Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-27 / 2. szám

Felújítják a kassai dómot. A Szent Erzsébet Székesegyházban nyugszanak II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona földi maradványai.

December elején tartották meg Stószon és Kassán a Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napokat. Az ünnepség keretében megkoszorúzták Fábry sírját, majd tudományos tanácskozást tartottak. A kisebb magyarlakta községekben neves írók dedikálták könyveiket, majd Kassán az Állami Színház és a Thália színpad művészei tartottak záró előadást.

A kecskeméti Katona József Színház vendégeként Magyarországon szerepel a zombori népszínház. A jugoszláviai művészek nem csupán Kecskeméten lépnek föl, hanem Budapesten, a Várszínházban is tartanak előadást.

*

1921-ben jelent meg Bukarestben egy tanulmány a modem magyar irodalomról. Szerzője Ion Chinezu volt. Az UTUNK e tanulmány kapcsán Dávid Gyula tollából publicisztikát közöl a magyar irodalomnak a két világháború közötti román fogadtatásáról.

*

A pozsonyi ŰJ SZÓ recenziót közöl Váci Mihály Utazás Bürokronéziában című szatirikus költeményéről.

*

A TISZATÁJ című folyóirat A. Sajti Enikő tanulmányát közli „A nemzeti, nemzetiségi kérdés a szocialista Jugoszláviában” címmel. A szerző többek között bemutatja a Forum kiadónál az utóbbi években megjelent nemzetiségi tárgyú könyveket.

Kétszáz esztendeje, 1778-ban alapították a zombori Líceumot, az ország legrégebbi tanítóképző intézményét. A jubileumi ünnepség szónokai elsősorban a két éve bevezetett oktatási reformhoz szükséges új pedagógiai szemlélet kialakítását hangsúlyozták — írja az újvidéki HlD.

*

A kecskeméti FORRÁS hasábjain Katona Imre az újonnan megjelent jugoszláviai magyar nyelvű népköltési gyűjteményeket mutatja be.

LÁTTA MÁR?

Hazalátogató honfitársaink kirándulási programjához nyújtunk segítséget: folyamatosan közöljük — a teljesség igénye nélkül — egy-egy megye megtekintésre érdemes nevezetességeinek helyét és pontos címét.

HAJDÜ-BIHAR MEGYE

DEBRECEN: Szent Anna templom. 1719—1746-ban épült barokk műemlék (Béke u.); Református nagytemplom, 1805—1821-ben épült klaszszicista műemlék (Kálvin tér); Református kistemplom, 1721—1726-ban épült barokk stílusú műemlék, Szkalnitzky Antal tervei alapján 1876-ban átépítették romantikus stílusban (Vörös Hadsereg útja 35.); Déri Múzeum, 1926—1928-ban épült Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján (Déri tér 1.); Munkásmozgalmi állandó kiállítás (Hámán Kató u. 5/a); Nagyerdei öreg tölgyes, Debreceni Állami Erdőrendezőség (Bajcsy-Zs. u. 16.); Református Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum, klasszicista épület, 1804—1816, tervezte Péchy Mihály (Kálvin tér 16.); ÁLMOSD: Kölcsey Emlékház, XVIII. századi népi műemlék (Kölcsey u. 17.); BAKONSZEG: Bessenyei György Emlékház, XVIII. századi népi műemlék (Hunyadi u. 103.); BALMAZÚJVÁROS: Veres Péter emlékkiállítás (Kadarcs u. 5.); Helytörténeti Múzeum (Debreceni u. 1.); BERETTYÓÚJFALU: Herpályi templomrom a

XIII. századból (Biharkeresztesi út); Bihari Múzeum (Kossuth u. 36.); HAJDÚBÖSZÖRMÉNY: Hajdúsági

Múzeum, XVII—XVIII. századi barokk épület (Kossuth u. 1.); HAJDŰDOROG: Görög katolikus templom és erődfal, a templom 1726—1769 között épült barokk stílusban, az erődfal a XVII. század elején (Tokaji u. 2.); HAJDÜHADHÁZ: Földi Jánps emlékkiállítás (Földi u. 28.); HAJDÚSZOBOSZLÓ: Bocskai István Múzeum (Vöröshadsereg u. 2.); Gönczy Pál Emlékszoba (Gönczy Pál u. 1.); Templomerőd-bástya, gótikus, a XV. századból (Hősök tere); HORTOBÁGY: A Hortobágyi Nemzeti Park őrzi Európa legnagyobb pusztáját, s védi annak sajátos élővilágát, a puszta tájképi és kultúrtörténeti értékeit, a rendkívül gazdag vízi és pusztai madárvilágot, az őshonos és honosult háziállatokat. Bemutató területe: Hortobágy-Korszin, láthatjuk a Hortobágy kialakulásának történetét, védett értékeit, a Hortobágyi Nemzeti Park rekonstrukciós és fejlesztési terveit és az élő pásztorművészetet (Böszörményi út 138.); Nagyhortobágyi csárda és kőhíd, 1699-ben épült barokk csárda. A kilencnyílású kőhíd a régi fahíd helyén épült klaszszicista stílusban 1827—1833 között. Pásztormúzeum, 1780-ból (Petőfi tér); NAGYKEREKI: Bocskai emlékkiállítás, XV—XVI. századi eredeti barokk, bővítve 1850-ben és 1870-ben (Bocskai-várkastély); NYÍRACSÁD: Református templom a XIII—XIV. századból (Petőfi tér 6.); PÜSPÖKLADÁNY: Karacs Ferenc Iskclamúzeum (Gagarin u. 2.); TISZACSEGE: Zsellérház, 1833, népi műemlék (óvoda u. 24.).

SZALAI DÁNIEL (született Mezőtúron, 1932. május 18-án, anyja neve Varga Eszter) 1962. november 18. óta él külföldön. Keresi Patkós Mária Mezőtúrról.

Sralai Dániel

Ifj. MAJER EMIL (született 1937. augusztus 21-én Esztergomban, anyja neve Tóth Ilona) 1957. február 22-én hagyta el Magyarországot, Franciaországban (Párizs) telepedett le. 1974 júliusában írt levele óta nem tudnak róla semmit. Keresi testvére, Takács Lajosné Budapestről.

Ifj. Majer Emil

KOVÁCS GYULA ISTVÁN (Nagymákfán született 1933. március 2-án, anyja neve Vörös Erzsébet) 1956-ban külföldre távozott. Kanadában (Hamilton, Ont.) telepedett le, 1968-ban írt utolsó levelét is innen küldte. Keresi testvére, Irén, Vasvárról.

SZABÓ ERNŐ (1933. február 21-én született Abdán, anyja neve Joó Mária) 1956 novemberében ment külföldre, utolsó ismert címe: Elizabethből (N. J. USA) való. 1968 novemberében írt utoljára, azóta semmi hír róla. Keresi édesanyja és testvérei Abdáról.

GAISZ JÁNOS (Nágocson született 1890 körül, anyja neve Burghart Terézia) 1905 táján vándorolt ki az USA-ba, New Yorkban telepedett le. Keresi sógornője, özv. Geisz Józsefné Budapestről. Kapcsolatuk a háború utáni években szakadt meg, a keresettnek volt egy fiúgyermeke (1918- ban született), akivel ugyancsak szívesen venné fel a kapcsolatot a kerestető.

Ifj. VÁMOS KÁROLY (Budapesten született 1966. március 19-én, anyja neve Vörös Zsuzsanna) 1974- ben külföldön maradt. Keresi édesapja Budapestről, aki úgy hiszi, hogy fia Olaszországból Svájcba, s onnan a Német Szövetségi Köztársaságba költözött.

FISI ALBERT (született Budapesten, 1938. november 29-én, anyja neve Fisi Julianna) 1956-ban ment külföldre, az USA-ban (Garden City, Mich.) telepedett le. Utolsó levelét 1967 nyarán küldte, azóta még két ízben (1968. és 1969. szeptember 12- én) jelentkezett telefonon. Keresi édesanyja Csókakőről, mert fenti időpont óta semmit sem tud fiáról.

PÉTER ERVIN-t keresi barátja, Lengyel Kázmér Budapestről. A keresett 1966 óta él külföldön, valószínűleg Kanadában. Utolsó levelét is innen küldte 1969 novemberében. Foglalkozása villamosmérnök, életkora kb. 37 év.

TÖRÖCSIK JÓZSEF-et (született 1953. március 24-én, anyja neve Töröcsik Magdolna) Ráckevén élő édesanyja keresi. A keresett néhány hetes korában került el édesanyjától, aki ezért fia sorsának alakulásáról semmit sem tud, azt is csak nemrég tudta meg ismerőseitől, hogy Töpöcsik József 1973-ban Ráckevén járt és édesanyja után érdeklődött.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címe: MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE, BUDAPEST, H—1905.

A Hajdú megyei Idegenforgalmi Hivatal címe: Debrecen,

J Vörös Hadsereg útja 29., 4001,

26