Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-27 / 2. szám
BOLDIZSÁR IVÁN Könyvesboltban i Karácsony előtt a könyvesboltokat bújtam. Azzal a szent elhatározással mentem be, hogy magamnak aztán több könyvet nem vásárolok, mert már most is csak zegzugban, aprókat ugorva, könyvhegyeket, oszlopokat, piramisokat kikerülve tudok közlekedni a szobámban. Nem veszek én mást, mondtam magamban, mint gyermekkönyvet unokáimnak. Ez a fogadalom is csak annyit érhet, mint a kártyásé, hogy nem vesz több lapot a kezébe, vagy a dohányosé, hogy nem gyújt többet rá. Feltételes módban írom, mert szerencsémre még a huszonegyezés szabályait sem ismerem, és sohasem szívtam végig egy szál cigarettát se. Talán ez az elfojtott, vagy ki sem nyílt szenvedély költözött át belém könyvszerzési kedvvé. Mert az idén is, még be sem értem a könyvesbolt közepéig, máris vásárlókosaramban volt Lengyel Péter „Cseréptörés”-e, ez az apát kereső, megrendítő, pontos és szikárságában lenyűgöző regény, Ember Mária krimiparódiája, a „Rablás a Ringen”, amelyet egyenesben is izgalommal, haránt is nagyokat nevetve olvastam el, úgyszólván ott, álló helyzetben a boltban. Nem tudtam ellenállni a Szépirodalmi Könyvkiadó Remekírók sorozatában Berzsenyi Dániel összes müveinek, nem mintha nem tudnám otthon egy karnyújtással levenni a polcról, de itt együtt vannak prózai műveivel, leveleivel. A kötet azt bizonyítja, amit Németh László írt fiatal korában Berzsenyiről, egy hasonlattal a szerelmi élet és az orvostudomány akkor még meghökkentő kifejezését használva: „Manapság gúnyolódni szoktunk az ihleten... az agynak a létünk mélyéről felszálló erekciója az ihlet. Berzsenyi ihlete nem ilyen volt. Nála az agyi ihlet csak egyik megnyilvánulása az egész test ihletettségének." Németh László említi a táncot, a birkózást, a lovaglást, a szerelmet. „Berzsenyi ebben a hatalmas, vegetatív ihletben tudott a világgal érintkezni.” Ezt az egész ihletet tükrözi a majdnem hétszáz oldalas kötet. Máris hálás vagyok unokáimnak: ha nekik nem akarnék könyvet venni, sosem kerül a kezembe a Berzsenyi-kötetbe belehelyezett Németh László-idézet, és nem teszem itthon magam mellé Berzsenyit és Némethet, egyszerre vegetatív és agyi ihletfakasztónak. Megvettem még Dümmerth Dezső „Az Árpádok nyomában” című történelmi esszékötetét, amelyről lekéstem első kiadásakor, tavaly karácsonykor A Panoráma adta ki, az útikönyvek kiadója, és ez a tudós kötet valóban útikönyv, de nemcsak a régi magyarok térképén, hanem az időben is utaztat bennünket. Lehet. hogy írok majd róla egyszer külön is, meg talán a többi könyvről is. amelyek elcsábítottak a budapesti ezüstvasárnapon, de most tulajdonképpen a képeskönyvekről akartam beszámolni. Á különös és jellegzetesen mai magyar jelenség az, hogy ezzel nem kell kiszakadnom az irodalom területéről. A képeskönyv és a mesekönyv nálunk nem gügyögés, nem a színvonal leszállítása, hanem ellenkezőleg, jó és legjobb köteteink még szorosabb erőfeszítése, hogy önmagunk szintjén maradva a kicsiknek és a legkisebbeknek is mesélni, sőt. mondani tudjanak valamit. Erre gondoltam, amikor lecsaptam az első kötetre, hiszen nem kisebb név állt a címlapon, mint a mai magyar irodalom legjelentékenyebb költőasszonyáé: Nemes Nagy Ágnesé. „Bors néni könyve” a kötet címe. Pásztor Gábor rajzaival ékes. Bors néni Nemes Nagy Ágnes találmánya és ajándéka a gyermekeknek. Bors néni icipici, erős és csípős, mint a bors, és mindent tud, mint megteremtője, a költő. „Hol lakik Bors néni?” címmel így mutatja be: „Ismeritek Bors nénit — fent lakik ő a padláson — van szobája harminchárom, — zeg, zug, folyosó, kamra, kanyarog erre, kanyarog arra — végignézi, végigjárja — innen lát ki a Dunára — a Dunára, Óbudára — és az Óperenciára — körbe, körbe a világra, — Ennél többet ki látott? — harminchárom ablakon át — harminchárom világot.” A gyermekek már benne vannak a varázslatban, mert Bors néni repül, kertészkedik. megjavítja a toronyórát, világgá megy. elefántot szelídít, azután egyszerre egy másfajta varázslattal is megismerkednek, a költészettel, a szavakéval, amikor Bors néni elmondja gyermekkorát, „tanultam suhogást. — pataktól zuhogást, — bagolytól huhogást, — malomtól duhogást. — tanultam kóborlást — varjútól varázslást, liszttől fehérlést. — tűztől parázslást”. Azután a költő egyszere visszaviszi a földi valóságba a verset, Bors nénit és a gyermekeket: „Este aztán hazaszálltam — húsz gombócot vacsoráltam.” Lázár Ervin a középső írónemzedék egyik legeredetibb tagja, elbeszéléseiben furcsa tótágast álló világgal mutatja be a mai életet, és közben úgy játszik a szavakkal is, mintha a gyermekkorunk kiszámláló verseit mondaná. Képeskönyve egy nagyravágyó rigóról szól. Ez is a címe. A rigó boldogtalan volt, mert nem tetszett neki fekete színe. De. írja Lázár Ervin, „aki jobban odafigyel, annak a fekete is tetszik, ebben bizonyos vagyok. Hiszen annyiféle fekete van. Kékesen fénylő fekete, puha fekete, éjfekete, játékos fekete, meleg fekete, és ki tudja még hány.” A mese arról szól, hogy egy kisfiú madár-barátot keres, a rigó megpályázta ezt a hivatalt, de szégyelli fekete színét, és ezért előbb zöldre, azután fehérre, azután tarkára festette magát, végül sárgarigójelmezt öltött, de a fiú szívét csak akkor vette be. amikor boldogtalanságában könnyei lemosták róla a hamis színeket. A kötetet a gyermekek képi nyelvének mestere, Réber László illusztrálta oly furfangosan, hogy a kisfiúk és a kislányok azt hihetik, ilyesmit ők is tudnak rajzolni és festeni. Azután megvettem még a „Tillárom, haj!” kötetet, amelynek alcíme Magyar költők vidám versei, Balassi Bálint Latrikánus versétől Arany Jánoson, Petőfin. József Attilán, Radnótin át Zelk Zoltánig, Illyés Gyuláig, Weöres Sándorig, Csoóriig, Veress Miklósig. Lehet, hogy ezt a könyvet gyakran fogom kölcsönkérni unokámtól. Ágnestől, azaz közönségesen Tündér Violától. Például újra meg újra elolvassam a Balassi-verset: „Friss, szép fejér póka, — édes szűri póka, porcogós Annóka ...” AZ „ÉPÍTÉSZLELKŰ" FOTÓS Lucien Hervé, azaz Elkán László, az 1929 óta Párizsban élő festő- és fotóművész, az „építészlelkű” fotós, ahogyan Le Corbusier nevezte, a közelmúltban Budapesten mutatta be képeit. Lucien Hervé feleségével és Kassák Lajosnéval a Kassák Múzeumban. GABOR VIKTOR FELVÉTELE 20
