Magyar Hírek, 1980 (33. évfolyam, 1-24. szám)

1980-01-12 / 1. szám

Mielőtt őseink a Him­nusz szavai sze­rint „Kárpát szent bércére” érkeztek, hosszú utat kellett megten­niük. A magyar nyelv szerke­zete és alapvető szókincse finnugor eredetű, a honfoglaló magyarokat azonban mohame­dán, bizánci, orosz és német kortársaik bolgártörök népnek írják le, a bizánciak torkok­nak, a németek hunoknak ne­vezték őket. Bár a finnugor és a bolgártörök népek egyaránt a nagy uralaltáji nyelvcsalád­hoz tartoznak, mégis két kü­lönböző anyagi és szellemi műveltséget képviselnek; az egyik az erdőlakó, a másik a pusztai népeké. A magyar né­pet azonban helytelen volna kizárólag egyikhez vagy má­sikhoz sorolni, őseink szerve­sen egybeolvasztották mind­azt, amire a kétféle művelt­ségből a vándorlásuk során folyton változó földrajzi és történelmi viszonyok közt szükségük volt, sőt, a Kárpát­­medencében való letelepedésük után is megőrizték ezt a nyi­tottságot: szívesen fogadták be más népek anyagi és szellemi értékeit. Éppen mivel nem kö­tötték magukat teljesen egyet­len művelődési körhöz sem. hanem válogatva kölcsönöztek sokféléi, maradhattak meg nyelvükben, öntudatukban magyarnak. A nyelvészek mindig egyet­értettek abban, hogy a magyar nép őseit a finnugor népek legkeletibb ágának kell tekin­teni, s eredetileg valahol az Oka folyó táján éltek. A régé­szek viszont sokai vitatkoztak afölött, hogy ennek a . vidék­nek melyik leletcsoportját kell az ősmagyaroknak tulajdoníta­ni. Hosszú ideig a koravasko­ri ananyinói kultúrát tekintet­tek népünk legrégebbre visz­­szanyúló hagyatékának, újab­ban azonban a Varsótól Moszkván át a Volgáig terje­dő újkőkori szvidéri kultúrát tartják a finnugor ősnép kö­zös műveltségének, amelyből a magyarok ezelőtt mintegy 4000 évvel váltak ki s lettek nyelvben és műveltségben kü­lön néppé. A Volga-könyökben, az er­dők és a füves puszták hatá­rán élvén, a finnugor magya­rok korán lovasnéppé váltak, anélkül, hogy a földműveléssel felhagytak volna. így csatla­kozhattak a tőlük délre pász­­torkodó és földet művelő bol­gártörök törzsekhez, amelyek­kel együtt a hun, majd a ka­zár birodalmon belül az ono­­gur (= tíz nép) törzsszövetsé­get alkották. Ebből a bolgár­török elnevezésből vették az európai népek Ungar, hong­­rois, venger stb. nevünket, s ennek „onogundur” változatá­ból ered a dunai bolgárok ősi magyar neve, a „nándor” is. amelynek emléke a mai Belg­­rádnak Nándorfehérvár nevé­ben maradt fenn. Történelmünk képekben 3. ŐSEIMET FELHOZOD... Vándorúton a Volgától a Dunáig: magyar őstörténet 12

Next

/
Thumbnails
Contents