Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-09-22 / 19. szám
Téli fürdőlök o budapesti Dagály stiandon ... FOTÓ: MTI Héviizel (ütött fóliasátrakban nevelik a primőröket FOTÓ: MTI — FEHÉRVARY FERENC Energiakincsünk: a hévíz Egyre nagyobb érték az energia. A kőolaj ára meredeken emelkedik, és ez a folyamat egyelőre megállíthatatlannak látszik. Érthető, hogy minden országban kutatnak más energiaforrások után. Sorra nyílnak meg a már bezárt bányák, ismét próbálkoznak a nap- és a szélenergia hasznosításával, kétszeres erővel folynak a magfúziós energiatermelési kísérletek. Magyarországon az úgynevezett másodlagos energiaforrások között egyre fontosabb helyet foglal el a geotermikus energia. Köztudott, hogy nálunk a föld mélye hatalmas melegvíz-készleteket rejt, a feltörő hévizekre épült gyógyfürdőink évszázadok óta világhíresek. És ezek a termálvizek ugyanakkor energiaforrásként is hasznosíthatók. Gazdagok vagyunk energiában? Igen, legalábbis geotermikus energiában, állítják egyes hazai szakemberek, köztük dr. Boldizsár Tibor, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem professzora. Véleménye szerint ezerméteres mélységtől három és fél ezer méteres mélységig mintegy háromezer köbkilométernyi 80—140 fokos hévíztömeg található. — Egy kicsit költőien úgy is fogalmazhatnék — mondta —, hogy egy forró tengeren úszik az ország. Persze csak egy töredéke hozható fel a felszínre gazdaságosan, de ennek a hőértéke is több száz millió tonna kőolajéval azonos. S mindezt egy természeti furcsaságnak köszönhetjük. Magyarország felszíne alatt ugyanis — a föld mélye felé haladva — a hőmérséklet nem 33 méterenként emelkedik 1 Celsius-fokot, hanem már 15—18 méterenként. Ez sehol máshol a világon nem tapasztalható. Ráadásul ez a „forró” talaj nagy vízkészletet is tartalmaz. Ezért kaptak nálunk nagyobb szerepet a hévizek az energiafelhasználásban, mint más országokban. Sajnos, kevés célra alkalmas Más szakemberek óvatosan fogalmaznak, inkább a feltárás és a hasznosítás nehézségeit helyezik előtérbe. Egyetlen kút fúrása milliókba kerül és gyakran előfordul, hogy „meddőnek” bizonyul, hévíz szolgáltatására valamilyen oknál fogva nem alkalmas. További hátrányok, hogy a meleg víz nem szállítható, s csak bizonyos célokra használható, elsősorban fűtésre. Meg kell tehát fontolnunk, mondják ezek a szakemberek, hogy mikor, milyen célra érdemes — és lehet — hévizeinkben rejlő energiát felhasználni. Annyi azonban bizonyos, egyre növekvő mértékben van rá szükség. Ebben kivétel nélkül mindannyian egyetértenek. Csak egyetlen példát arra, hogy mit jelenthet számunkra ez az energiaforrás. Négy évtizeddel ezelőtt egy olajkutató-fúrás nyomán meleg viz tört fel a karcagi Berek-pusztán. Erről írta annak idején Móricz Zsigmond az azóta is emlékezetes „ömlik az arany a karcagi pusztán” — című riportját. Mert a feltörő meleg víz — akkor — felhasználatlanul folyt az elvezető árkokba. Ez a két kút negyven éve ontja változatlan erővel az ötvenkét fokos vizet, amelyet a karcagi termelőszövetkezet ma primőrkertészetének és csibenevelőjének fűtésére használ. Számításaik szerint így évente körülbelül 590 vagon szenet takarítanak meg. Sokakban felvetődhet a kérdés: mennyit hasznosítunk hévizeinkben rejlő energiából? Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felmérése szerint az országban 502 hévízkút található. Ezeknek a fele fürdők és strandok számára szolgáltatja a vizet. Mintegy tíz kút lakótelepeket, kórházakat, óvodákat és áruházakat fűt és lát el meleg vízzel — Budapesten, Szegeden és még néhány városban. A mezőgazdaság hetven-valahány kutat vesz igénybe, körülbelül egymillió négyzetméter alapterületű üvegházat és 25—30 állattenyésztő-telepet fűtenek ily módon. A geotermikus energia felhasználásában Magyarország és Izland áll a világranglista élén, a mezőgazdasági hasznosításban pedig az elsők vagyunk. Állami segítséggel Ez hát a jelen. S hogy mit hoz a holnap, arról Pintér Antalt, a Nehézipari Minisztérium energiagazdálkodási főosztályvezetőjét kérdeztük meg: — Lehetőségeinket korántsem használtuk még ki teljesen. A feltárások, beruházások nagy öszszegeket emésztenek fel, ezeket csak a népgazdaság teherbíró-képességével összhangban tudjuk biztosítani. Jó néhány intézkedést tettünk az elmúlt években is. Például 1978-tól állami támogatást kapnak azok a vállalatok, termelőszövetkezetek, amelyek energiaszükségletüket termálvízből is fedezik. Most készülnek a VI. ötéves terv energiafelhasználási javaslatai. Ezekben az eddiginél jóval nagyobb szerepet kapott a geotermikus energia. Nem csoda, ha a lehetőségeket végiggondolva, meglódul egy kicsit a képzelet, vagy fogalmazzunk optimistán: előre szalad néhány évet. Az Alföldön — Szeged, Szentes és Makó környékén — üvegházak végeláthatatlan sorában termelik egész évben a zöldséget és a virágot. A városokban sok helyen eltűnnek a füstöt okádó kémények, a fűtőtestek csöveiben termálvíz kering. A melegvíz-csapból a föld mélyén tárolt víz folyik. Sok, nagyon sok kőolajat, földgázt és szenet takaríthatunk meg, ha hévizeinkkel okosan gazdálkodunk. POKORNY ISTVÁN 6
