Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-11-17 / 23. szám
HATÉKONYABBAN, OLCSÓBBAN, JOBBAN! Közélet — diplomácia Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese gazdasági küldöttség élén részt vett a Bukarestben megrendezett magyar gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozatán, ahol több romániai vezető személyiséggel folytatott tárgyalásokat a gazdasági együttműködés további lehetőségeiről. Nyilatkozatában Marjai József kifejtette, hogy a gazdasági együttműködés fejlesztésével egyidejűleg a tudományos, az oktatási és a kulturális kapcsolatainkat is bővíteni kell. * Magyar—francia postaügyi megállapodást írt alá Budapesten Pullai Árpád közlekedési- és postaügyi miniszter, valamint Norbert Segard francia postai és távközlési államtitkár. * Miniszteri határ-találkozón vitatta meg dr. Romány Pál magyar' és Milovan Zidar jugoszláv mezőgazdasági miniszter a két ország mezőgazdasági és élelmiszeripari kapcsolatait, a fejlesztés lehetőségeit. * Az Európa: Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottsága háromnapos tanácskozást rendezett, amelyen Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével magyar küldöttség vett részt. * Ismét Simái Mihály akadémikust választotta elnökévé az ENSZ Társaságok Világszövetsége. * A Svájci Szakszervezeti Szövetség (SGB) szakszervezeti újságírókból álló küldöttsége egy héten át tanulmányozta Budapesten a magyar dolgozók élet- és munkakörülményeit, valamint a hazai szakszervezetek, munkáját. * Burgenlandi tartományi kormányküldöttség tett kétnapos hivatalos látogatást Győrben. Az osztrák delegációt Theodor Kery, a burgenlandi tartományi kormány elnöke vezette. Baranyába látogatott az Osztrák—Magyar Társaság negyventagú csoportja. Mecseknádasd általános iskolájában a nemzetiségi oktatás hazai rendszerét tanulmányozták, majd a Magyar Rádió és Televízió pécsi stúdiójában ismerkedtek meg a nemzetiségi műsorok szerkesztésével. Sok mindent újólag átgondolunk és újrarendezünk mostanában gazdasági életünkben — a világgazdasági körülmények kényszere csakúgy, mint tevékenységünk kritikus értékelése országos és vállalati méretekben egyaránt efféle elemzésekre késztet. A gazdaság irányító köreiben a közelmúlt hetek mármár bestseller olvasmányává vált a szabályozó rendszer 1980- ra érvényes módosításainak vitára bocsátott gyűjteménye, amely szövegszerű pontossággal tartalmazza az átgondolás, újrarendezés tartalmát és irányát. A lényeg, amely a módosított szabályokat és a munkahelyi elemzéseket egyaránt jellemzi, így összegezhető: hatékonyabban kell dolgoznunk, kevesebbet költekeznünk, és többet, jobbat termelnünk. Ez a közhellyé egyszerűsített alapelv, részletekre bontva, egész sor szigorú gazdálkodási szabály alakját ölti. Nincsenek afféle ábrándos illúzióink, hogy az iménti követelmények puszta rábeszéléssel is megvalósíthatók. Az újabb — és jobbára a korábbiaknál szigorúbb — gazdasági szabályok a személyes érdekek ösztönzésével késztetik eredményesebb munkára a vállalatokat és a dolgozókat egyaránt. Közelebbről ez azt jelenti, hogy felülvizsgálják. ugyancsak szigorító értelmezéssel, a bérekért elvárható teljesítménykövetelményeket. Veszteséges vállalati gazdálkodás esetén nem jár — akárcsak minimális — béremelés sem. Intézményesen, tervszerűen más munkahelyekre csoportosíthatják át a ráfizetéssel működő vállalatok dolgozóit. Mindezt összefoglalóan így jellemezte a csepeli munkások előtt elmondott beszédében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára: „. . . a munkahelyet és a munkát meg kell becsülni, a munkafegyelem nélkülözhetetlen. Ez azt is jelenti, hogy aki elvállal egy munkát, becsülettel végezze el, és csak azután van joga előállni igényekkel, panaszokkal... A normáknak valóban normáknak kell lenniük, és a teljesítménybérezést maximálisan ki kell terjeszteni.” Ez jól tükrözi azt a társadalmi törekvést, hogy előrehaladásunk, gyarapodásunk legfőbb forrása: munkánk tartalékainak föltárása legyen, önmagában ez a törekvés természetesen nem új és — nemzetközi nézőpontból vizsgálódva — nem is eredeti. A gazdálkodás világméretű átalakulása, az árak és értékek átrendeződése mindenütt fölerősítette a racionalizálási szándékokat, a bérekért jobb munkát követelve, a viszonyok változását az életviszonyok változásaiban is tükröztetve. Ami azonban sajátos és eredeti — s amiért célszerű is mindezt bemutatnunk —, az az emberség és teljesítmény, humanizmus és hatékonyság, szocializmus és korszerű gazdálkodás összekapcsolódása. Az előbbi fogalompárok egyaránt tartalmaznak állandó és változó elemeket, alapvetően szocialista és a szocializmus korszakváltásaival önmagukat meghaladó, módosuló jelentésárnyalatokat. Az is egyértelmű, hogy — erősítve társadalmunk-gazdaságunk állandóan ható, szocialista vonásait —, nem félünk szembenézni azokkal az új követelményekkel, amelyek más színezetet adnak hagyományossá vált értékeinknek, megszokott fogalmainknak. Állandóan ható, alapvető szocialista értékeink sorában kimagasló hatású: a teljes foglalkoztatás. Ez azt jelenti, hogy változatlanul érvényes a Magyar Népköztársaság Alkotmányának 14. paragrafusában rögzített alapelv: „Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék.” A foglalkoztatás teljessége, a munkanélküliség elhárítása azonban — s itt bukkan elő a jelentés tartalomváltozása —. az egész társadalomra háruló kötelezettség, s nem vállalati feladat. Ez a különbségtétel azt fejezi ki, hogy a szerkezeti átalakulás sodrában, a világhoz igazodás változó követelményei közepette szükségszerű néha a munkahely-, sőt, esetleg a szakmaváltás is. Meghatározó, alapvető értékeink között tartjuk számon a dolgozpk szociális, egészségügyi igényeinek kielégítését. Jogrendszerünk — mindenekelőtt a Munka Törvénykönyve — ezt kötelező érvénnyel rögzíti. Korántsem mérsékli a szocialista jogintézmények hatókörét az a napjainkban mind nyomatékosabban hangsúlyozott társadalmi igény, amely a szociális ellátás, illetve a munkához, a teljesítményekhez kapcsolódó bérezés határozott elválasztását ajánlja a vállalatok figyelmébe. Kétségtelen, hogyha a béremelést nem a jól végzett munkához, hanem — mondjuk — a gyermekek számához kötik, az végeredményben a bér ösztönző hatását csökkenti. Értékeink gyarapítása, elosztható javaink sokasítása így kapcsolódik össze a szocialista értékek megőrzésének folyamatosságával. TÁBORI ANDRÁS Gazdaság Pénzügyi tárgyalásokat folytatott Budapesten dr. Hannes Androsch osztrák alkancellár, szövetségi pénzügyminiszter Faluvégi Lajos magyar pénzügyminiszterrel. Egyebek között megállapodtak abban, hogy Magyarország ötszáz millió dolláros osztrák hitelt kap az osztrák határ közelében levő barnaszén-lelőhelyek kiaknázására. * Tárgyalásairól dr. Hannes Androsch nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának: — A magyar—osztrák külkereskedelmi forgalom jó néhány évig szinte ugrásszerűen növekedett, aiz évtized közepe óta azonban stagnálás tapasztalható, ami a kedvezőtlen világgazdasági folyamatokkal is összefügg — hangsúlyozta az alkancellár. — A mostani tárgyalásokon mindenekelőtt kooperációkról esett szó. Ezek többek között az energiaellátás javításában nyújthatnak számottevő segíséget mindkét országnak. Már huzamosabb ideje eredményesen működünk együtt az energiacserében, az egymástól eltérő csúcsidőszakokban áramot bocsátunk egymás rendelkezésére. Ezt a módszert tovább akarjuk fejleszteni. Arra is megoldást keresünk, hogyan működhetnénk együtt mindkét ország energiaellátását szolgáló erőmű létesítésében, amelyhez az osztrák határ közelében levő Torony községben fellelhető lignitet használnánk fel. Az együttműködés olyan formája is felmerült, hogy Magyarország bauxittal, illetve nyersalumíniummal törlesztene osztrák energetikád beruházásokat. * Németh József, a kanadai Kossuth Betegsegélyző Egylet titkára a Magyarok Világszövetségének meghívására Budapesten járt és üzleti tárgyalásokat folytatott a Ganz Mávag Gyárral. Képünkön: Németh József feleségével a Hősök terén. Fotó: Gábor Viktor A címlapon: Badacsonyi táj FOTO: KOVÁCS SÁNDOR 3
