Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-12-29 / 26. szám
Avar fejedelem méltóságjelvényei. A Bocsa határában feltárt sírból 25 nyilat tartalmazó aranykeretü tegez, két aranyos öv - az egyik hat aranyverettel arany fülbevaló és kehely került elő Szláv edény Törteién talált hun üst. Ez a lovas pásztornépekre, köztük a magyarokra is jellemző edénytípus, a bogrács őse a hunokkal jelenik meg a Kárpát-medencében. A bronzból öntött díszes példány előkelő ember lakomáit szolgálta FOTO: ERDÖKÜRTI ZSUZSANNA szlávok a Kárpát-medencében rókát is magába foglaló onogur törzsszövetségét. Mivel az onogur törzsszövetségből kiszakadt magyaroknak és dunai bolgároknak az uralkodói egyaránt Attilától származtatták magukat, arra kell gondolnunk, hogy amikor még együtt voltak, akkor mindkét nép a hun királyi családból kapott fejedelmet. A Kárpát-medence több, mint egy évszázadra a germán népeké lett. A Dunántúlon egy időre a keleti gótok szálltak meg, keleten továbbra is a gepidák laktak. Az Itáliába vonuló keleti gótok helyére a longobárdok nyomultak, s véres háborúskodásba keveredtek a gepidákkal. Ezeket azonban csak egy újabb belső-ázsiai nép, az avarok segítségével tudták legyőzni, akiktől a longobárdok annyira féltek, hogy maguk is Itália felé vették útjukat. 568-ban a Kárpát-medence fölött az avarok harcias fejedelme, a magát királyok királyának nevező Baján lett az úr. Körös-körül a hegyvidékekre a magával hozott szláv törzseket telepítette le s ezekbe olvadtak bele a vezetőiktől megfosztott gepidák. Ez utóbbiak emlékét — régészeti leleteken kívül — ma már csak a „tot” szó őrzi, amellyel önmagukat nevezték, s amelyet azután a magyarok a Kárpát-medence minden szláv nyelven beszélő népére alkalmaztak. Az avarok két és fél évszázadra ismét politikai egységbe foglalták a Dunántúlt, az Alföldet és Erdélyt, s innen tartották állandó rettegésben Bizáncot, amelynek császárai időről időre tömérdek arannyal vásárolták meg tőlük a békét. Bár uralmukat szláv alattvalóik felkelése súlyos válságba sodorta, az avarok, 670 körül, egy bolgár-török bevándorló népesség által új erőre kaptak. Régészeink közül egyre többen a magyarokat sejtik ezekben a jövevényekben, sőt egyenesen a székelyekre gondolnak. A régészeti leletek emellett szólnak, de még nincs rá bizonyítékunk, hogy ezek az „első honfoglalók” finnugor nyelvet beszéltek, azaz valóban magyarok voltak. Az avar birodalmat Nagy Károly frank király zúzta szét 800 körül, a Dunántúlt magának foglalva el, a keleti részt pedig a dunai bolgároknak engedve át. MARKAI LÁSZLÓ
