Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-05-03 / 9. szám
A „MIRELir-TŐL A „GYES"-IG Kalandozások a betűszók és rövidítések világában II. Furcsa véletlen, hogy egy betűszó „értelmes” nevet, afféle „beszélő nevet” ad; nem a FOKÁ-ra gondolunk, amely a Folyam- és Kavicskotró Vállalat nevének rövidítése, s nincs köze a tengeri emlősökhöz, nem is a MÉH-re, amely a szorgalmas méhecskékhez hasonlóan gyűjtögetéssel foglalkozik — ámbár nem mézet, hanem mindenféle hulladékot gyűjt, lévén a Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat nevének rövidítése. A KERTI esetében sem kell azt hinnünk, hogy kerti cikkeket árusító vállalat: a Kereskedelmi Tervező iroda nevének rövidítése. A FÉSZEK művészklub nevéről is (ahová sok külföldi magyar szívesen ellátogat) legtöbben azt hiszik, hogy kedves, meghitt zugolyt akar jelenteni, holott valójában ez is rövidítés. Bállá Ignác, az egykor népszerű pesti újságíró írta a Káué/orrás-ban: „Ami a közönség első rétegét illeti, éppenséggel nem számítottak a Fészekre, amely egyébiránt akkortájt még csak alkotó betűiben lézengett: F. É. S. Z. E. K. = festők, építészek, szobrászok, zenészek, énekesek, komédiások. Az írókra sem reflektálnak. Egyáltalán, nem a koldusszegény bohémvilágra pályáznak.” A rövidítés alapja mások szerint: Festők, Építészek, Színészek, Egyéb Komédiások; de van. aki a Festők, Építészek, Szobrászok, és Egyéb Komédiások felsorolás kezdőbetűivel magyarázza. Hasonlóképpen jött létre az írók nemzetközi egyesületének neve, a P. E. N. (Poets, Essayists, IVovelista), amely — bizonyára nem is egészen véletlenül — azonos hangzású a „toll” jelentésű angol pen közszóval. E tulajdonnévként használt betűszók egy része aztán közszóvá lett, amint a „közért” esete is bizonyítja. („Leugrom a sarki közértbe” — halljuk gyakran.) Ez különben nem ritka jelenség nyelvünkben: a háryjánoskodik, a dobostorta (Dobos C. József híres cukrászmester nevéből), a zserbószelet (Gerbaud Emil neves cukrász nyomán) jó példái ennek. A mirelit ugyan a mélyhűtött élelmiszerek neve — márkaneve — nyelvünkben, de közszóként is használjuk, ha például „mirelit időről”, „mirelit légköriről beszélünk. Voltaképp ez is intézménynév volt: kezdetben a Frigelit (latinul a „frigidus” „hideg”-et, az elit kiválót jelent) vállalat gyártotta a fagyasztott élelmiszereket, majd ennek utóda a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság lett, s a kezdőbetűiből alkotott Mir betűcsoportot tették a „Frig” helyébe. Kétségtelen, hogy az ötvenes évek elején tömegével keletkeztek a sokszor kacifántos betűszók, mint például a Barnevál (Baromfifelvásárló Nemzeti Vállalat), a Semevál (Sertésfelvásárló Nemzeti Vállalat), a Vituki (Vízügyi Tudományos Kutató Intézet), Föbuha (Fővárosi Bútor, Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat stb.). A sokszor mulat-FŐBUHAhaha ságos rövidítések paródiája is hamarosan megszületett. Maszek szavunkról van szó, amelyből ige is született: maszekol. Előzménye azonban — Kellér Dezső tudósítása szerint — a priszek volt, amelyet a privát szektor összevonásából alkotott egy barátja: „Én most priszek vagyok” — újságolta az illető az eszpresszóban. A priszek mintájára alkotta meg humoristánk a maszek szót a magán szektor összevonásából, s terjesztette el egyik konferanszában az ötvenes évek elején. A maszek csak afféle „ál betűszó”, de keletkeztek igazi betűszókból is közszavak. Közszóvá lett a Minőségi Ellenőrző Osztály nevéből rövidült MEO. „Mily nemes az a kritikusi hevület, amely... a dicsteli metamorfózisra ... ráüti az írástudók MEO-pecsétjét”, olvashattuk irodalmi lapunkban az ötvenes években. Közszó is keletkezett belőle: ma is „meós”-nak nevezik a minőségi ellenőrt s tréfásan ma is ,,meóz”-unk, ha valamit tüzetesen ellenőrzünk. A betűszók egyre szaporodnak, a régiek újjászületnek vagy újak születnek. Az ábé az (Abortus Bizottság) nevéből ma már inkább történelmi fogalom, a GYES (vagy inkább: gyes) viszont annál előbb: még versben is olvashatunk „gyesen levő kismamák”-ról, azaz „Gyermekgondozási Segély”en levő fiatalasszonykákról. Az efféle szóalkotás természetesen nem valami sajátos magyar jelenség. Sőt! A tévé, a tévézik (a televízió rövidítéséből) „világjelenség”, s nemzetközi szóvá lett radar is bet) tűszó (a radio detection and ranging rövidítése), ahogy a második világháborúból származik a német betűszó, a Flak is, a Fliegerabwehrkanone rövidítése vagy a hírhedt zuhanóbombázó, a stuka, a Síurzkampfflugzeugtól. A rövidségre való törekvés szüli egyre másra szinte naponta a betűszókat. A kúpé „készpénz”-t, a kábé „körülbelül”-t, az eská „saját kezűleg”-et jelent, a nemzetközivé lett oké is betűszóból rövidült, ahogy a PVC (illetve: pévécé — a poliuinilclorid nevéből). Sok az új fogalom, kevés rá a szó — s a nyelv úgy segít magán, ahogy tud. Szeretjük vagy nem: a mozaikszók, betűszók vannak, élnek, szaporodnak, s úgy látszik, nélkülözhetetlen elemei huszadik századi szókincsünknek. SZILAGYI FERENC 21
