Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-04-19 / 8. szám

Kultúra — tudomány Hat magyar költő — Juhász Fe­renc, Nemes Nagy Ágnes, Vas Ist­ván, Weöres Sándor, Károlyi Amy és Pilinszky János — nagy sikerű felolvasó esteket tartott Angliában: Glasgow-ban, Bangorban és Lon­donban. A The Guardian című lap — heti könyvoldalán — színes ri­portot közölt a költők felolvasóút­­járól, s megállapította, hogy „Ma­gyarország, méreteit messze meg­haladó, jelentős költői hagyomány­nyal büszkélkedhetik”. A New Sta­tesman című folyóirat egy teljes oldalon ismertette a hat költő al­kotói arcképét. A hat magyar költő a londoni egyetem előadóestjén angol költőkkel, irodalomtörténé­szekkel találkozott. A magyar és angol nyelven előadott versek el­hangzása után eszmecserét folytat­tak velük a magyar költemények angol műfordításának formai prob­lémáiról. A felolvasó körút legme­legebb fogadtatása a Szepsi Csom­bor körben várta a magyar költő­ket. A több mint 200 érdeklődő között ott voltak a párizsi, amsz­terdami, müncheni magyar kultu­rális egyesületek képviselői, akik szintén részesei akartak lenni az élő magyar költészet reprezentatív bemutatkozásának. Az esten töb­bek között megjelent Cs. Szabó László, Szabó Zoltán, Halász Győ­ző, Czigány Lóránt, Siklós István, Kibédi Varga Áron és Borbándi Gyula. Lőrincz Nagy János magyar nagykövet fogadást adott a magyar költők tiszteletére, ezen megjelent az angol irodalmi, kulturális élet és a sajtó számos képviselője. Az angliai magyar egyesületek képviselői bizottsága szervezésé­ben a költők műveiből olvastak fel az egyesületi tagoknak. A jól sike­rült est után — amelyen részt vett Czigány Lóránt és felesége is — a költőket vacsorán látták vendégül. A magyar költők angliai felol­vasó estjeiről filmet készített a MAFILM híradó- és dokumentum stúdiója. A riportban megszólalnak a magyar költők verseinek angol műfordítói is, így többek között George Macbeth, a BBC irodalmi osztályának szerkesztője és Peter Sherwood, a londoni egyetem ma­gyar nyelv- és irodalom tanára. * Bartók Béla születésnapjának kö­zelgő százéves évfordulója (1981. március 25.) tiszteletére a fővárosi tanács emlékmúzeumot rendez be a zeneszerző utolsó budapesti la­kásán, a Csalán utca 29-ben. Fel­újítják az épületet, amelyben zenei klub, filmvetítőterem és zenei könyvtár is nyílik, a kertben pe­dig szabadtéri hangversenyeket rendeznek. Az emlékmúzeumot 1981. márciusában nyitják meg. A budapesti Madách Imre Gim­názium (volt Barcsay) 1981. máju­sában ünnepli fennállásának száz­éves évfordulóját. Erre az alka­lomra az iskola évkönyvet, képes­lapot, jelvényt ad ki. Azok az „öreg diákok”, akik részt kívánnak ven­ni az ünnepségeken, s igényt tar­tanak az évkönyvre vagy az isko­lával kapcsolatos emlékeiket szíve­sen bocsátanák kiállítási célból ideiglenesen rendelkezésünkre, kér­jük, jelentkezzenek írásban az is­kola címén: 1073 Budapest, Bar­csay utca 5. Kérjük, közöljék az érettségi évét is. * A montevideói magyar kolónia rádiói (Magyar Otthon, Kultúrköz­­pont és Katolikus Egyházközösség) megemlékeztek március 15-ről. A Kultúrközpont adásában Molnár Lívia Petőfi „A hazáról” című ver­sét szavalta el. A Magyar Otthon kiemelkedően jól szerkesztett mű­sorral emlékezett meg az évfor­dulóról. ■*. Március 15-én az argentin leg­felsőbb katonai akadémián az in­tézmény alapítója és első igazgató­ja, Czetz János honvédtábornok sírjánál koszorút helyezett el Le­derer Róbert, hazánk Buenos Aires-i nagykövete. Az immár évek óta hagyományos koszorúzáson részt vettek a katonai intézet pa­rancsnokai, tanárai, a magyar nagykövetség munkatársai. * A Belga—Magyar Baráti Társa­ság Gertler Endre hegedűművész elnökletével ünnepi estet rendezett, Josvan Eynde belga államtitkár előadását filmvetítés, majd koktél követte. ^ Emlékülésen emlékezett meg a Magyar Tudományos Akadémia Or­­tutay Gyuláról, a két évvel ezelőtt elhunyt akadémikusról, születésé­nek 70. évfordulója alkalmából. A Győri Balett Markó ivón koreográfiájában bemutatta „A szamuráj" cimü balettet. Az előtérben Fíilöp Viktor és Király Melinda FOTO: BENKO IMRE — MTI tűsMíe MEGJELENT A HUNGARIAN DIGEST A magyarul nem tudó külföldiek számára megoldhatatlan nehézsé­get okoz a magyar nyelven megje­lenő sajtó olvasása. Ezt a helyzetet kívánja feloldani a Hungarian Digest című, kéthavonta megjelenő folyóirat, amely a magyarországi napi- és hetilapok, valamint folyó­iratok cikkeiből ad válogatást az angol nyelven olvasók számára. A Hungarian Digest eljut a világ sok tucat országába, így azokhoz a ma­gyar származású emberekhez is, akik érdeklődnek szüleik, nagyszü­­leik hazája iránt, de angolul job­ban tudnak, mint magyarul. A fo­lyóirat példányainak nagyobb ré­sze természetesen azoknak a kül­földieknek készül, akik érdeklődést tanúsítanak e kis középkelet-euró­­pai ország iránt. Az 1980/1. szám képet ad Ma­gyarország belső helyzetéről, nem­zetközi kapcsolatainak egyes terü­leteiről, az ország gazdaságáról, iparáról, tudományos életének né­hány jellemző momentumáról, kul­turális, jogi és oktatási kérdések­ről. Érdemes kiemelni azokat a cik­keket, nyilatkozatokat, interjúkat, amelyek az ország közéleti szemé­lyiségeitől jelentek meg, miniszte­rek, parlamenti képviselők,^gazda­sági vezetők véleményét, elképze­léseit tartalmazzák. Az egyik leg­érdekesebb cikk Aczél Györgynek, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek az interjúja, amely az ország je­lenlegi helyzetét saját múltjáéval és más országok jelenlegi állapo­taival, viszonyaival hasonlítja ösz­­sze. A kulturális államtitkár az or­szág nemzetközi kulturális kapcso­latairól, az építési és városfejlesz­tési miniszter a lakásépítések je­lenlegi helyzetéről és tendenciáiról, a Statisztikai Hivatal elnöke pedig a családi költségvetések alakulásá­ról ad képet. A Nemzeti Bank el­nöke Magyarország külföldi köl­­csöneiről, a Tervhivatal elnökhe­lyettese pedig az óvodák és isko­lák építéséről és működéséről szá­mol be. További cikkek: Magyar műsze­rek az űrkutatásban, Az új bünte­tő törvénykönyv, Béren kívüli jut­tatások, Nyugdíjasok, Gyermekek helyzete válás után, Környezetvé­delem stb. A Hungarian Digest minden szá­ma novellát és más irodalmi anya­gokat, karcolatokat, humoros írá­sokat is közöl. A 132 oldalas folyóirat sok fény­képet és egyéb illusztrációkat is bemutat. Z. T. A címlapon: Megnyílt az újjáépített budapesti Viga­dó. Cikkünk a 16-17. ol­dalon. FOTO: BRANSTETTER SÁNDOR — MTI Az egyházak életéből Rabbikat avattak az Országos Rabbiképző Intézet zsinagógájában. Az ünnepségen megjelent Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke, s jelen volt Héber Imre a Magyar Izraeli­ták Országos Központjának elnöke is. Az egyik végzett növendék Sá­­jevics Adolf az intézet első orosz rabbija. A Szovjetunióban élő zsi­dóság képviseletében eljött J. L. Fischmann, moszkvai főrabbi és B. Gramm, a moszkvai hitközség el­nöke. * Az Országos Rabbiképző Intézet volt növendékei New Yorkban gyűltek össze tudományos ülés­szakra. Tiszteletükre a Magyar Zsi­dók Világszövetsége fogadást ren­dezett, amelyen megjelent Kasnyik András főkonzul is. * Bódás János nyugalmazott lelki­­pásztort, a Magyar írószövetség tagját 75. születésnapján Pozsgay Imre kulturális miniszter levélben köszöntötte. * A Református Diakónusképző Tanfolyamon februárban hat hall­gató fejezte be hároméves tanul­mányait. Sport Adorján András (képünkön) az 1978-ban Buenos Airesben rende­zett világbajnokságon győztes ma­gyar csapat fiatal, harminc eszten­dős sakkozója bejutott a világbaj­nokjelöltek negyed-döntőjébe. A legjobb négy közé jutásért folyó párosmérkőzésen nehéz ellenfelet kapott Robert Hübner személyé­ben. A Bad Lautenbergben folyó párosmérkőzésen a Német Szövet­ségi Köztársaság bajnoka győzött és továbbjutott. * A magyar labdarúgó-válogatott lelkes küzdelemben értékes 2:l-es győzelmet aratott a Népstadionban a lengyel csapat ellen. A sportked­velők telefonszavazatai alapján Bá­lint László, a belga FC Bruges együtteséből hazahívott védő bizo­nyult a magyar együttes legjobb­jának. 5

Next

/
Thumbnails
Contents