Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-11-17 / 23. szám

HELSINKITŐL MADRIDIG Hivatalos látogatáson hazánkban járt Christoph A. van der Klaauw holland külügyminiszter, és tárgyalásokat folytatott Púja Frigyes külügyminiszterrel. Első­sorban Magyaiotszág és Hollandia kétoldalú kapcsolatait vitatták meg, de nagy figyelmet szenteltek az enyhülés, az európai biztonság és az együttműkö­dés aktuális kérdéseinek is. A holland külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, valamint Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Képünkön: Kádár János és Klaauw holland külügyminiszter, középen Púja Frigyes Fotó: Manek Attila - MTI MAGYAR-HOLLAND mi forgalom kétharmad része a A nemzetközi enyhülés jelen­tős állomása a Helsinkiben né­hány évvel ezelőtt aláírt ok­mány, amely az európai bizton­ság és együttműködés kérdései­vel foglalkozik. A helsinki záró­okmány néven ismertté vált do­kumentum sokéves munka és küzdelem eredménye. A folya­mat a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé budapesti értekezletét követő felhívással indult el 1969 márciusában. Amikor a magyar diplomáciai képviseletek, külügyminisztériu­muktól kapott felhatalmazás alapján, a felhívást átnyújtot­ták a fogadó államok illetékes szerveinek, kiderült, hogy az eu­rópai biztonság iránt a vártnál is nagyobb az érdeklődés. Elkez­dődtek a kétoldalú konzultációk, s még olyan újszerű diplomáciai csatornák alkalmazására is sor került, mint a teadélutánok so­rozata ; a finn külügyminiszté­rium ugyanis — amely kezdet­től fogva nagy érdeklődést és kezdeményezést tanúsított az eu­rópai biztonság ügye iránt — teadélutánokra hívta meg a Hel­sinkibe akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit, hogy ki­dolgozzák a konferencia elveit. A két-, majd sokoldalú keretek között folytatott diplomáciai tár­gyalások után 1975. augusztus elsején 33 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Ka­nada legmagasabb szintű képvi­selői Helsinkiben aláírták az eu­rópai biztonság és együttműkö­dés elveit rögzítő záróokmányt. Az aláírás óta eltelt évek ese­ményeit röviden úgy értékelhet­jük, hogy lényegesen javultak a kapcsolatok Európa és Észak- Amerika különböző társadalmi berendezkedésű államai között. Erősödött a bizalom. A második világháború óta az európai lég­kör viszonylag legkellemesebb periódusára került sor. A gaz­dasági-kereskedelmi kapcsolatok is fejlődtek, de az egyes diszk­riminatív intézkedések még gá­tolják az együttműködést. Kul­turális, oktatási és tájékoztatási téren is jobb lett az együttmű­ködés, szélesedtek az emberek közötti kapcsolatok. Fontosak voltak az úgynevezett szakértői értekezletek. A 35 állam belgrá­di találkozója is jó alkalmat kí­nált arra, hogy a biztonság ka­tonai vonatkozásaiban értékes megállapodás szülessen, s nem a szocialista országokon múlott, hogy Európában mind ez ideig nem sikerült alapvető fordulatot elérni a katonai enyhülés terén. A magyar kormány kezdettől fogva fontos feladatának tartot­ta a helsinki záróokmány szelle­mének és betűjének megvalósí­tását. Ügy tetszik, hogy a ma­gyar kormány igyekezetét sen­ki sem vonja kétségbe, a ma­gyar gyakorlat megfelel a záró­okmány ajánlásainak, sőt né­hány területen túl is ment azon. Az államközi, politikai szintű találkozók és azok eredményei jelzik, hogy Magyarország mint egyenjogú partner normális po­litikai kapcsolatokat tart fenn a helsinki záróokmányt aláíró va­lamennyi állammal. Magyar részről konkrét, írásos javaslatot tettek 19 európai tőkés ország­nak, hogyan valósítsák meg a záróokmány ajánlásait a kétol­dalú kapcsolatok bővítése és ja­vítása érdekében. A javaslatot általában kedvezően fogadták, és több elképzelést sikerült meg­valósítani. Az elkövetkező időszakban különösen fontosnak tartjuk, hogy gazdasági-kereskedelmi té­ren további együttműködési for­mák alakuljanak ki. A kulturá­lis, tudományos és oktatásügyi együttműködés fejlesztésében na­gyobb teret kellene kapnia a kölcsönösségnek, hogy a nyugati országok is állami eszközökkel segítsék a kulturális és tudomá­nyos cserét, az együttműködés elmélyítését. 1980 végén a 35 állam újabb nagyszabású értekezletet tart, ezúttal Madridban. Az előkészü­letek már folynak, s a nemzet­közi helyzet általános alakulása, vagyis az Európán kívüli ténye­zők kétségtelenül hatással lesz­nek a madridi tárgyalásokra. A szocialista országok, köztük Magyarország, álláspontja már körvonalazódott: azt várjuk, hogy Madrid lényegesen előmoz­dítsa az európai biztonság és együttműködés ügyét, és külö­nösen a katonai enyhülés, a le­szerelés előrehaladásához járul­jon hozzá. A tanácskozások ered­ményessége szempontjából leg­fontosabb az alkotó légkör. Mad­ridban olyan konkrét lépések egyeztetésére és elfogadtatására kell összpontosítani, amelyek a záróokmány elveinek és ajánlá­sainak egységes egészként való megvalósítására irányulnak. Ezen mind a katonai enyhülést, mind pedig az egyenjogú és köl­csönösen előnyös gazdasági, tu­dományos, műszaki és kulturális együttműködésben megvalósí­tandó intézkedéseket kell érteni. Az eddigi diplomáciai tapasz­talatok szerint a madridi érte­kezlet részvevőinek többségé­ben megvan a készség az előre­haladásra. Ezt a törekvést fel kell használni arra, hogy a rész­vevők olyan kérdéseket állítsa­nak előtérbe, ahol az érdekek kölcsönösek, ahol a legvalószí­nűbb a megegyezés lehetősége. Z. T. KAPCSOLATOK Ami politikai kapcsolatainkat il­leti: mentesek minden zavaró kö­rülménytől. Hágai politikai körök­ben elismeréssel emlegetik a Ma­gyar Népiköztársaság külpolitiká­ját és azt is hozzáteszik, hogy or­szágaink kapcsolatai szinte példa­ként szolgálhatnak a különböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséhez. H. J. du Marchie Sarvaas, a kül­ügyminisztérium európai főosztá­lyának vezetője így nyilatkozott: — Mi is ugyanúgy ragaszkodunk a helsinki záróokmány végrehajtá­sához. mint önök. Ellenezzük a fegyverkezési hajszát, az enyhülés mellett szállunk síkra, s úgy vél­jük. a katonai enyhülés is elen­gedhetetlen. Az olyan kis orszá­gok, mint a mieink, nagyon sokat tehetnek az európai békéért. Nemcsak a hágai Plein téren lé­vő külügyminisztériumban, hanem a gazdasági minisztériumban is jó­nak tartják a kapcsolatokat. Bár — s ezt nemcsak ott, hanem Buda­pesten is tudják —, még nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség. Ám jóllehet a holland külkereskedel-Közös Piacon belül bonyolódik le. Magyarország is ott van — egyre több áruval — a holland piacon. Most mindkét részről az a cél, hogy a következő években kiegyen­súlyozottabbá váljék az árucsere. Kulturális kapcsolataink még en­nél is sokoldalúbbak. A két ország között 1968 óta meglévő kulturá­lis egyezményt kétévenként meg­újítják. Az egyezmény előirányoz­za művészek, tudósok, tanárok cseréjét. Például Amsterdamban Melis György szereplésével mu­tatták be a Kékszakállú herceg várát s tavaly Magyarországon járt a világhírű hágai balettegyüt­tes, a Danstheater. Van der Klaauw külügyminisz­ter ismerős már a Bem rakparton, a magyar külügyminisztériumban. Diplomáciai pályafutásának első állomáshelye Budapest volt, igaz, jó 25 évvel ezelőtt. A holland dip­lomácia vezetőjét olyan reálpoli­tikusként tartják számon, aki tisz­tában van azzal, milyen fontos a párbeszéd Kelet és Nyugat között. M. Á. 2

Next

/
Thumbnails
Contents