Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-05-03 / 9. szám

Bikaviadaiok Budapesten az állatkert területen épült óriási arénában 1904. évi junius 4-én, 5-én és 8-án-TPOULY fiíssss a Sevillában I-sö díjjal kitünteteti toreador Spanyol- s Délfrancziaország első „Qnadrill -jával 24 vadon tenyésztett szilaj spanyol bika, herczeg Osuna, Viret, Dijol, Desíondo, Cbabrara, valamint Pouly bikatenyészdéiböl. Páholy (4 wnv'viv) loo K. Heiyárak: I ülőhelyei; : 15. 12. 10, 8. 6 es 4 korona. % Jegyek előre válthatók: A Ko/pona Mcneijr^v iroUihan (Budapest. Vigadó-’ér 1). a Kova' szAllodabel fi<V<irodában, a nagyobb dnhAnvlüzsiPhen é - a Mcnetjeeyiroda hsaién vidéki fiók rod iitvin. Gerard és Zoli Dandy Jackson (Szakolczi Dániel) Harry Houdini SAPHIER HERBERT REPRODUKCIÓI EGYSZER VOLT PESTEN BIKAVIADAL „Circus” (Fejezetek a magyar cirkuszmű­vészet történetéből) ez a cím és meghatáro­zás áll Szekeres József és Szilágyi György most megjelent könyvén, amely a magyar artistaművészet történetét ismerteti. Törté­nelmi értékű illusztrációkkal, eredeti felvé­telekkel, egykori cirkuszplakátok reprodu­­kációival nemcsak a Fővárosi Nagycirkusz múltját idézi az olvasó elé, hanem bemutat­ja a múlt századbeli artistavilág érdekes ese­ményeit is. A két szerző történelmi visszatekintést ad a magyar artistavilág múltjáról, amely ré­gebbre nyúlik vissza, mint a pesti cirkusz alapítása. Eddig csak arról hallottunk, hogy „egyszer volt Budán kutyavásár”, de hogy bikaviadal is volt Pesten, azt csak e könyv lapjaiból tudtuk meg: 1904. június 4-én és még két napon rendeztek bikaviadalt Buda­pesten az Állatkert területén. Foglalkozik Szekeres József és Szilágyi György az egyko­ri Baroccaldi ligeti cirkusszal is, ez volt az el­ső magyar állandó cirkusz. Nem feledkezik meg e könyv arról sem, hogy a magyar ar­tisták közül néhányan az ország határain túl, például az Egyesült Államokban is nagy sikert arattak és világhírnévre tettek szert. Közli Harry Houdini, a bilincstörő király fényképét, akinek halála után Amerikában szobrot állítottak, és akiről nemrég egy ame­rikai író a Ragtime című regényt írta. E könyvből tudtuk meg, hogy Houdini — a közhiedelemmel ellentétben — Pesten látta meg a napvilágot, valahol a hetedik kerület­ben. Találkozunk a könyv lapjain Dandy Jack­­sonnal, aki mint bilincstörő megjárta a vi­lág valamennyi cirkuszát: a művésznév mö­gött Szakolczi Dániel, magyar artista rejtő­zött. A ma is működő és újjáépített ligeti Nagy­cirkusz múltja is érdekes színfoltokkal ele­venedik meg a szerzők feldolgozásában. Az egykori Fővárosi Cirkuszt a múlt század utol­só évtizedeiben Wulff Ede bérelte először, de vállalkozását nem kísérte siker és utána Be­­ketow Mátyás cirkuszigazgató következett a bérlők sorában, aki különösen lóidomításai­­ról volt nevezetes. Beketow világvárosi mű­sorral lepte meg a közönséget, de vállalko­zását nem kísérte anyagi siker. Műsoraiban a legkiválóbb magyar artistákat léptette fel, közöttük Dandy Jacksont. Sőt, Reinhardt rendezésében bemutatták Szophoklész drá­máját az Ödipus királyt. Tönkremenése után azonban 1929 áprilisában Beketow Mátyás a Dunába vetette magát. Beketowot követte Könyöt Sándor igazgató, majd később Fé­nyes György, aki a felszabadulásig vezette a Fővárosi Nagycirkuszt. Megemlékezik ez a könyv a századforduló és a század első évtizedeinek legnépszerűbb mulattatóiról, többek között Jancsi bohócról, Gerardról és Zoliról, aki bejárta a világ va­lamennyi nagy cirkuszát, de a háború kitöré­sekor visszajött Pestre, s 1944-ben sorstár­saival együtt Auschwitzba került, ahol a kis­ember, aki egész életében mindenkit mulat­tatott, tragikus szerephez jutott. ZSADÁNYI OSZKÁR GARAIGABOR Artisták Élő csipesz, lóg a trapézen a férfi fejjel lefele, foga közt kettős tárcsa, mintha mágneses nyelvet öltene. A vonzás túlsó pólusán függ s forog a nő — feszül a száj! Micsoda csók! — Köztük csupasz tér, tömör csönd s vétlen halál. Micsoda egymásrautaltság leng itt ég alatt, föld felett, micsoda gyakorlott makacs vágy ment s kockáztat két életet! Milyen figyelemben forognak s mily fegyelemben, tudva: csak együtt szállnak, ha egyikük vét_ mindketten aláhullanak!... Ő, ha igy tudnánk összefogni, egymásra bízott szeretők, mintha folyton fönn szállva, mintha folytonos zuhanás előtt! Ö, ha közös dolgok tevői, így tartanánk egymást, ilyen végzetes bizalommal egymás fogában s idegeiben! Ezrekbe fogódzók, ha hittel mondanánk, mint ők odafönn élik, hogy: a másik ügyéhez egész létemmel van közöm!.. . Forog, forog a nő a férfi foga közt — tompul a zene, csak dob kopog. — Valami gyors vég, bármi föloldás kellene! No most!? ... Földet ér a mutatvány. Fönt már a taps függönye leng. S ők ketten egyetlen groteszk bók szobrában állnak idelent. 23

Next

/
Thumbnails
Contents