Magyar Hírek, 1979 (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-09-22 / 19. szám

Munkaerő-gazdálkodás, hatékonyságnövelés Jelentősen emelkedett közvéleményünk­ben a hazai és a külföldi gazdasági össze­függések értékelése. Megismerhettük azo­kat a gazdasági eseményeket, a nemzet­közi áremelkedéseket, amelyek hazánkat is érintették és újból idézhetjük: bonyo­lult világban élünk és a hatások alól nem vonhatjuk lei magunkat. A következtetés: a fejlődés előmozdításához jobb munkára van szükség. Sokszor elmarasztalták a népgazdaság fontos ágazatait, ezek sorában az ipart kü­lönböző feladatok nem teljesítéséért; nem elég rugalmas, gyártmányszerkezete nem képes követni a nemzetközi piacot, elma­radás mutatkozik a minden piacon érté­kesíthető és gazdaságos gyártmányok elő­állításában, a termelékenységben tízéves az elmaradásunk a fejlett ipari államok színvonalához viszonyítva. Ahhoz, hogy az élvonalhoz felzárkózzunk, nagyobb ütem­ben kell haladnunk. Miből élünk? Mindez valóban így van, de néhány té­nyezőt mégis említenünk kell a közvéle­mény tájékoztatására. Az egyik: az álla­mi költségvetés bevételeinek 76,6 százalé­ka származik az állami vállalatok, az ipari, a fogyasztási szövetkezetek befizetéseiből; az ipar, az építőipar, a szállítás és a hír­közlés csaknem 180 milliárd forinttal ré­szesedett tavaly az állami költségvetés 292 milliárd forintos befizetési összegéből. Ezekből a befizetésekből, más ágazatok hozzájárulásaiból „élnek” a ráfizetéses vállalatok, nem termelő ágazatok. Ha pe­dig az ipart közelebbről vizsgáljuk: kitű­nik, több mint egy évtized óta — a gon­dosan kimunkált, előrelátó fejlesztési programok alapján — a vegyipar fejlődik a legdinamikusabban és jelentős a befize­tése az állami költségvetésbe. A vegyipari vállalatok sorában a Péti Nitrogénművek eredményei egyre számottevőbbek. A fő feladatokról: a népgazdaság tőkés adóssá­ga csökkentése szempontjából elsődlege­sen szükséges gazdaságos árukivitel növe­léséről, a vállalati szervezés, a munkaerő­gazdálkodás, vezetés teendőiről beszélget­tünk Kisgergely Lajossal, a Péti Nitrogén­­művek vezérigazgatójával. Ötven esztendő Két év múlva érkezik el fél évszázados működéséhez a Péti Nitrogénművek, a ha­zai nitrogén műtrágyagyártás bölcsője. Kapcsolódjunk a mához: — Mennyit tesz le a népgazdaság asztalára a nagyválla­lat? — teszem fel a kérdést a vezérigazga­tónak. — Fő teendőnk a belföldi és a külgaz­dasági előírások teljesítése — kapom a vá­laszt. — A mezőgazdasági nagyüzemek igényeinek kielégítésével együtt az ex­portfeladatok is nagy súllyal szerepelnek terveinkben. A Chemolimpex Külkeres­kedelmi Vállalattal nagyon harmonikus a kapcsolatunk. Termékeinket a Német Szö­vetségi Köztársaság, Írország, Olaszország, Svédország, Törökország, Peru és Colum­bia cégei vásárolják. — A minőség és a szállítási pontosság? — Rangot vívtunk ki a nemzetközi pia­cokon termékeink jó minőségével és a szállítási pontossággal. A kivívott rang érdekében mindent elkövetünk, nem sze­retnénk, ha csorbulna. — Miként alakult a tőkés értékesítés? — Tavaly az első tőkés exportértéke­sítés meghaladta a 28,5 millió dollárt, idei tervünk 42—43 millió dollár. Tavaly az első félévben nagyobb volt az export dol­lárbevétel, de számítunk arra, hogy az év végéig behozzuk a teljes összeget. Ez ve­vőszolgálatunk, piackutatásaink és a Che­molimpex közös feladata. Kényes kérdést említünk: szakmai kö­rökben a Péti Nitrogénművek 1977. évi működését mélypontnak minősítik, és a vállalatot sok bírálat érte. — Mi történt azóta? — Joggal marasztaltak el bennünket a történtekért. A gazdasági vezetők a mu­lasztásokat, a hibákat legtöbbször a külső tényezőkkel magyarázzák. Ha hiba van egy gyárnál, a felelősséget a külső okokra igyekeznek pakolni. Ha jól mennek a dol­gok, mi zsenik vagyunk — ez sok helyen a gyakorlat. Mi másként vélekedünk. Mi vagyunk a felelősek, és ezt ma is vállal­juk. De lépéseket tettünk, hogy a mély­pontról kikerüljünk. — Hogyan? — Átgomboltuk a zakót. A vállalati szervezetet a követelményekhez igazítot­tuk, korszerűsítettük. Dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter egyik „vesszőparipá­ja”: nem elég a munka- és üzemszervezést korszerűsíteni, a teljes vállalati szerveze­tet kell a követelményekhez igazítani. Mi ezt tettük. Az intézkedésnek már tavaly mutatkoztak eredményei és az idén még inkább. Javult a nagy értékű termelőbe­rendezések hatékonysági foka: a karbamid­­üzem 8—10 százalékkal többet termel, az új nagy kapacitású műtrágyagyár terme­lése már másfél évvel ezelőtt elérte az előírt színvonalat, és ebben az esztendő­ben a komplex műtrágyagyáré is. Ha pe­dig összehasonlítjuk színvonalunkat a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Szovjet­unió és Románia hasonló üzemeivel, ná­lunk vannak a legkedvezőbb eredmények. Beszélgetésünket telefonhívás szakítja meg: jelentés érkezik az új gyár újbóli in-Az új gyár savüzeme fotö: mti — rusonyi Gábor Tőkés értékesítés

Next

/
Thumbnails
Contents