Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-12-29 / 26. szám

i A FAO képviselői megtekintik a tógazdaságot MTI FOTO A százhalombattai Temperált Vizű Halszaporitó Gazdaságban foto: Gábor Viktor Roy I. Jackson, a FAO vezérigazgató­helyettese Dinnyésen, az ország legna­gyobb ivadéknevelö tógazdaságában MTI FOTO 1968 és 1977 között a FAO és az ENSZ Fejlesztési Prog­ramja, vagyis a fejlesztésre szánt pénzügyi alapokat keze­lő szervezet három tervezet magyarországi megvalósításá­val nyújtott hazánknak jelen­tős segítséget. A Tisza II. ön­tözőrendszerére alapított hét modellgazdaság fölszereléséhez és gazdálkodásához hozzávető­leg másfél millió dollárral já­rultak hozzá. A Szarvasi Halá­szati Kutatóintézet, valamint a Százhalombattai Temperált Vi­zű Halszaporitó Gazdaság ki­­fejlesztése még jelentősebb anyagi támogatást élvezett. A szarvasi létesítmény tavaszi ünnenélyes fölavatására eljött K. C. Lukac. a FAO főigazga­tóiénak halászati helyettese. Akár a szarvasiak által, akár a Tisza II. modellgazdaságaiban föllelt szellemi értékek a FAO révén közkincseivé lehetnek a feilődő országoknak, amelyek­ből évről évre szén számmal érkeznek tanulni vágyók Száz­halombattára. Kölcsönös érdekek — ez a jobbára kereskedelmi megálla­podásokban szereplő szópár ha­tározza meg a magyar együtt­munkálkodást az 1945-ben még csak 42 ország által alapított, ma 145 tagországot számláló FAO-val, amely az utóbbi években hozzávetőleg évi 300 millió dollár értékű közvetett és közvetlen segítséget szervez. Az együttműködés irányítására a kormány létrehozta a FAO Magyar Nemzeti Bizottságát, amelynek főtitkára, Ozorai Ist­ván, így beszél: „Kapcsolataink jók, intenzívek. Jóllehet Ma­gyarország köztudomásúlag csak közepes gazdasági fejlett­ségű állam, mezőgazdasága, élelmiszeripara, erdészete és belvízi halászata azonban olyan szellemi értékekkel bír, ame­lyek vonzóvá teszik együttmű­ködésünket a FAO más tagor­szágaival.” Hogy mit tesz ez a gyakor­latban? Például azt, hogy a ha­zai szakemberek részt vesznek a FAO különféle általános és tagbizottságaiban, ily módon is átadva tapasztalatainkat, első­sorban a fejlődő országok kép­viselőinek. Természetes, hogy hazánk, amely erőteljesen tá­mogatta a júliusi világkonfe­rencia gondolatát, dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi államtitkárral az élén, küldöttséggel képviseltette ma­gát Rómában is, továbbá Ma­gyarország tagja volt a 21 ta­gú szerkesztő bizottságnak. „A magyar kormány kész és hajlandó segítséget nyújtani a fejlődő országoknak tapasztala­taink átadásával” — hangoztatta beszédében dr. Soós Gábor. Még a tavaszon egy új ter­vezet okmányát írta alá F. Bommer, a FAO főigazgatójá­nak mezőgazdasági helyettese és Lakatos Tibor miniszterhe­lyettes, a Magyar Nemzeti Bi­zottság elnöke. Eszerint a ma­gyar kormány és a FAO kö­zös pénzügyi támogatásával speciális oktatásban részesíte­nek szövetkezeti vezetőket, szakembereket. Várható, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, más agrárintézmé­nyekben s magukban a terme­lőszövetkezetekben hat ízben megrendezendő tanfolyamok­­előadások révén még szorosab­bá válnak mind a FAO-val, mind a fejlődő országokkal ha­zánk kapcsolatai. KERESZTÉNYI NÄNDOR 7

Next

/
Thumbnails
Contents