Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-10-06 / 20. szám
CS MARGIT . . Kleopátra olyan örök rejtély, mint az egész Nílus-part, mint a kőtestű Szfinx. Láttam én más felfogásban nagy színésznőktől, köztük Márkus Emília alakításában is — de most, hogy a lengyel Prus Fáraóját olvasom, s képzeletemben elevenen él az egyiptomi Káma alakja, a föníciai Astarte papnője, a nílusi hisztérika, akinek a százrétű érzékisége és lelki vívódása annyira hasonló a Kleopátra rejtélyéhez, most érzem csak igazán, hogy Lukács Margit az igaz jellemábrázoló művészet minden varázsával keltette életre ezt a királyi hetérát, s átéltem, élveztem jellemformáló erejét; a kettősséget, az őszinte szenvedély s az örök női hisztéria vibráló játékát, míg a halálban felnő a királyi fenség, a monumentális tragédia klasszikus magasságához. Nagy teljesítmény ez; egy forróvérű keleti nő érzékiségén át mindvégig éreztetni a királyi politikus nő számító és sokszor az árulás becstelenségével kacérkodó démoniságát...” — Ez a vibráló játék, ez az okos démoniság más szerepeiben is kifejezésre jutott. Az Éj monológjára gondolok a Csongor és Tündéből. A Bánk bán Gertrudisára. A Lear király Reganjára. Az ausztrál vendégmunkás szeretőjére, a sistergő Pearlre, A tizenhetedik baba nyarából s az intellektuálisabb Mrs. Campbellre, Shaw partnernőjére, a néhány éve újra játszott Kedves hazugból. És mindenekelőtt: Évára, a Tragédia Évájára. — Az Éj királynőjét és a Tragédia Éváját huszonöt éven át játszottam. A Tragédiában hét Ádám játszott velem egymás után és hét Lucifer, összenőttem Evá-A Nemzeti Színház 1963-as előadásán, Modách Imre: Az ember tragédiájában Básti Lajossal FOTO: PALFAJ GABOR — MTI val. Minden utazásomból, minden könyvből, minden színből, festményből Éva lett. Tíz-tizenöt év után megtörtént, hogy egyszerre csak kiragyogott a szövegből egy mondat, új fényt kapott a szerep. Az Ej monológját versként memorizáltam, és hogy a gondolatok ívét megépítsem, folyamatosan mondtam el, mint a prózát. De az Ej monológjának a lényege a zeneiség, Vörösmarty szavainak muzsikája. Weiner Leó zenéjével játszottuk a darabot akkor. Engem énekesnek szántak, imádom a zenét. A Johanna a máglyán szövegét a zene hatására úgy mondtam el, mintha repülnék, mintha nem állnék a földön! Ezek az én legkedvesebb szerepeim. — És amikkel nem nőtt ennyire össze? — A Lear király Reganját nem szerettem; Lady Macbethet és Gertrudist nem éreztem eléggé, ma biztosan másképp csinálnám. Nagyon szerettem A Glembay Ltd. Angelicáját — azt a háromoldalnyi szerepet a felejthetetlen rendező, Bóján Stupica a főszerepek közé emelte. A jó rendező úgyismeri a színészt, ahogy a szülő a gyermekét, tudja, kit mikor kell szidni, dicsérni; a jó rendezőnek emberismerete és hatalma van. Nagyszerű hangulatú próbáink voltak. Góth Sándor azt mondta : nem szeretem az olyan színészt, aki az első próbán úgy játszik, mint a premieren, mert akkor úgy marad. En próbálás színész vagyok. Jászai Marira azt mondták a háta mögött: csak az szeret próbálni, aki tehetségtelen. Ez nem igaz. A darab sorsa már a szereposztással eldől, de a próba hozza össze az együttest. S a jó rendező minden színészhez megtalálja a kulcsot. A színésznek pedig föl kell néznie a rendezőre. — Ezt a „fölnézni” kifejezést már másodszor használja: a közönség nézzen föl a színészre, a színész nézzen föl a rendezőre. Ügy érzem, ön nemcsak szereti: tiszteli is ezt a pályát. — Tisztelem. Es a közönséget is. A színészet társasjáték. Ezen a pályán sem a cinizmus, sem a hatalmaskodás nem válik be. Csak a szeretet. A rendezőé az irányítás, miénk a taps — mi visszük ki a színpadra a meztelen bőrünket. Tőkés Anna sok rendezői utasítást nem értett, de mi volt az, ha csak végigment a színpadon...! Rám azt mondják, nem vagyok karakterszínész. Mégis minden szerepben mást akarok nyújtani. Százféle Évát. Más Mrs. Campbellt 1963-ban, mást 197^-ben, 76- ban, és... Mit mondjak ennél többet? A fehér a világ legkomplikáltabb színe, minden más szín benne van. En mindig ezt akartam. Ha újra születnék, újra kezdeném. GERGELY AGNES Látta már? Hazalátogató honfitársaink kirándulási programjához nyújtunk segítséget; folyamatosan közöljük — a teljesség igénye nélkül — egy-egy megye megtekintésre érdemes nevezetességeinek helyét és pontos címét. TOLNA MEGYE SZEKSZÁRD: Régi megyeháza, ma járási hivatal, épült 1828—33 között, klasszicista stílusban, a tervező Pollack Mihály. Az épület udvarán középkori bencés apátság romjai (Béla tér); Római katolikus plébániatemplom 1802—6-ból, copf berendezéssel (Béla tér); Balogh Ádám Múzeum 1895-ből, neoreneszánsz. — Régészeti és néprajzi kiállítás. — (Mártírok tere 26.); Babits Mihály Emlékház, a költő szülőháza. 1780 körüli copf stílusú épület (Babits u. 13.); Liszt Ferenc Emlékszoba, klasszicista épület, az úgynevezett Auguszház (Széchenyi u. 38.); DECS: Népművészeti Ház — a Decsi Háziipari Szövetkezet népművészeti kiállítása; DUNAFÖLDVÁR: Vármúzeum — 1500 körüli gótikus épület, reneszánsz részletekkel, toldalékokkal (Rátkai köz 2.); FELSŐNYÉK: Római katolikus templom a XV. századból, gótikus stílusú, átalakítva 1836 körül; KÖLESD—BORJAD: Petőfi Emlékméhes (Kölesd); MADOCSA: Református templom a XII. századból, tornya román stílusú, többi része késő barokk: OZORA: Helytörténeti Gyűjtemény; SÁRSZENTLŐRINC: Petőfi Emlékház, népi műemlék 1800 körül épült (Petőfi u. 12.); SIMONTORNY A: Vármúzeum — benne vártörténeti kiállítás. A vár XII—XV. századi (Vár tér 10.); TENGELIC: Tengelici Arborétum. A Pécsi Állami Erdőrendezőség gyűjteményes fa-faj bemutatója (Pécs, Szalai út -. — Rét u. 8.) A Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 19. 7100. 21
