Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-12-15 / 25. szám
Budapesti felhívás a békéért Európa nagy évtizedének is nevezhetnénk a hatvanas esztendők legvégétől mostanáig tartó időszakot. Lehet, a történelem nem igazolja ezt a jelzőt, de most úgy tűnik, földrészünk annyit tett ezalatt a béke megszilárdításáért, és az együttműködés fejlesztéséért, mint azelőtt ily rövid időn belül soha. A kiindulópontra emlékezünk. Rendhagyó módon azonban szóljunk előbb arról, ami ma tapasztalható. Tegyük ezt annál is inkább, mert némelyekben fölbukkanhat a kétség : valóban sikeresek voltak-e törekvéseink? Az enyhülés megtorpant, lehűlt a légkör, a katonai kérdések fölötti viták feszültséget váltottak ki a Kelet és a Nyugat között, nagy ütemben folyik a fegyverkezés. Tíz esztendővel ezelőtt a magyar fővárosban ültek össze a Varsói Szerződés államainak vezetői, és felhívással fordultak a földrész országaihoz: üljön össze olyan értekezlet, amelynek hivatása az európai biztonság. — Püspök Űr, a karácsonyt a szeretet ünnepének szokás nevezni. Hogyan értelmezi ön a karácsonyi szeretetet? — A keresztyén hit azért tanítja a karácsonyról, hogy a szeretet ünnepe, mert a bethlehemi kisgyermekben Istennek a szeretete vált nyilvánvalóvá. A karácsonyi szeretetnek természetesen az emberek kapcsolatait érintő, etikai vonatkozásai is vannak. Pál apostol a Titushoz írott levelében azt írja, hogy a Jézus Krisztusban Isten emberszeretete —- a görög szöveg szóhasználata szerint a filantrópia — jelent meg. Tehát mindaz, amit karácsonykor ünnepelünk, emberszeretetre is kötelez bennünket. Karácsonykor különösen örülhetünk annak, hogy az emberszeretet jegyében találkozhatnak és együtt fáradozhatnak a jóakaratú emberek. A szeretet egyik dimenziója a személyes kapcsolatok területe, hiszen az emberek csak akkor tudnak békésen, egymás hasznára, együtt élni, ha a szeretet kapcsolja őket össze. Különösen fontos a szeretet a családban, s nem véletlen, hogy a karácsony a család ünnepe. az államok közötti tartós együttműködés megszilárdítása. A történelem parancsából több mint harminc államnak egymás mellett kell élnie a földrészen, de ezt ne feszültségek és háborúk közepette tegye — mint eddig a múltban —, hanem az egymás iránti bizalommal, az érdekek kölcsönös figyelembevételével. Nem először tettek javaslatot szocialista országok az európai biztonság megteremtésére, de most először indult olyan széles körű diplomáciai tevékenység, amely a másik oldalon is visszhangra talált, olyan céltudatos kelet—nyugati politikai munka, amely sikert hozott. Hat esztendő múlva összeülhettek a finn fővárosban a harmincöt állam legmagasabb rangú vezetői. Aláírták azt az okmányt, amelynek száz oldalán összefoglaltatott mindaz, ami a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséhez szükséges, ezt gyümölcsözővé, fejlődőképessé te— Van szélesebb dimenziója is a szeretetnek: a haza, a nép szeretete. A történelemből tudjuk, hogy a hazaszeretetet sokan, sokféleképpen értelmezték. Az önző vagy szűkkeblű hazaszeretetet elutasítjuk, hiszen más népek rovására nem szerethetjük igazán hazánkat. A valódi hazaszeretetre számos példát találunk történelmünkben: a magyar nép legjobbjai harcoltak a nemzet függetlenségéért, a nép felemelkedéséért, s ebben a küzdelemben gyakran az egyházak, a lelkészek is részt vállaltak. Mi, keresztyén emberek napjainkban is a helyes hazaszeretetet tartjuk követendőnek, s számunkra nagy érték, hogy a mai Magyarországon az a hazaszeretet az uralkodó, amelynek a középpontjában a nép áll, s amely népünk történelmének legszebb hagyományait folytatja és közös értékeinket ápolja. — Még szélesebben értelmezve a szeretetet, az egész emberiség iránti szeretetről beszélhetünk. Ez természetesen nem lehet pusztán filozófiai magasságokban és általánosságokban mozgó humanizmus, hanem csak szí. Politikai alapelvek, gazdasági együttműködés, kulturális csere és emberi kapcsolatok. Soha olyan élénk nem volt az európai diplomáciai élet, mint 1969 óta. Soha annyit nem utaztak a diplomaták és a vezetők egymáshoz, mint ezekben az években, soha olyan sűrűn nem kötődtek gazdasági szálakkal egymáshoz az eltérő politikai nézeteket és eszméket valló országok. Soha ennyire nem mutatkozott meg egymásrautaltságuk. A kezdeti évek megoldották a második világháború utáni Európa egyik legsúlyosabb gondját, a Német Szövetségi Köztársaság és a szocialista országok viszonyát, létrehozták a helsinki záróokmányt, amely akár az ezredfordulóig is hasznos útmutatóul szolgálhat. Ilyen látványos eredményeket „a második félidőtől” már nem is lehetett várni. De a gondok nemcsak ebből adódnak. A olyan szeretet, amelynek gyakorlati következményei vannak. Ilyen gyakorlati következmény az emberiség jövőjéért hordozott felelősség. A korunkban felhalmozott fegyverek Mennyisége és minősége súlyosan veszélyezteti az emberiség békéjét. Ezért a fegyverkezési verseny megállítása és a leszerelés az emberszeretet legsürgősebb parancsa. Emellett még számos más poblémával is meg kell küzdenünk: így például a világ egyes részein éhínség uralkodik, a környezetszennyeződés sok ponton az életet veszélyezteti. Idén különösen gyakran gondoltunk a világ különböző részein ínséget szenvedő gyermekek millióira. Mindezekért a problémákért felelősséget érzünk: az emberiség iránt érzett szeretetünk a gyakorlati cselekvés szerves része. — Melyek a szeretet, az emberszeretet gyakorlati, hétköznapi gyümölcsei? — A hazai egyházban egyre nagyobb hangsúlyt kap az emberbaráti szeretet, az emberért végzett szolgálat. Nemcsak a teológusok állásfoglalásaiban, a vezetők nyilatkozataiban, hanem a gyülekezetek életében is. Kiemelkedő példája ennek a nemrég felavatott Albert Schweitzer Otthon, amely száz idős embernek, főként fekvő betegnek ad szállást. Ügy vélem azonban, hogy a szeretetnek nemcsak ilyen egyedi akciókban kell megnyilvánulnia, hanem állandóan keresnünk kell az alkalmat a világban, a társadalomban, hol van szükség ilyen szolgálatra. Az emberért végzett szolgálat az a terület, ahol a mai magyar társadalomban a leghamarabb egyetértőén összetalálkoznak a legkülönfélébb világnézetű emberek. Nagy öröm számunkra, hogy az ember javát szolgáló, a jó ügyekért együtt fáradozhatunk az egész magyar társadalommal. A közjóért, a társadalom emberséges célkitűzéseiért való együtt munkálkodás adja meg az állam és az egyház kapcsolatainak a tartalmát. Az elvi alapokon álló, harmonikus viszony, a ren-Idén nyáron választották meg a veszprémi gyülekezet lelkészévé, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökévé. A dunántúli táj szülötte, de gyerekkorát a Hajdúságban töltötte, ott járta iskoláit. A debreceni teológia elvégzése után, néhány évig előbb az ottani gyülekezetekben szolgált, majd ösztöndíjjal a Nérr.c' Szövetségi Köztársaságban, Munsterben tanult. 18 évig dolgozott az országos egyház központi irodájában, a zsinati irodában a külügyi osztályon: előadó, osztályvezető-helyettes, majd osztályvezető, zsinati tanácsos. Az egyházi sajtóban az angol, német nyelvű Hungarian Church Press munkatársa, később főszerkesztője. Ez utóbbi tisztét püspökké választása után is megtartotta. Nős, négy fia van. Karácsonyi beszélgetés Kovách Attila református püspökkel A szeretetről 6
