Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-04-19 / 8. szám
AZ IBUSZ-TÓL A RÖLTEX-IG Kalandozások a betűszók és rövidítések világában I. A Magyarországra érkező külföldi magyar mindjárt a határon összeakad néhány olyan szóval, felirattal, amelynek jelentését — hát még eredetét — hiába keresné az útiszótárakban. de még a nagyobb kéziszótárakban is. Itt van mindjárt a MÁV, az IBUSZ, az OTP. az ABC-áruház, a Közért, hogy csak néhányat említsünk kapásból. Az IBUSZ-ról a tájékoztató füzetekből kiderül. hogy afféle utazási iroda, de nem árt, ha tudjuk, hogy az 1902-ben létesült intézmény neve az idegenforgalmi Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság kezdőbe-r tűiből keletkezett, tehát nyelvészeti kifejezéssel, afféle „betűszó”. Ilyen a valuta- és devizabeváltóhelynek, az OTP-nek neve is: ez meg az Országos Takarékpénztár betűiből rövidült. Az autós turistákat az Áfor benzinkútjai fogadják: ennek neve az Asványolaj/orgalmi Részvénytársaság betűiből keletkezett. Hasonló hozzá a Közért, neve is, amely szinte közszóvá lett: a régi fűszer- és vegyeskereslami Papír- és Írószer Kiskereskedelmi Vállalat nevének rövidítése. A Röltex és a Rövidáru és Lakástextil nevének elmés összevonása, az OFOTÉRT-nek pedig az Optikai és Fotócikkeket Értékesítő Vállalat nevének rövidítése. A Patyolat s a Volán már nem rövidítés: önmagáért beszél mindkettő; a Patyolat a mosó- és vegytisztító vállalatnak, illetőleg üzleteinek a neve, a Volán pedig autós közlekedési vállalat, s egyben utazási iroda. MÉRT, azt még sejteném, de vajon hányán tudják, hogy a franciás, lenge, kecses hangzású ERMELÉR nem egyéb, mint Erdei Melléktermékeket Értékesítő Vállalat? A VILLRÁD nem Shakespeare egyik mesejátékának tünde szelleme, hanem egyszerűen és szerényen: Villamoscikk- és Rádiónagykereskedelmi Vállalat ... Én a RÖLTEXtől se vagyok elragadtatva, a HARIKÖT-ről is inkább egy Árpád-kori vezér, a Zalán futásának valamelyik hőse jut eszembe, mint a Harisnya- és Kötöttáruértékesítő Vállalat.” Nemrég elhunyt kiváló költőnk, a gyermekversek írásában is kifogyhatatlan leleményű Tamkó Sirató Károly viszont ó-izlandi hős nevét sejtette a Hariköt-ben s párjában a kedések korszerűbb utódjának neve, s a Községi Élelmiszerértékesítő Vállalat Részvénytársaság betűiből állt egybe. Az ABC-áruházakról is jó, ha tudjuk, hogy nem ábécés könyveket árusítanak, hanem „a-tól z-ig” minden fontos háztartási cikk megtalálható bennük, vagyis minden lényeges, fontos cikk. Egyes vélemények szerint az Alapvető Bolti Cikkek kifejezés rövidítésből keletkezett a ,,supermarket”-ok magyar elnevezése. Az IBUSZ s a nála is régibb (1880 körüli) MÁV = (Magyar Államvasutak) példája is bizonyítja, hogy a betűszók nem egészen új jelenségek nyelvünkben, habár elszaporodásukat kétségkívül elősegítette a meggyorsult idő, s a velejáró „lexikográfiai robbanás”: az új szavak — új fogalmak — hihetetlen méretű elszaporodása, s a nyomukban járó rövidítési kényszer. Beljebb haladva az országba, az üzletek cégtábláin egyre több a rövidítésből eredő bertBfcó: Tüzép, Tefu, OFOTÉRT, Röltex, Ápisz stb. Hogy a végén kezdjük: az Ápisz nem az egyiptomi szent bikát jelenti, sokkal jámborabb fogalom rejtőzik mögötte, lévén az ÁlNem árt, ha tudják autós vendégeink, hogy az AFIT Autófenntartó Ipari Tröszt nevének rövidítése, s széles szervizhálózata van (szakmai névrokona, a FIAT viszont az olasz Fabbrica Italiana di Automobili, Torino rövidítése). Nem valószínű, hogy hazalátogató honfitársaink kapcsolatba kerülnek a Köjál-lal. de jó, ha tudjuk, hogy a sajtóban gyakran előforduló mozaikszó a Közegészségügyi és Járványügyi Állomást takarja, ahogy az SZTK- ról sem árt tudni, hogy a közületi orvosi ellátás intézményének, a Szakszervezeti Társadalombiztosító Központnak a nevéből rövidült. A ,.Gelká”-val viszont lehet dolguk, ha például „szalad a kép” a tévé ernyőjén vagy recseg a magnó: a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat nevének rövidítése. A szakmailag rokon Keravill-ről sem árt, ha tudjuk, hogy a Kerékpár-, Rádió- és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat nevéből rövidült, s műszaki és villamossági cikkeket árusít. A különféle KTSZ-ek Kisipari Termelő Szövetkezeteket jelentenek, a közszóvá lett tsz-ek (téesz-ek) pedig mezőgazdasági termelőszövetkezeteket. Néha aztán egészen rossz hangzású betűszók is világra jöttek, mint például a Fűr-Fa (a fűrészelt faárukat forgalmazó vállalat nevéből) vagy a FÖMO (ez utóbbi ma is él, a fővárosi mozik fölött atyáskodó vállalat „beceneve”-ként). Efféle faramuci betűszavainkról írta a nyelvészkedésben is otthonos Karinthy Ferenc: „hogy mi a FŰSZERT vagy a GYŰ-í Róviköt-ben (a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat ,,rövi”-nevében). Balladát is írt róluk: legalább egy részletét hadd idézzük itt: Rőt kövön, rótt vár, zord Röviköt. Hetvenhét őse balladák hőse! Benne állt gazdája: Nagy Röviköt Mit tettél, mit tettél, ó, Röviköt? Hogy ellened vérbosszús ellened: Hariköt izgat és bujtogat. s undoknál undokabb „Bundokat” köt... A balladabeli párviadalban nagy Röviköt lett a győztes, bajtársa pedig Hariköt szép csendesen kimúlt a telefonkönyvekből. SZILAGYI FERENC (Folytatjuk) ILLUSZTRÁCIÓK: HEGYI FÜSTÖS LÁSZLÓ 21