Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-12-29 / 26. szám
Ai állami boripar 25 éves jubileumára készült el ez a több mint ezer hektoliteres hordó. A szőlő és a bor feldolgozását ábrázoló fafaragást id. Szabó István Kossuth-dijas szobrászművész készítette FOTO: HÁMOR SZABOLCS — MTI BORAINK háromnegyed részét a szomszédos országokba, negyedét pedig a nyugati piacra. Ami a nyugati piacot illeti, az idekerülő mennyiség hatvan százaléka az NSZK- ban talál vásárlóra. — A német fogyasztók ízlése ezek szerint igen fontos tényező . . . — Az édeskés borokat szeretik, leginkább azokat, amelyek töppedt szőlőből készülnek. Ehhez feltétlenül alkalmazkodnunk kell, ami bizony megköveteli a pincészetek szakértelmét, mivel ezeknek a boroknak a kezelése, stabilan tartása nehézkesebb. Exportszempontból szerencsés körülmény azonban, hogy a hazai fogyasztók elsősorban a száraz, fiatal borokat keresik, így az édesebből elegendő jut külföldre. Az is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb a kereslet a vörös borok iránt. — Hogyan tudja befolyásolni a külkereskedelem, a MONIMPEX, hogy a szövetkezetek, az állami gazdaságok milyen borokat termeljenek? — Közös külkereskedelmi, gazdasági szerződés alapján. Közösen határozunk arról, hogy mely szőlőfajtákból hová és mennyit telepítsenek, közösen döntünk az ár- és reklámpolitikáról is. A termelőkkel idejében és alapos megfontolás után kell ismertetnünk a várható piaci igényeket, mert tévedni veszedelmes dolog ... Gondoljon csak arra, hogy egy új telepítés négy-öt év múlva fordul termőre, és egy-egy telepítés csak úgy gazdaságos, ha azzal legkevesebb harminc évig számolhatunk. Ebből következik az is, hogy külföldi partnereinkkel közép- és hosszú távú üzleti kapcsolatokra törekszünk, s ma már elmondhatjuk, hogy ilyen jellegű szerződések révén értékesítjük az exportált borok 85—90 százalékát. — Hozzájárul-e valamiképpen a külkereskedelem a telepítés és a feldolgozás igen költséges munkálataihoz? — A belföldi ár és a devizában szerzett bevétel közti különbözet 85 százalékát a termelő kapja meg. A fennmaradó 15 százalékot, amely a MONIMPEX fejlesztési alapját is képezi, jelentős részben szintén új telepítésekre fordítjuk. Emellett ennek az összegnek a felhasználásával, forgatásával tíz borászati üzemmel közös vállalatot is alapítottunk. — Hogyan növelhető a borexportból Amikor angliai utamon magyar borokat pillantottam meg a kirakatokban, egy kissé bántotta honfiúi büszkeségemet, hogy az Egri bikavér, a Pécsi rizling az olcsóbb borok közé tartoznak arrafelé . .. Terelmes Lászlót, a magyar borok exportjával is foglalkozó MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettesétől kértem választ: miért ilyen olcsók? — Évről évre a kérdések kérdése számunkra, hogy milyen áron tudjuk értékesíteni borainkat. De mitől is függ az ár? Elsősorban attól, hogy a különböző nagy bortermelő országokban mennyi bor termett, aztán természetesen a minőségtől, a bor feldolgozottsági fokától — azaz hogy palackozva vagy hordóban adjuk-e el? Nagymértékben befolyásolja az ár alakulását az egyes államok árpolitikája, vám- és adórendszere, amelynek a Közös Piac országaiban védőszerepe is van, és sokat nyom a latban a „márka” — egyáltalán a magyar borok ismertsége — bevezetettségének foka is. Anglia például nem tartozik hagyományos vásárlóink közé, egyáltalán a borfogyasztás ebben az országban csupán az utóbbi években kezd népszerűvé válni. E két tényező miatt alacsonyabb itt boraink ára, mint például a Német Szövetségi Köztársaságban, ahol boraink közismertek és kedveltek. Persze, mint mindenütt, az NSZK- ban is olcsóbb borainkból fogy a legtöbb, ám a müncheni vagy a hamburgi boltokban az olcsóbbaktól a legdrágábbig minden árrétegben megtalálhatók a magyar borok. — Mennyi bort adunk el külföldre? — Sokéves átlagban körülbelül kétmillió hektoliter borterméssel számíthatunk. Ennek negyven százalékát exportáljuk, Egy kis kóstoló Somlói furmintból 10
