Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1980-04-19 / 8. szám
BEMUTATKOZIK: Felföldi Anikó és Harsányi Frigyes Felföldi Anikó és Harsányi Frigyes tízegynéhány esztendeje, csaknem egyszerre kezdte pályafutását a Fővárosi Operettszínházban. Akkoriban, a hatvanas évek derekán az operettet mindinkább kiszorította a musical a zenés színházak színpadáról, kevesebb lett a csillogás, de annál több a színészek fizikai megterhelése, a tánc, az ének. Ök már sokoldalúbb művészek, mint elődeik, a kor követelménye kívánta így. FELFÖLDI ANIKÓ: „A vacsora tálalva!”, klasszikus egymondatos prózai szerepekkel kezdtem pályafutásomat. Végigjártam a szakma szamárlétráját, szinte fokról fokra. Felléptem kabaréban, énekeltem cigánydalokat és virágénekeket. A Veronai fiúk (Two gentlemen of Verona), és a cigány folklórt életrekeltő Piros karaván főszerepei után hívtak meg Triesztbe, az Operettfesztiválra, a Bál a Savoyban főszerepére. A meghívást Bársony Rózsinak köszönhettem, aki évek hosszú sora óta, sok országban emlékezetesen játszotta ezt a figurát, de a kora miatt már nem vállalta a vendégszereplést az olasz társulatban. Amikor szóba került a szerződés, még egy szót sem tudtam olaszul, pár hónap alatt kellett megtanulnom a terjedelmes szövegkönyvet. Azóta négy éve rendszeresen fellépek Triesztben és most már készülök az állami olasz nyelvvizsgára. Közben a Német Demokratikus Köztársaság televíziójában elénekeltem szinte minden musical-főszerepet — aminek nagy hasznát láttam itthon is —, de legkivált, amikor a nyugat-berlini tévé zenés portréfilm készítésére kért fel. A zeneanyag java részét ugyanis Berlinből kérték kölcsön ... HARSÁNYI FRIGYES: Már kétszer szerepeltünk Felföldi Anikóval Ausztráliában, ahol egy-egy hónapot töltöttünk a St. George Budapest Club meghívására. Első útunkat Gordon Rezső menedzser intézte — aki azóta már ugyan hazatelepült —, de már a harmadik szerződésünk is aláírás előtt áll. Két esztendeje a Theater an der Wienben a Mayflower című musical főszerepét kaptam Kutschera igazgató úrtól, a bécsi kritikák szerint nem alaptalanul. Prózai színészként végeztem a főiskolán, korábban éjszakánként jazz-zongoristaként kerestem pénzt, végül mégis — vagy talán éppen ezért! —, énekes-színész lettem. Énekelek operettet is, de a javából inkább a musical-szerepeket említeném: El Gallót a Fantasztikus-ból, Valentine-t, a Veronai fiúk főszerepét, és nagyon szeretem a Kabaré budapesti előadását, amelyben Ernst Ludwigot játszom. Sokszor utazunk együtt Anikóval, nemegyszer a Magyarok Világszövetségének felkérésére — legközelebb éppen Párizsba készülünk. Ilyenkor mindig drukkolunk, hiszen honfitársaink emlékezetében egy-egy híres melódia, egy féltve őrzött arccal, egy kedves emlékkel párosul — bennünket pedig aligha ismerhetnek .. . Először ezt az emlékezetburkot kell áttörnünk, hogy megmutathassuk magunkat, hogy mit tudunk, s hogyan élünk mi most, Magyarországon. I. s. A Nemzetközi Gulyásleves Társaság (Dánia) budapesti közgyűlésé alkalmából, baráti vacsorán vett részt, amelyen megjelent Oláh József, külügyminisztériumi főosztályvezető, Márton Sándor, volt dániai magyar konzul. Beszédet mondott: Ben Bertramsen, a dán televízió programvezetője, a társaság elnöke. A társaság Mangold Gyula elnök vezetésével érkezett Budapestre FOTO: NOVOTTA FERENC Élénk kulturális élet folyik a kanadai Brantfordban lakó magyarok közölt. E két felvétel tanúsaga szerint, a Magyarok Világszövetségéből rendelt népművészeti ruhák jó helyre kerültek: még a legkisebbek is nagy szeretettel őrzik népi hagyományainkat Sáo Paulo, a Március 15. Egylet nyári klubháza az úszómedencével &CVHniTIOP X NR PISCI BEÍ*NTE9 PRS ? PffW CMUVEI» KOVÁCS GYULA (született: Budapest, 1931. február 3., anyja neve: Rácz Anna), 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: New York, USA. Utoljára New-Jersey-ben tartózkodott. Keresi özvegy édesanyja, Budapestről. GROSSMANN LIPÓT (született 1917. március hónapban, anyja neve: Mózer Fáni, apja neve: Grossmann Gábor), a második világháborúban eltűnt. Keresi testvére, Grossmann Kálmán, Izraelből. SCHWESTER HEYNAL KATZ EDIT-et (anyja neve: Weiss Róza, apja neve: József), akit egy Winkler nevű család 1946-ban adoptált, és Beregszászon lakott, keresi testvére, Langermann Edit, Ausztráliából. Valószínű, hogy Edit vezetékneve az adoptálás következtében Winkler-re változott. TISZAI FERENC-et keresi édesapja az USÁ-ból. A keresett 1937. január 17-én született Budapesten. Anyja neve: Neischli Teréz. 1956- ban hagyta el Magyarországot, élet jelt soha nem adott magáról. KEREKES JÓZSEF (született Kiskunfélegyháza, 1925. március 9., anyja neve: Rapcsó Anna), 1956- ban külföldre távozott. 1977. karácsonya óta nem ad hírt magáról. Állítólag Torontóban él. Keresi felesége, Budapestről. IVANOV DR AG ÁNNÉ, szül. Cziffra Mária, 1973 vagy 1974 nyarán hagyta el Magyarországot, férjével és két gyermekével (Miklós és Dorottya) együtt. Feltehetően Űj-Zélandban élnek. Keresi volt kolléganője, Polgárnő Kisbári Magda, Belgiumból. Kérjük kedves Olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: Magyarok Világszövetsége, Budapest, H—1905.
