Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-05-03 / 9. szám

Balogh Ernő, Washingtonban élő honfitársunk — Bartók Béla egyik barátja és segítője Amerikában — 1909-től hat esztendőn át Bartók növendéke volt a budapesti Zeneakadémián. Miután külföldön telepedett le, két alkalommal is meghívta századunk egyik legnagyobb magyar muzsikusát amerikai koncertsorozatra. Balogh Ernő levelét érdekes, számunkra eddig ismeretlen felvétellel egészítette ki, amelyen a középen álló Bartók Béla mellett balról, Balogh Ernő, jobbról pedig Max Reinhardt áll, a híres német rendező.

>K

Köszönettel nyugtázzuk Hjerén-Gombár Edit Stockholmból küldött levelét, amelyben érdekes adatokkal járul hozzá — a lapunkban korábban közzétett felhívás alapján —• a Kodály-emlékalbum létrehozásához. Levelét továbbítjuk a zeneszerző özvegyének.

*

Egyik olvasónk érdeklődő levelére válaszoljuk, hogy barátai és tisztelői idén köszöntötték 70. születésnapján Szekszárdi Molnár István költőt. Versei és írásai a felszabadulás előtt öt kötetben jelentek meg, azóta is rendszeresen publikál napilapokban és hetilapokban.

*

Január 19-én a Belgiumi Magyarok Kulturális Egyesülete közgyűlésen választotta meg az új vezetőséget. Az elnök ismét Szűcs Iván lett.

Üjjáalakult a BMKE Híradó szerkesztő bizottsága is, Mécs László újságíró vezetésével. Február 16-án farsangi bált rendeztek több mint 350 szórakozni vágyó vendéggel. Erre az alkalomra jelent meg a BMKE Híradó

III. évfolyamának első száma. Szűcs Iván elnök és Mécs László lapszerkesztő bemutatkozója után az egyesületi hírek, interjú, tréfás köszöntő és a rejtvények mellett felhívta az olvasók figyelmét a magyar művészek estjére.

Földes Judit (Belgium) tudósítása nyomán

4':

1979 novemberében Litkey György festőművész emlékére a Belgiumi Magyar Kulturális Egyesület a Belgiumban élő magyar származású képzőművészek műveiből kiállítást rendezett az egyesület helyiségében. Húsz művész alkotásai szerepeltek a tárlaton, amelynek megnyitóján dr. Tardos József nagykövet és Széles Károly konzul is részt vett. Kellner József, az egyesület vezetője (képünkön) mondta a megnyitó beszédet. Fotó: Lendvai Árpád — Belgium.

Kulcsár Balázs olvasónk, aki Brazíliában él — a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumában örömmel olvasta Lénárt György „Sebron” című írását Tapolcáról, amely az ő szülőföldje is. Mint írja, Boldizsár Iván, a kalendárium szerkesztője, rossz tapasztalatokat szerzett egyszer a tapolcai presszókávéval kapcsolatban. Ez bizony rosszul eshet annak, aki a kávé őshazájában él. Csupán vigasztalásul: pestiesen ilyenkor azt szokták mondani, hogy a presszós kisasszony „csak a szívét adta — kávé helyett”.

*

Szántó Szabó Ilona 24 év alatt írott verseit küldte el Angliából a Magyar Hírek szerkesztőségébe.

Neki is és másoknaknak is üzenjük, hogy versek közlésére csak igen ritkán vállalkozhatunk.

Szíves elnézését kérjük a svédországi Teddy Kuttenberg özvegyének, amiért férje nemes gesztusú adományozásáról írott cikkünkben tévesen írtuk a nemrég elhunyt művész keresztnevét.

*

Fehér Magda, az Egyesült Államokban élő levélírónk kifogásolja, hogy nem minden esetben érti meg azokat a szavakat, amelyeket a Magyar Hírekben, illetve a Kincses Kalendáriumban olvas. Ötven éve hagyta el Magyarországot, ezért talán érthető, hogy a nyelv fejlődésével és vadhajtásaival nem tart lépést. Levelében felsorol néhány szót, amelyet nem értett — megkíséreljük megmagyarázni, anélkül, hogy részletes szótörténeti fejtegetéseket fűznénk hozzá:

Nyomás úszni — menj úszni,

siess

csüccs — ülj le

krecli — az ember számára szűk helyiség, sarok

randalírozni — rendetlenkedni

stopposokat kabdoválják — felszedik az autóstopposokat

Megyeri Sári (Sacy von Blondel) Párizsban élő magyar írónő a Magyar Posta által meghonosított irányítószámot kritizálja levelében. Mi tagadás, magunk is nehezen szoktuk meg, hogy a cím után odabiggyesszük az irányítószámot is, de ez a japán gyártmányú levélszortírozó automata másképpen képtelen a pontos címre továbbítani a küldeményt. Az érthető, hogy levélírónk nem ismeri a csaknem negyvenoldalas magyar irányítószámok jegyzékét, de ismernie kell hazai levelezőpartnereinek ! Mert ugye elhiszi, hogy a gép nem tud „elnézően bánni” a külföldről érkező postacsomagokkal...

*■

Hazai olvasóink is árgus szemekkel olvassák lapunkat, bizonyíték rá Varga János gépészmérnök levele, aki 1979/15. számunkban megjelent, a takarékbetét-állományról szóló cikkünkre hívja fel a figyelmet, amelyben a takarékbetét-állományt 132 millió forintban jelöltük meg, amely helyesen 132 milliárd. 1980/12. számunkban II. János Pál pápát a nyomda ördöge VI. János Pálnak keresztelte el.. .

DOLLES MÁRIA (Tóthné) volt budapesti lakost, aki mintegy 6 évvel ezelőtt telepedett le leányával Kanadában élő fivérénél, keresi barátnője Takó Tamásné Detrich Katalin az USA-ból.

TÓTH KAROLY (1901. Nagykónyi, Tolna m., anyja neve: Hídvégi Teréz! 1907-ben került külföldre. Állítólag Washington közelében él. Keresi unokatestvére özv. Rostás Jánosné, Pécsről.

SIPOS JÓZSEF (1939. jún. 1-én született Vasváron, Vas megye, anyja neve: Tisztás Mária) 1956-ban külföldre távozott. Utolsó ismert címe: Cloverdale 1958 B. C. Canada. 1973- ban írt utoljára. Keresi Sipos József, aki nagyon aggódik fiáért. SCHANNEN MIKLÓS (1935. XI. 2- án született Lúgoson, Temes m., anyja neve: Csémann Margit) 1956-ban külföldre ment, és Angliában telepedett le. Keresi beteg édesanyja, Késmárki Béláné Budapestről.

SZABÓ MIKLÓS (született: 1936. július 6-án, anyja neve: Pásztor Julianna.) 1956-ban ment ki külföldre, és utoljára 1978-ban adott hírt magáról Kanadából. Keresi beteg, aggódó édesanyja és testvére, Kálmán Budapestről.

SUZANNA KÉPÍRÓ (született Budapesten, 1926-ban. Anyja neve: Vincze Erzsébet), kb. 50 évvel ezelőtt édesanyjával külföldre távozott. Utoljára 1947—48-ban adott hírt magáról, Venezuelából. Ezt megelőzően Párizsban élt. Keresi Vincze Ferenc (Lulu) Budapestről.

ORBÁN MIKLÓS (1889. január 28- án, Vitkán született, anyja neve: Kiss Zsuzsanna) 1926 júliusában vándorolt ki Kanadába. 1957. január 12. óta nem tudnak róla semmit. Keresi leánya. Kajor Lajosné, Vásárosnaményről.

FRÜHZEITIG OLGA (született Budapesten. 1927-ben. Anyja neve Burvzlauer Zisi) 1946—47-es években vándorolt ki. és utoljára másfél évvel ezelőtt írt Izraelből. Keresi idős nagynénje, Frühzeitig Eszter, Budapestről.

BODNÁR ISTVÁN (1932. április 28- án született Mátészalkán, anyja neve: Bodnár Mária), 1946 óta él külföldön. Ausztráliában (Sydney) telepedett le. Nős, két gyermeke van, István és Antal. Keresi Miskolcon élő édesanyja. Bodnár Gáspárné. KOVÁCS FERENC (Budapesten született, 1941. dec. 4-én, anyja neve: Kovács Erzsébet) 1965-ben külföldre ment. utoljára Kanadából adott hírt magáról. Keresi testvére Bényey Imréné, Budapestről.

WEISZ FERENC (Békéscsabán született 1936. június 24-én. Anyja neve: Muzslay Klementina) 1956-ban ment ki külföldre. Egy idő után Brazíliából jelentkezett. 1977 októbere óta nem ad hírt magáról. Keresi özvegy édesanyja, Békéscsabáról. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: Magvarok Világszövetsége Budapest, H—1905.

22