteg, aggódó édesanyja és testvére, Kál­mán Budapestről. SUZANNA KÉPÍRÓ (született Bu­dapesten, 1926-ban. Anyja neve: Vincze Erzsébet), kb. 50 évvel ez­előtt édesanyjával külföldre távo­zott. Utoljára 1947—48-ban adott hírt magáról, Venezuelából. Ezt megelő­zően Párizsban élt. Keresi Vincze Ferenc (Lulu) Budapestről. ORBÁN MIKLÓS (1889. január 28- án, Vitkán született, anyja neve: Kiss Zsuzsanna) 1926 júliusában vándorolt ki Kanadába. 1957. január 12. óta nem tudnak róla semmit. Ke­resi leánya. Kajor Lajosné, Vásá­­rosnaményről. FRÜHZEITIG OLGA (született Bu­dapesten. 1927-ben. Anyja neve Burvzlauer Zisi) 1946—47-es évek­ben vándorolt ki. és utoljára másfél évvel ezelőtt írt Izraelből. Keresi idős nagynénje, Frühzeitig Eszter, Budapestről. BODNÁR ISTVÁN (1932. április 28- án született Mátészalkán, anyja ne­ve: Bodnár Mária), 1946 óta él kül­földön. Ausztráliában (Sydney) tele­pedett le. Nős, két gyermeke van, István és Antal. Keresi Miskolcon élő édesanyja. Bodnár Gáspárné. KOVÁCS FERENC (Budapesten született, 1941. dec. 4-én, anyja ne­ve: Kovács Erzsébet) 1965-ben kül­földre ment. utoljára Kanadából adott hírt magáról. Keresi testvére Bényey Imréné, Budapestről. WEISZ FERENC (Békéscsabán szü­letett 1936. június 24-én. Anyja ne­ve: Muzslay Klementina) 1956-ban ment ki külföldre. Egy idő után Bra­zíliából jelentkezett. 1977 októbere óta nem ad hírt magáról. Keresi öz­vegy édesanyja, Békéscsabáról. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik is­merik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy ve­gyék fel a kapcsolatot az őket kere­sőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖ­VETSÉGE készséggel továbbítja le­veleiket a kerestetőkhöz. Címe: Ma­gvarok Világszövetsége Budapest, H—1905. 22

Next

/
Thumbnails
Contents