Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-11-17 / 23. szám
HELSINKITŐL MADRIDIG Hivatalos látogatáson hazánkban járt Christoph A. van der Klaauw holland külügyminiszter, és tárgyalásokat folytatott Púja Frigyes külügyminiszterrel. Elsősorban Magyaiotszág és Hollandia kétoldalú kapcsolatait vitatták meg, de nagy figyelmet szenteltek az enyhülés, az európai biztonság és az együttműködés aktuális kérdéseinek is. A holland külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, valamint Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Képünkön: Kádár János és Klaauw holland külügyminiszter, középen Púja Frigyes Fotó: Manek Attila - MTI MAGYAR-HOLLAND mi forgalom kétharmad része a A nemzetközi enyhülés jelentős állomása a Helsinkiben néhány évvel ezelőtt aláírt okmány, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozik. A helsinki záróokmány néven ismertté vált dokumentum sokéves munka és küzdelem eredménye. A folyamat a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé budapesti értekezletét követő felhívással indult el 1969 márciusában. Amikor a magyar diplomáciai képviseletek, külügyminisztériumuktól kapott felhatalmazás alapján, a felhívást átnyújtották a fogadó államok illetékes szerveinek, kiderült, hogy az európai biztonság iránt a vártnál is nagyobb az érdeklődés. Elkezdődtek a kétoldalú konzultációk, s még olyan újszerű diplomáciai csatornák alkalmazására is sor került, mint a teadélutánok sorozata ; a finn külügyminisztérium ugyanis — amely kezdettől fogva nagy érdeklődést és kezdeményezést tanúsított az európai biztonság ügye iránt — teadélutánokra hívta meg a Helsinkibe akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit, hogy kidolgozzák a konferencia elveit. A két-, majd sokoldalú keretek között folytatott diplomáciai tárgyalások után 1975. augusztus elsején 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada legmagasabb szintű képviselői Helsinkiben aláírták az európai biztonság és együttműködés elveit rögzítő záróokmányt. Az aláírás óta eltelt évek eseményeit röviden úgy értékelhetjük, hogy lényegesen javultak a kapcsolatok Európa és Észak- Amerika különböző társadalmi berendezkedésű államai között. Erősödött a bizalom. A második világháború óta az európai légkör viszonylag legkellemesebb periódusára került sor. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok is fejlődtek, de az egyes diszkriminatív intézkedések még gátolják az együttműködést. Kulturális, oktatási és tájékoztatási téren is jobb lett az együttműködés, szélesedtek az emberek közötti kapcsolatok. Fontosak voltak az úgynevezett szakértői értekezletek. A 35 állam belgrádi találkozója is jó alkalmat kínált arra, hogy a biztonság katonai vonatkozásaiban értékes megállapodás szülessen, s nem a szocialista országokon múlott, hogy Európában mind ez ideig nem sikerült alapvető fordulatot elérni a katonai enyhülés terén. A magyar kormány kezdettől fogva fontos feladatának tartotta a helsinki záróokmány szellemének és betűjének megvalósítását. Ügy tetszik, hogy a magyar kormány igyekezetét senki sem vonja kétségbe, a magyar gyakorlat megfelel a záróokmány ajánlásainak, sőt néhány területen túl is ment azon. Az államközi, politikai szintű találkozók és azok eredményei jelzik, hogy Magyarország mint egyenjogú partner normális politikai kapcsolatokat tart fenn a helsinki záróokmányt aláíró valamennyi állammal. Magyar részről konkrét, írásos javaslatot tettek 19 európai tőkés országnak, hogyan valósítsák meg a záróokmány ajánlásait a kétoldalú kapcsolatok bővítése és javítása érdekében. A javaslatot általában kedvezően fogadták, és több elképzelést sikerült megvalósítani. Az elkövetkező időszakban különösen fontosnak tartjuk, hogy gazdasági-kereskedelmi téren további együttműködési formák alakuljanak ki. A kulturális, tudományos és oktatásügyi együttműködés fejlesztésében nagyobb teret kellene kapnia a kölcsönösségnek, hogy a nyugati országok is állami eszközökkel segítsék a kulturális és tudományos cserét, az együttműködés elmélyítését. 1980 végén a 35 állam újabb nagyszabású értekezletet tart, ezúttal Madridban. Az előkészületek már folynak, s a nemzetközi helyzet általános alakulása, vagyis az Európán kívüli tényezők kétségtelenül hatással lesznek a madridi tárgyalásokra. A szocialista országok, köztük Magyarország, álláspontja már körvonalazódott: azt várjuk, hogy Madrid lényegesen előmozdítsa az európai biztonság és együttműködés ügyét, és különösen a katonai enyhülés, a leszerelés előrehaladásához járuljon hozzá. A tanácskozások eredményessége szempontjából legfontosabb az alkotó légkör. Madridban olyan konkrét lépések egyeztetésére és elfogadtatására kell összpontosítani, amelyek a záróokmány elveinek és ajánlásainak egységes egészként való megvalósítására irányulnak. Ezen mind a katonai enyhülést, mind pedig az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális együttműködésben megvalósítandó intézkedéseket kell érteni. Az eddigi diplomáciai tapasztalatok szerint a madridi értekezlet részvevőinek többségében megvan a készség az előrehaladásra. Ezt a törekvést fel kell használni arra, hogy a részvevők olyan kérdéseket állítsanak előtérbe, ahol az érdekek kölcsönösek, ahol a legvalószínűbb a megegyezés lehetősége. Z. T. KAPCSOLATOK Ami politikai kapcsolatainkat illeti: mentesek minden zavaró körülménytől. Hágai politikai körökben elismeréssel emlegetik a Magyar Népiköztársaság külpolitikáját és azt is hozzáteszik, hogy országaink kapcsolatai szinte példaként szolgálhatnak a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez. H. J. du Marchie Sarvaas, a külügyminisztérium európai főosztályának vezetője így nyilatkozott: — Mi is ugyanúgy ragaszkodunk a helsinki záróokmány végrehajtásához. mint önök. Ellenezzük a fegyverkezési hajszát, az enyhülés mellett szállunk síkra, s úgy véljük. a katonai enyhülés is elengedhetetlen. Az olyan kis országok, mint a mieink, nagyon sokat tehetnek az európai békéért. Nemcsak a hágai Plein téren lévő külügyminisztériumban, hanem a gazdasági minisztériumban is jónak tartják a kapcsolatokat. Bár — s ezt nemcsak ott, hanem Budapesten is tudják —, még nagyon sok a kiaknázatlan lehetőség. Ám jóllehet a holland külkereskedel-Közös Piacon belül bonyolódik le. Magyarország is ott van — egyre több áruval — a holland piacon. Most mindkét részről az a cél, hogy a következő években kiegyensúlyozottabbá váljék az árucsere. Kulturális kapcsolataink még ennél is sokoldalúbbak. A két ország között 1968 óta meglévő kulturális egyezményt kétévenként megújítják. Az egyezmény előirányozza művészek, tudósok, tanárok cseréjét. Például Amsterdamban Melis György szereplésével mutatták be a Kékszakállú herceg várát s tavaly Magyarországon járt a világhírű hágai balettegyüttes, a Danstheater. Van der Klaauw külügyminiszter ismerős már a Bem rakparton, a magyar külügyminisztériumban. Diplomáciai pályafutásának első állomáshelye Budapest volt, igaz, jó 25 évvel ezelőtt. A holland diplomácia vezetőjét olyan reálpolitikusként tartják számon, aki tisztában van azzal, milyen fontos a párbeszéd Kelet és Nyugat között. M. Á. 2
